A nemrég centenáriumát ünneplő Corvin mozi helyén a XIX. században még a Gschwindt-féle szeszgyár terebélyes épületcsoportja állt. Itt készült egykor az „élet vize”, vagyis az Aqua Vitae nevű gyógynövénylikőr is. A gyárépület a századfordulóra azonban már sehogy sem illett a rohamosan fejlődő nagykörút világvárosi miliőjébe, ezért elköltöztették, a helyén pedig nagyszabású filmpalota tervezésére írt ki pályázatot a korabeli Mozgóképfejlesztő Rt.

A Corvin a nyitáskor egyetlen, fényűzően kialakított, hatalmas belmagasságú és több mint ezerkétszáz néző fogadására alkalmas moziteremmel rendelkezett, melynek elegáns, színházszerű formáit emeleti oldalpáholyok is díszítették. A szecessziós-Bauhaus stílusú épületet Bauer Emil tervezte, akinek egyébként az egykor a Nyugati pályaudvarral szemben működő Szikra/Metro mozit is köszönhetjük. A Szikra – mint oly sok klasszikus fővárosi filmszínház – azóta végleg bezárt, a Corvin moziban azonban továbbra is, immár száz éve mennek a filmek. Ráadásul a történelem leghajmeresztőbb fordulatai sem tudtak elég okot adni arra, hogy a Corvin valaha is névváltásra kényszerüljön. Így a 1082 postai irányítószám alatt lakók azzal büszkélkedhetnek, hogy az ország egyetlen olyan városrészében élnek, amelyet egy filmszínházról neveztek el.

Íme, az első kérdés:

A négyszázötven férőhelyes Korda terem mennyezetén kilencven izzó világít. Vajon mi a teendő, ha egy kiégett villanykörtét cserélni kell?

a) Felállítják a kifejezetten e teremhez tervezett, nyolc és fél méter magas létrát.

b) A Korda teremnek leereszthető mennyezete van.

c) villanykörtéket a födémbe fúrt lyukakon keresztül, egyenként fel lehet húzni a padlástérbe.

A helyes válasz: c

Nyitókép: Mile Máté