Életed bizonyos szakaszában egyszerre kell majd kézben tartanod egyszerre nem igazán kézben tartható dolgokat, de ezzel sem lesz semmi baj. Az ovistársak, osztálytársak, csoporttársak, kollégák, rokonok, barátok, szomszédok, közös képviselők jönnek-mennek majd, némelyikük problémájába hol túlzottan belelátsz, hol nagyon nem. Kérni fognak dolgokat szüntelen. Te igyekszel megadni nekik. Mérlegelsz, átadsz és ellenállsz. Lesz, hogy belebuksz.

A belső szobád, irodád, asztalod, fiókod leghátsó fiókjában lesznek vállalhatatlan dolgok – hol a polgári és emberi jogok, hol csak a legbelső világod mércéjével mérve vállalhatatlanok. A külső irodádban majd talán nem is tárolsz semmit. Nem mindig fogod tudni, mit hová rejtettél el magad és a világ elől, mit hazudtál kinek, hazudtál-e testvérednek, felebarátodnak, magadnak, ha egyáltalán, vagy csak tudatmódosított külső és belső életed folyik egymásba egyedi és megismételhetetlen módon, és amelyről akkor majd azt hiszed, biztosan mással is előfordult már, biztosan más is megérti, én biztosíthatlak: nem fordult elő mással és nem fogja megérteni. A hetes buszon lehet probléma, ami a százhetesen nem az, a második emeleten meg se kottyan, amibe a hetediken belehalsz, és viszont.

Nem minden út végén vár téged a nagy varázsló, hogy szívet, észt, bátorságot, aranyesőt, boldogságot, egészséges testet, hozzá többé-kevésbé egészséges testképet adjon neked ajándékba. El kell venned. Ha nem tudod elvenni, együtt kell élned azzal, ami van. Nagy varázslók, kis energiabefektetéssel és nagy hatékonysággal dolgozó magánéleti kócsok, tökéletesen beállított közlekedési lámpák, valamint ideális gyalogosok a valóságban nem léteznek. Minden ember halandó. Szókratész halandó. Szókratész ember. A közös képviselő, a szomszéd, de még a büdös ember is ember. A viszonzott és kiegyensúlyozott párkapcsolatnak nincs saját bejáratú istene, és egyik isten sem adja azt ingyen – ha adja egyáltalán. A szemészeten, a nőgyógyászaton, az urológián és a temetkezési vállalkozónál sorszámot kell húznod, és ki kell állnod a sort. Ha mégis előre engednek, ne bízd el magad. Van, hogy te temetsz majd másokat, de a végén, ha szerencséd van, téged temet el valaki. Értékeld a test dolgait, de ne értékelj túl egyetlen tökéletes testrészt és egyetlen tökéletesen működő belső szervet sem. Elmúlik. (Ugyanakkor kiegészítés: szeresd a testem, bébi, végtelen maraton.) Ne gondolj túl sokat a halálra, de minden sorban álláskor, minden hetes buszon és minden konyhaasztalnál számolj vele.

Nem minden konyhaasztal alkalmas baráti és párkapcsolati beszélgetésekre. Nem minden konyhaasztal szögletes. Nem minden konyhaasztal kerek. Nem minden villamoson leszel majd képes kéretlen sms-ekre válaszolni, és ha válaszolsz, nem mindig leszel képes a passzív agresszió mélységes mély kútjának kávájára felmászva visszakapaszkodni a kintbe pusztán a szavak erejével. Nincs minden szónak ereje. Felejtsd el emberi kapcsolataid átláthatóságát. Kapaszkodj erősen, hogy beléd is kapaszkodhassanak. Idegen emberek írásos üzeneteit ismerős buszokon ne olvasgasd, ismerősökét is csak korlátosan és inkább titokban, bonyolult és átláthatatlan életüket ne véld átlátni és megfejteni.

Ne tulajdoníts túl nagy jelentőséget a talált tárgyaknak. A távolságot mint üveggolyót nem kapod meg sem a kormányablakban, sem a körzeti orvosi rendelőben. Bátorságot, boldogságot se zárjegyes, se zárjegy nélküli dolgoktól ne remélj. Úgy általában remélj nyugodtan, de ne mindig. Amikor nem kell majd remélned, azt nem fogod tudni előre, csak utólag. Meg fogsz lepődni. Mindig meglepődsz majd, és mindig rosszul fog esni. Lesz, hogy egy túlzottan megkedvelt ember írásos üzenetét akkor kell majd megfelelően és higgadtan értelmezned, amikor munkahelyi, üzleti környezetedben munkahelyi, üzleti énednek kellene inkább felülkerekednie. Lesz, hogy egy munkahelyi, üzleti környezetben megkedvelt ember írásos üzenetét akkor kell majd megfelelően és higgadtan értelmezned, amikor magánéleti énednek kellene inkább felülkerekednie. Lesz majd, hogy barátod egy munkahelyi prezentáció valós ideje alatt szembesít írásban az élet feloldhatatlan ellentmondásaival, és lehet, hogy egyszer szóban kell elmondanod mindazt, ami leírva sokkal inkább tűnt elmondhatónak. Lesz majd, amikor az egészből – értsd: hetes busz, kapaszkodó, külső és belső iroda, közös képviselő, hetedik emelet, konyhaasztal stb. – semmit nem értesz.

Lesz, amikor sem munkahelyi, sem magánéleti ember nem leszel, hanem csak egy darab kiköpött szar leszel, de ne add fel soha az álmaid. Apropó. Nem mindig fogod érteni az álmaid, ám ettől azok nem kevésbé lesznek érdektelenek más, érthetetlen álmokat álmodó emberek számára. Lehetőség szerint ne oszd meg másokkal az álmaid. Vagy ne állítsd nyilvánosra mindig.

Szaniszló Judit

Nyitókép: Pexels