Aki követte a szeptember 21-i képviselő-testületi ülés (itt megtekinthető mind a 7 és fél órája) első óráit, erős verbális csörtének lehetett tanúja. Azt már megszokhattuk, hogy a KT-ülések politikai vitával kezdődnek (bár nincs napirend előtti felszólalásra lehetőség, a képviselők rendre ügyrendi hozzászólásra nyomnak gombot), és órákon át elhúzódnak, de az idei hetedik rendes KT-ülés különösen emlékezetes vitát eredményezett. Betudható volt annak is, hogy a HírTV stábja is jelen volt.

Iványi Gábor és a MET ügye

A 17 napirendi pontra tervezett ülést megelőző napon Pikó András polgármester sürgősségi indítványt terjesztett be, mely egy javaslat elfogadása volt a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) melletti kiállásról, amit napirend előtt tárgyalt meg a képviselő-testület. Az ülésre a polgármester meghívta Iványi Gábort is, a MET alapító-vezetőjét is.

A fideszes frakcióvezető Vörös Tamás hiányolta a sürgősségi eljárás indoklását. Pikó András elmondta, a sürgősséget az indokolja, hogy akár napokon belül 300 hajléktalan ember kerülhet Józsefváros utcáira amiatt a politikai bosszúhadjárat miatt, amit a magyar kormányzat folytat Iványiék ellen, és amely igyekszik a metodista egyház és szervezetei karitatív feladatait ellehetetleníteni. Itt most azonnali döntésre van szükség önkormányzati és kormányzati szinten is, mondta el Pikó, mivel a Józsefváros legnagyobb hajléktalan-ellátóját, valamint óvodát, kórházat, rendelőt népkonyhát és főiskolát is üzemeltető MET és az Oltalom a gazdasági ellehetetlenülés közelébe jutott.

(Az Iványiékat érintő támadások legutóbbi felvonása itt olvasható.)

E napirendi pont utórezgéseit már megírtuk:

Függetlenül attól, hogy politikailag ki mit gondol ezen szervezetekről, itt most szociális krízishelyzet alakult ki, mivel az állam nem fizeti ki azt az ellátást, amit ezen szervezetek végeznek, jelentette ki Pikó, aki úgy látta (miután konzultált Iványival), hogy a legfontosabb feladat most a munkatársi felmondások megakadályozása. Ennek érdekében időt kell nyerni, hogy a vitát rendezni lehessen, de itt most az idő pénz is, mert mire megállapodás jöhetne létre, addigra a szociális munkát végzők kénytelenek lesznek felmondani, hiszen nem élhetnek fizetés nélkül.

Pikó polgármesteri döntéssel 10 milliós gyorssegélyt rendelt el, de ez sajnos nem elég, a problémát és a kialakult helyzetet meg kell vitatni, ezért arra kérte Iványi Gábort, mondja el, milyen következményekkel számolhat a kerület, ha ellehetetlenülnek.

Iványi messziről indította beszédét. Ingatlanjaikat úgy kapták meg 99 éves ingyenes bérletbe, hogy 10 év alatt helyrehozzák, így használhatják szociális és oktatási célokra. Végül 8 év alatt rendbe hozták – adományokból és saját kétkezi munkából.

Iványi úgy látja, hogy a MET egyházi státusza a mai napig nincs rendezve. 2011-től 2016-ig a magyar állam kifizette azt a tartozást, amire a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése kötelezte, és ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy addig törvénytelenül tartotta vissza a kiegészítő támogatásokat. De azóta ismét nem fizeti ki a jogos összeget (ami a feladatellátás költsége), és ezáltal alkotmánysértő gyakorlatot folytat, ezt 2013-ban a magyar – többségében Fidesz által delegált tagokból álló – Alkotmánybíróság is kimondta. A MET korábban is elmaradt a járulékokkal, de amint a strasbourgi döntés nyomán pénzhez jutottak, rendezték a tartozásaikat. Csak hát azóta megint nem kapják az őket megillető pénzt, így a probléma továbbra is fennáll – legutóbb épp az adóegyszázalékokból befolyt 70 millió forintot vonta le a NAV az Oltalom Egyesülettől.

A legutóbbi alkalommal már a teljes alapnormatívát a NAV-nak küldte el a Belügyminisztérium, mondta a lelkész, így egy fillért sem kapott az egyház, amit Iványi hatalommal való visszaélésnek és bűnnek tart. Ez nem politikai, hanem szakmai kérdés kellene legyen. Ez az oka, hogy nem tudtak fizetést adni a dolgozóiknak, csak a létrehozott krízisalapnak köszönhetően tudnak fizetés helyett 50-100 ezer forintos segélyeket kiutalni a munkatársaiknak. De ez tarthatatlan helyzet, ebből nem lehet megélni, muszáj sürgősen lépni.

Ugyanakkor a 4-5. leginkább támogatott egyház az övék a NAV friss 1%-os szja-utalási számai alapján, és ha ez az összeg megérkezik időben, időszakosan tudnának működni. Viszont amíg ez az összeg megérkezik, addig is kell valamiből élniük a dolgozóiknak. Országosan ezer embernek kellene összesen havonta 220 millió forintot bérként kifizetniük, ebből is látszik, hogy nem hatalmas fizetésekről van szó.

Iványi megköszönte, hogy a kerület a költségvetéséből áldoz a munkájukra és foglalkozik az ügyükkel. Átgondolatlan lenne, ha azt a mintegy 500 hajléktalan embert szélnek kellene ereszteni, akik itt a MET által fenntartott szállásokon pihennek. Sokan – bár van hol élniük Józsefvárosban – itt étkeznek, vagy éppen az orvosi ellátásaikat veszik igénybe.

Pikó elmondta, a 10 milliós támogatásról polgármesterként saját hatáskörben döntött. Szili-Darók Ildikó MSZP-s alpolgármester felvetette, hogy további 5 millióval toldják meg az előterjesztésben szereplő támogatást.

Veres Gábor (MSZP) azt kérdezte Iványitól, hogy meddig bírja még a működést a szervezetük, ha nem támogatják őket Józsefvárosban – Iványi szerint ez csak lélegzetvételnyi segítséget jelent. Szilágyi Demeter (Fidesz-KDNP) hiányolt sok-sok adatot, és azt kérdezte, van-e egyáltalán működési engedélye az Oltalom óvodájának, illetve hány embert látnak el. Egry Attila (Fidesz-KDNP) azt akarta megtudni, hogy Budapesten hány hajléktalanellátó működik és hány emberről gondoskodnak. Iványi: a kerületben kb. 30 szociális munkás dolgozik. Az engedélyek a két hajléktalan szállóra 150-150 főre vonatkoznak, és ugyanennyi a nappali melegedőre is. Az óvodára vonatkozó kérdésre Iványi elmondta, hogy van működési engedélyük és 45 gyereket látnak el. (A pontos adatokat írásban válaszolja meg a lelkész.)

Szarvas Koppány Bendegúz (Momentum) azt firtatta, összességében hány embert látnak el a kerületben Iványiék szervezetei, illetve hogy fordultak-e a keresztényüldözés témájában megbízott miniszteri biztoshoz, mert az egyházukat ért állami támadások értelmezhetők ekképpen is. Iványi: a vallási kérdésekkel foglalkozó államtitkársággal (Miniszterelnökség) elkezdődtek ugyan a tárgyalások, már két éve fordultak hozzájuk segítségért, de nem érkezett tőlük válasz korábban, de most talán elkezdődött valamilyen tárgyalás.

Erőss Gábor alpolgármester (Párbeszéd) arra kérdezett rá, az elmúlt 13 évben ért támadások során összességében mekkora kárt szenvedtek el. A polgármester az iránt érdeklődött, ha marad ez a helyzet, akkor ezek közt a kondíciók közt meddig tudják fenntartani a működést Iványiék, illetve milyen közel van az az időpont, hogy a további ki nem fizetett munkatársak felmondása miatt összeomlik az ellátás. Iványi: kicsit hasonló a helyzetük a pedagógusokéhoz, senki nem tudja megmondani, mekkora szakemberhiánynál omlik össze a rendszer. Attól, hogy az iskolákban nincsenek szaktanárok, még az iskolák nem zártak be, csak épp nem tudják ellátni a funkciójukat, a jövő generációjának kiművelését. Nincs arra konkrét válasz, hogy meddig lehet így bírni.

Vörös Tamás (Fidesz-KDNP) arról faggatózott, hogy az ellátó-intézményekben hány emberre van szakhatósági engedélye Józsefváros vonatkozásában Iványiéknak, és hány fő van bejelentve tartózkodási engedéllyel, lakcímkártyával a kerületben. Gondos Judit (Fidesz-KDNP) azt firtatta, hogy az említett ezer alkalmazott milyen feladatot lát el, erre hány hajléktalan jut, mert ha kiderül, hogy egy alkalmazottra 2-3 hajléktalan jut, akkor a korrekt ellátás megkérdőjelezhető. Iványi Gábor azt is elmondta, az ezer alkalmazott országos szinten értendő, ebben a pedagógusok, a szociális munkások, orvosok, technikai munkatársak száma is benne van. A hajléktalan emberek nem csak szociális munkások szolgáltatását veszik igénybe, a komplex feladatot sok különböző ember végzi.

Vörös szerint Iványiék nem fizették be a járulékokat a munkavállalóik után. Azt kérdezte, ez hány munkavállalót érint, és tájékoztatták-e ezeket a munkavállalókat arról, hogy nem fizetnek utánuk járulékokat. Iványi: minden alkalmazottuk be van jelentve, a táppénzt, a nyugdíjat és a gyest is mindenki megkapta, a munkavállalókat tájékoztatták is a helyzetről, de a rendszer nem a konkrét munkavállalókon kéri számon az elmaradásokat, hanem a munkáltatójukon. Ha pedig valaki kilép, akkor a hátralékokat rendezik utánuk.

Iványi hozzátette, ha megkötné azt a megállapodást a magyar állam, amit utoljára 2006-ban erősített meg velük, és a mai napig nincs felmondva, akkor abban a pillanatban megoldódhatna a probléma, ami tehát politikai döntés lenne a kormányzat részéről. Ehhez még az egyházi státuszukat sem kellene megváltoztatni. A MET-nek eredetileg bevett és elismert egyházi státusza volt, de az állam egy ideje már csak bejegyzett státuszú egyházként kezeli őket. Ebben a kategóriában is köthetne velük megállapodást.

Pikó elmondta, ő személy szerint a fővárosnál érdeklődött a jelen helyzetben, hogy amennyiben az Oltalom kénytelen lenne bezárni, a budapesti intézményrendszer hogyan tudna segíteni. Erre azt a választ kapta, hogy a fővárosi hajléktalan-ellátás teljes kapacitással üzemel, és nem tudnák átvenni a józsefvárosi klienseket – ezek az emberek az utcán kötnének ki.

Iványi Gábor elmondta, az 1%-os adófelajánlásokból – az ez után járó kiegészítő állami támogatással, amit a korábbi években megkaptak – kb. 1,3 milliárd forint járna nekik, amit a járuléktartozásokra fordítanának. Ha a nekik járó alapnormatívájukat is megkapnák, akkor legalább egy fél éven át tudnának még működni. De a probléma nem ott kezdődik, hogy a MET nem fizeti be a járulékokat, hanem ott, hogy elvették a korábbi egyházi státuszukat, így a kiegészítő támogatásokat is. A nincsből pedig nem lehet fizetni, ezért tolják a tartozásokat maguk előtt, de egyáltalán nem céljuk, hogy ne fizessenek adót, illetve járulékokat.

Azt a választ, hogy nem mindenre tud pontos számot mondani most azonnal, például a lakcímmel bejelentett kliensek számára, de szívesen válaszol rá írásban, Vörös Tamás komolytalannak minősítette.

és ő nem a képviselő-testület tagja, hanem egy meghívott vendég, jóhiszeműen jött el, és megígérte, hogy írásban fog válaszolni.

Ekkor tartott az ülés a 78. percnél, és csak ezután kezdődött el a képviselő-testületi vita. A Momentum-Párbeszéd frakciót vezető Sátly Balázs szerint a Fidesz hozzáállását jól minősíti, hogy azt a szociális krízist, ami Magyarországon kialakult, az állam rögtön a családokra tolja rá, és nem biztosít nekik segítséget. Az oktatási rendszer romokban, nincs elég tanár, sem eszköz – mindent a szülőknek és a hivatástudatos pedagógusoknak kell összedobniuk, a rendszer már csak ezért tud működni. A Fidesz azt ígérte, hogy mindenkinek magas szintű közoktatást fog nyújtani, ezért vették el ezeket a hatásköröket az önkormányzatoktól. A mindenkinek azonos színvonalhoz már közelít az ország, csak a magas szint hiányzik.

Az egészségügyi rendszert is a fideszes garázdálkodás jellemzi, helyi szinten szerencsére sikerült megmenteni a szakrendelőt a kormánypárt dúlásától. A leszakadó vidéki térségek megsegítésére az a kormányzati válasz, hogy bezárják a vasútvonalakat, miközben a nyáron az oligarchák jachtjai hosszabbak lettek. A fideszes szociális érzéketlenséggel szemben a Momentum a holnap Magyarországát akarja elhozni, ezt a programot Józsefvárosban is alkalmazzák, amikor bérlakásokat újítanak fel, amikor a befogadó óvodák programját valósítják meg, és hazahozzák az EU-s pénzeket, ami a Fidesznek nem sikerült. Sátly szerint cselekedni kell, nem beszélni, ezért is nyújtott be egy javaslatot a most megvitatott kérdésben, hogy készüljön helyi intézkedési terv, amit az illetékes bizottság elé be tudnak majd vinni. És az is fontos, hogy ebben a szociális válsághelyzetben kötelesség tárgyalni a felelős Pintér Sándor belügyminiszterrel, hogy minden állami forrást irányítson ide, amivel kezelhető a helyzet.

Veres Gábor, a Józsefváros Jövőjéért frakció vezetője azt mondta, hogy személyiség kérdése az az emberi minőség, hogy ebben a helyzetben ki hogyan viselkedik. Nem létezhet olyan politikai ok, ami amellett szólna, hogy fedél nélküli emberek százai lepjék el az utcát. Ez egy emberi kérdés. Isten nevét sokan használják fel arra, hogy a saját gyengeségeiket elleplezzék, de most azt érzi, a kormánypárti képviselők farizeus magatartást folytatnak, mert bár értik, mi a helyzet, valamilyen politikai szándékból nem törekednek a megoldásra. Az MSZP-s képviselők azt indítványozzák, vegyenek fel néhány további gondolatot is a határozatba: hívják fel a kormány, az egyházak, civil szervezetek és felelős polgárok figyelmét arra, hogy segítsék az Oltalom és a MET működését minden eszközzel, mert ezek hiányában Józsefvárosban és országszerte sok ember életminősége romlana drámaian. Elvárják, hogy a kormány a politikai szempontokat tegye félre, pótolja a mulasztásokat és adják meg a MET-nek a nekik járó elismerést és elmaradt támogatást, hogy a krízis elkerülhetővé váljon. Azt javasolták, hogy az önkormányzat hozzon létre szolidaritási számlát, ahova utalhatnak azok, akik fontosnak tartják az Iványiék által végzett munkát Józsefvárosban, és akik nem akarják, hogy az ott ellátottak az utcára kerüljenek.

Vörös Tamás, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint Iványi politikai, és nem szakmai szereplő, mert számos kérdésben közéleti szerepet vállalt, és a MET a legaktívabban politizáló párt, a baloldal kedvenc egyháza. Abszurdnak tartja, hogy Iványi eljön a testületi ülésre és a legalapvetőbb kérdésekre sem tud vagy akar válaszolni. Szerinte a felvetett kérdések kellemetlenül érintették őt, és vagy slendriánságból nem tudott válaszolni, vagy nem akart, ami pedig felháborító.

és a Fidesz szerint a tevékenységük nem oldott meg semmilyen szociális problémát, az itt élőknek pedig semmilyen pozitív változást nem hoztak eddigi több évtizedes működésük alatt. Vörös szerint az lenne a legjobb, ha Iványiék tevékenysége megszűnne a kerületben, és ez szerinte az itt élők többségének a véleménye. A MET és az Oltalom nem ad semmit a józsefvárosiaknak, így minden támogatás megalapozatlan, amit kapnak. Ha valaki nem fizet adót, akkor ne gyűjtsön neki az önkormányzat, Vörös úgy látja, hogy Iványi Gábor vezetőként felelős a kialakult helyzetért, nem pedig a kormány, mert senki nem kényszerítette őket, hogy olyan feladatokat lásson el, amire nem képes. És ezzel a józsefvárosi szegényektől veszik el a forrásokat, mert aki teheti, az elmenekül innen, ahol Iványiék megjelennek. Szörnyű látványt jelentenek az ellátatlan hajléktalan emberek Józsefváros utcáin, és Iványiéknak erre nincs megoldásuk, csak a markukat tartják állandóan. Ez szégyen – zárta megszólalását.

Soós György fideszes képviselő szerint

és hiányolta, miért nincs jelen Jámbor András, aki a kerület parlamenti képviselője, és az ügyet az országgyűlésben vethetné fel. Hozzátette, Veres Gáborék kérjék meg a 99 Mozgalmat is a segítségnyújtásra, mert ők mikroadománygyűjtésben nagyon tehetségesek (ezzel a Karácsony Gergely-féle mozgalom adományozási botrányára utalt). A fideszes Szilágyi Demeter szerint valóban helyzet van, de egy kétoldalas politikai kiáltvány nem megoldás erre. Szerinte Iványi Gábornak elszámolnivalója van a józsefvárosi polgárok felé, mert a tevékenységük miatt az itt élők csak hátrányt szenvednek. Gondos Judit is hiányolta a konkrét adatokat, és úgy gondolta, hogy a kerületi önkormányzatnak nem kompetenciája Iványiék országos munkájával foglalkozni.

mert már most ott vannak, és az Oltalom nem végez valós hajléktalan-ellátást szerinte.

Erőss azt kérte Vörös Tamástól, ne beszéljen a józsefvárosiak nevében, mert négy éve veszített a választáson, így nincs joga vindikálni, hogy a kerületben élők nevében beszéljen.

a párt csak a nekik hűségesküt tevő, hozzájuk lojális szervezeteket támogatják, másokat nem, akkor sem, ha azok keresztények. Az elmúlt 13 év fideszes dúlása az a helyzet, amire a karitatív szervezetek keresnek megoldást, akiknek nem dolguk a szociális ellátórendszer megerősítése, hanem az, hogy segítsenek azokon, akiket a kormányzati politika tönkretett. A karitatív tevékenységet megbecsülni kell, Iványinak pedig hálával tartoznak.

Pikó szégyenletesnek tartotta a fideszes képviselők viselkedését, Vörös Tamás szavainak sem a kereszténydemokráciához, sem a kereszténységhez semmi köze nincs szerinte,

Mennyivel lesz jobb Józsefvárosnak, ha Iványi Gáborék szervezetei nem látják el a hajléktalan embereket, és az utcára kerülnének? – vetette fel. És az, hogy az elesett emberekről vagy a problémák megoldásáról egy szót sem ejtettek a vitában, csak Iványi Gáborral személyeskednek, a fideszes képviselők szégyenteljes és árulkodó viselkedése. Azzal sem választást nem lehet nyerni, sem tükörbe nézni nem lehet, ha az ember azt mondja, hogy legyen minél rosszabb. Erre a józsefvárosiak nem vevők. Az alapvető emberséget a politikai logika nem írhatja felül, senkinek nem jó az, ha Iványi Gábor szervezetei ellehetetlenülnek és bezárnak. A megoldás azoknál a döntéshozóknál van, akiknek semmit nem számít, mi történik Józsefváros utcáin.

A momentumos Szarvas Koppány Bendegúz szerint ebben az esetben az a különösen dühítő, hogy nem a kormányzat szokásos dilettantizmusáról van szó, hanem egy kicsinyes bosszúról. Szerinte az itteni fideszes képviselőket nem érdekli az itt élők helyzete, a hajléktalan emberekre is csak a Facebookon folytatott nyomorpornóval teli kampányukhoz van szükségük. Az intézmények bezárása nem megoldás, a hajléktalan emberek nem fognak ezzel eltűnni.

Vörös Tamás leszögezte, hogy gusztustalan az, amikor valaki a politikai akcióit a legelesettebbek ügyével palástolja. Itt semmi másról nincs szó, mint Iványit, Pikó politikai szövetségesét pénzzel támogatják azért, mert rosszul gazdálkodott, de közben a kormány ellen agitál és számítanak a kampányban a szövetségesük támogatására. Még egyszer kijelentette, hogy Iványiék tevékenysége nem való Józsefvárosba.

Egry Attila arra kérdezett rá, a négy év alatt milyen stratégiát alakított ki az önkormányzat a hajléktalanok kérdésére. A kassza tele van, de nincs megoldási program, ellentétben az előző korszakkal, amikor a Fidesz a LÉLEK-programmal rukkolt elő megoldásként (ez a mai napig megy – a szerk.). Szerinte az elmúlt négy évben romlott a helyzet hajléktalan ügyben a kerületben, és ezért a kerület vezetése a felelős.

Erőss Gábor visszakérdezett, mi a Fidesz terve, akik 13 éve vezetik az országot és antiszociális programot folytatnak. Emberek és családok kerülnek az utcára a kormánynak a végrehajtói maffiával való szövetsége miatt, csökken a reálbér, az emberek megélhetését elveszik és ezek után pedig még akadályoznák is a karitatív szervezetek működését?

A momentumos Hermann György ugyancsak arról beszélt, hogy évek óta gazdasági, és ennek következtében szociális és lakhatási válság is van az országban, rekordinfláció, és a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját civilek próbálják a saját munkájukkal kompenzálni. A Fidesz 10 éves kerületi regnálása alatt semmit nem tett a hajléktalan ellátás érdekében.

A vitát lezárták, Gondos Judit nem szavazott, 10 igen és 4 nem ellenében elfogadták végül a javaslatot. A módosítókról történt szavazás előtt. Szili-Darók Ildikó módosító javaslatát, hogy ötmillió forinttal kibővítsék a támogatást, ugyancsak elfogadták.

Ovik, Bursa Hungarica, ingatlanértékesítés

A szünet utáni első pontként a testület elfogadta a Józsefvárosi Egyesített Óvodák intézményvezetőjének kijelölését: egy pályázat érkezett a pozícióra, a korábbi vezetőé, Aissou Erzsébeté, így ezt vita nélkül megszavazták.

Ezután a Bursa Hungarica ösztöndíjhoz való csatlakozásról értekeztek, itt nem csupán a részvétel, de az ösztöndíj havi összegének megemelése is téma volt. Amíg az állam hosszú ideje csak 5000 forintos támogatást ad a diákoknak, a kerület ezt saját keretből pótolja ki, most már összesen 25 ezer forintra pályázhatnak.

A Korányi Sándor utca 14. és 16. szám alatti ingatlanok értékesítésére kiírt pályázatot és az azzal kapcsolatos döntést zárt ülés keretében tárgyalták, ezt rendelet írja elő az önkormányzati vagyon védelme érdekében. Annyit árult csak el a polgármester, hogy egy ajánlattevő volt. A fideszes képviselők kérdezték, hogy lehet-e ilyenkor érvénytelenné nyilvánítani a pályázatot, Pikó erre azt felelte, hogy éppenséggel lehet, de meglehetősen nagy butaság lenne a testület részéről, ha így döntene.

KRI, részvételi költségvetés, gyermekrészvételiség

Ahogy az várható volt a Fidesz közleménye után, a részvételi költségvetés keretösszegének növelése heves vitát váltott ki.

A Közösségi Részvételi Iroda terjesztette elő, hogy a jövő évi, 2024-es részvételi költségvetés keretösszegét növeljék: 180 millió forintot biztosítsanak a lakossági ötletek megvalósítására, 20 milliót az ezekkel kapcsolatos esetleges váratlan költségekre, további 15 milliót pedig a lebonyolításra. Ezen felül 30 milliót szánna az előterjesztő a gyermekrészvételiség elindítására. (2022-ben 120, 2023-ban 150 millió volt a keretösszeg, aminek a sorsáról a kerületiek dönthettek.)

Míg a MET-ügynél a fideszesek igencsak ágáltak a támogatás ellen, itt hirtelen azt kezdték hangsúlyozni, mennyire fontos lenne az utcán élők segítése, otthonhoz juttatása, és azt javasolták, fordítsák az összeget inkább a LÉLEK-program fejlesztésére.

Pikó erre azt válaszolta, hogy nem a kerületi önkormányzat feladata megoldani a hajléktalan emberek lakhatását, amit ők magukra vállaltak, az az utcára kerülés megelőzése minden lehetséges eszközzel: például hamarosan kibővítik a lakástámogatás összegét és a jogosultak körét, így akár havi 50 ezer forintos támogatáshoz is juthat egy család, így reményeik szerint kevesebb ember kerül majd utcára.

A fideszes képviselők szerint a Közösségi Részvételi Iroda egy politikai szervezet, melynek működését nem kívánják támogatni, sem az általa szervezett kezdeményezéseket. Szerintük a részvételi költségvetésben is politikai szereplők kapnak pénzeket, amit lepapíroznak ezzel a látszatkampánnyal, amiben egyébként igen kevesen szavaznak, de ők még ezeknek a szavazatoknak a valódiságát is megkérdőjelezik.

Az MSZP-s Camara-Bereczki Ferenc Miklós azt a javaslatot tette, hogy esetleg hirdessék a részvételi költségvetést a nagy példányszámban megjelenő helyi lapjukban (Hírnyolc), és akkor talán lesz több szavazó az ötletekre. Pikó pedig azt válaszolta, hogy „meg kell nyerni a választást, és akkor megvalósíthatják a saját programjaikat”.

Gondos Judit aggodalmát fejezte ki, mert az előterjesztésben nem talált arra vonatkozó magyarázatot, miként valósítják meg a gyermekrészvételiséget, és az a gyermekjogi szempontoknak megfelel-e. „Az én gyerekemet ne kérdezzék meg arról, hogy a sarokra szeretne-e egy vízcsapot.”

Udvarhelyi Tessza (KRI) és Erőss Gábor adtak részletesebb választ a kérdésekre, elmondták, mely intézményekben és milyen módon fog ez a program megvalósulni.

Az előterjesztést végül a fideszesek módosító javaslata nélkül – miszerint az erre a célra szánt összeg kerüljön általános tartalékba – szavazták meg.

Vendéglátóteraszok téliesítése

A településképi rendeletek módosítása kapcsán felmerült a vendéglátóhelyek teraszainak téliesítése, mint lehetőség. A főépítész reagált a kérdésekre: lehetséges a teraszokat téliesíteni, azaz fűthetővé és zárttá tenni, ehhez településképi és területfoglalási engedély szükséges. Azt javasolta, ha van erre egységes koncepció és megoldás már az utcában, mint ahogy például a Mikszáth téri teraszoknál van, fogjanak össze az utca vendéglátóhelyei, keressék meg a főépítészt, üljenek le átbeszélni a kérdéseket, és valószínűleg tudnak megoldást találni.

Lassan beindul a Kőris utcai közösségi kert, a bérlőket már kisorsolták, most üzemeltetőt keres az önkormányzat, a feladatra pályázatot írnak ki, erről szólt az ülés 11. napirendi pontja. Szilágyi Demeter (Fidesz) annyiban módosítaná a pályázati kiírást, hogy abban szerepeljen az a kitétel, hogy az öt évre szóló szerződés felénél az önkormányzatnak legyen lehetősége a kontraktus egyoldalú és indoklás nélküli felmondására. Ezt Pikó ebben a formában nem tudta elfogadni, de a fideszes képviselők megnyugtatására közölte, hogy a felülvizsgálat lehetőségét beépítik majd a szerződésbe. A javaslatot egyhangúan fogadta el a testület.

Diószegi 2030

Hatalmas ingatlanfejlesztés indul a Diószegi utcában, erről szólt az ülés 12. pontja. Az önkormányzati tulajdonban lévő Diószegi Sámuel utca 18–28. szám alatti épületek többféle módon alakulnak át: az épületegyüttes két legnagyobb tagját, a 18. és 20. alatti házakat az önkormányzat felújítja és összenyitja, új lépcsőház és tetőszerkezet épül, megnövelt alapterületű, zölddel gazdagon fedett udvart alakítanak ki és liftet is kap a ház.

Az átalakítás eredményeként 118 darab, 75%-ban 30 négyzetméternél nagyobb összkomfortos önkormányzati lakás jön létre. A 24–26–28. szám alatti földszintes épületek rossz állapotúak, a felmérések szerint bontásuk indokolt, a terv szerint az ingatlanokat értékesíti az önkormányzat, az épületekben élők pedig felújított cserelakásokat kapnak. A teljes projekt becsült költsége 9 517 027 255 forint, ezt ingatlanok értékesítéséből és pályázati forrásból fedeznék, az önkormányzat 20%-os önrészt vállal.

Mi itt írtunk a koncepció korai szakaszáról:

Az előterjesztés 3 részből állt, az első a koncepció elfogadásáról szólt, a második a pályázat benyújtásáról az Európai Bizottság által meghirdetett European Urban Initiative – Innovative Actions (Európai Városfejlesztési Kezdeményezés – Innovatív Tevékenységek) című felhívásra, harmadik pedig a pályázathoz szükséges önrész biztosításáról.

Szarvas Koppány Bendegúz megkérdezte, mikor született meg ez a koncepció, valamint hogy hol és milyen formában történt egyeztetés akár a polgármesteri hivatalon belül vagy bármely más önkormányzati fórumon.

Veres Gábor nem emlékezett egyeztetésekre: „Általában társadalmi egyeztetést szoktunk folytatni ilyen ügyekben, nem emlékszem, hogy volt ilyen, de persze lehet, hogy volt.” A politikai egyeztetéssel is voltak fenntartásai: „még februárban kértem azt, hogy az áprilisi képviselő-testületi ülésre készüljön tájékoztatás arról, hogy hol áll a projekt. Áprilistól szeptemberig 5 hónap telt el, azóta egy hangot sem hallottunk erről, ezt annak ellenére mondom, hogy iszonyatosan támogatom a tervet” – panaszolta fel.

Sátly Balázs szerint sem volt tájékoztatva a lakóközösség: „ezen el kell gondolkodnia annak, akit illet” – mondta.

Egry Attila (Fidesz) örül a projektnek: „100 semmitmondó politikai lufi nyilatkozat után végre úgy tűnik, hogy most

és nem Brüsszelét”. A képviselő azonban szintén hiányolta a megfelelő tájékoztatást: „amit Veres Gábor felvetett, az teljesen logikus. Az, hogy nem egyeztettek a saját kormányzótársaikkal, szimplán csak vicces, de az, hogy a lakossággal sem? Miért? Önök a transzparencia, a nyilvános viták lovagjai, ehhez képest senkit sem tájékoztattak, ez az eljárás azért tűri a vitát és a kritikát, illett volna egy összpárti egyeztetést összehozni, ami a megértést és a támogathatóságot is segíthette volna” – fejtette ki véleményét, melyhez később Gondos Judit (Fidesz) is csatlakozott.

Soós György (Fidesz) egyenesen azt szerette volna, hogy legyen külön a témának dedikált rendkívüli testületi ülés, konkrét dátumot is mondott erre, mégpedig az október 2-i napot: „addig le tudjuk folytatni az egyeztetéseinket, és egyébként is, nagyon komoly pénzügyi teher merül fel a projekt kapcsán, saját forrásból finanszírozzuk, vagy elindulnánk egy hitelfelvétel, és végső soron egy eladósodás során? Ha ez így lesz, én nem tudom jó szívvel támogatni” – mondta.

Szarvas Koppány Bendegúz szerint Soós képviselővel megjelenik egy újabb vonala a minőségi trollkodásnak: „ez szakmai felkészültségből, vagy annak hiányából is fakadhat, Soós képviselő hátráltatná a tevékenységet, a szavazást, csak azért, hogy aztán hosszabb tépelődés után megszavazza. Most szavazzuk meg ezt a javaslatot véleményem szerint, aztán ha mégis furdalja önöket a lelkiismeret, akkor tartózkodjanak, nem érdekel. Inkább kezdjük el, szavazzuk meg a tervet, mert a megszavazott folyamatot később könnyebb abbahagyni, mint a félbehagyott vonalát újra felvenni. Ha szólnak a lakók, vagy bárki, hogy probléma van a projekttel, akkor is lesz még időnk bármikor abbahagyni a folyamatot” – fejtette ki Szarvas. 

Pikó András elmondta, hogy a vagyongazdálkodási terv határozott a koncepcióról, egyeztetések pedig voltak: „már december–januárban is tartottunk bemutatókat, prezentációkat, májusban volt egy városfejlesztési reggeli, ahol bemutattuk a nyilvánosságnak a terveket és megvitattuk azokat. A koncepció végigjárta a hivatali előkészítési folyamatot, a tervet politikai egyeztetésre megküldtük mindenkinek” – jelentette ki.

Rádai Dániel alpolgármester elmondta, az ingatlanok potenciális konkrét hasznosítási lépései nincsenek kőbe vésve:

nyugdíjasotthon, diákszálló vagy egyéb lakófunkciójú épület, ha van rá piaci igény. Egy fillér hitelfelvételre nem készülünk, a lakossági egyeztetés pedig el fog indulni, arról beszélgetünk majd a lakókkal, hogy mi az az irány, mire készüljenek, de minden háztartással úgyis meg kell egyeznie az önkormányzatnak, mindenki sokkal jobb lakókörülmények közé fog kerülni.

Ha meg tudunk csinálni egy ilyen, nyugati modellek szerint is példaértékű bérházfejlesztést, akkor ez a közösség fejlesztése, együtt élése szempontjából is kardinális lehetőséget jelent, de még rengeteg minden van előttünk, nem véletlen, hogy 2030 az anyag címe.” 

Szili-Darók Ildikó szerint a KT most csak arról dönt, hogy beadja-e a pályázatot. Veres Gábor a piaci szempontokat hátrébb sorolná: „tojok rá, hogy mit akar a piac, bocsánat, engem az urbanisztikai szempontok, az emberek életének jobbá tétele, a városkép szebbé tétele érdekel. Ha épül a környéken egy ekkora beruházás, miért adjuk át a piacnak azt a lehetőséget, hogy mondjuk diákszállót építsen, miért nem az önkormányzat épít, akkor ez egy folyamatos bevételt jelenthetne” – vetette fel Veres.

Camara-Bereczki szerint az emberek legfőbb kívánalma most az, hogy el tudjanak onnan költözni, mert nem alkalmasak arra a lakások, hogy emberek éljenek benne. Szerinte a beruházás volumene elsőre sokkoló lehet, és a megvalósításnak is sok kérdése van: „pár dolgot nem ártana tisztázni, mert sok fölösleges frusztráció szorult be egy csomó emberbe, amit ki lehetne küszöbölni jó kommunikációval. A Párbeszéd és szövetségese, a Momentum az elmúlt években mintha azt sugallná, hogy az elfogadott döntések mögött az ő képviselőjük, az alpolgármester (Camara-Bereczki Rádai Dánielre gondolhatott ekkor) áll egyedül, de szeretném világossá tenni, hogy nekik egyedül nincsen többségük a testületben, ezért azt kérném, ha szeretnénk normálisan működtetni ezt a hivatalt, akkor egyeztessünk is normálisan,

a kormányzó erőket és az ellenzéket is” – szúrt oda a koalíciós társnak a képviselő, jelezvén, megindult a kampány a kerületvezetés oldalán is.

Szili-Darók Ildikó ekkor úgy érezte, hogy a testületi kommunikáció zsákutcába jutott, ezért 5 perc szünetet kért, hogy az elvileg az ügyek megvitatására hivatott KT-ülés szünetében beszéljék meg a napirendi pontot: „még a döntés előtt beszéljen egymással a három frakció, nagyon szép lenne, ha együtt fejlesztenénk a kerületet” – mondta. Pikó kissé furcsállotta a szünetkérés ilyetén indoklását, de végül is elrendelte azt.

A szünet után a polgármester megjegyezte, hogy lesznek még további alkalmai a lakossági véleményezésnek. „A szeptember 25-én tartandó lakossági gyűlésre elhívjuk a fideszes képviselőket is, de feltétlenül vegyék azt is figyelembe, hogy a Közösségi Részvételi Iroda fogja rendezni, ez gondolom, nehezen feloldható dilemma lesz, de nagyon várjuk önöket is” – szúrt oda a fideszeseknek Pikó, akik korábban jelezték, nem hajlandóak a KRI rendezvényein részt venni, mert az szerintük „nem tekinthető komolyan vehető önkormányzati szervezetnek”.

A volt/nem volt egyeztetés kérdéskör lefolyása után újabb nem várt információba futottak bele a képviselők, nevezetesen abba, hogy az EU-s pályázat nem az egész újragondolni kívánt tömbre vonatkozik, hanem csupán a Diószegi 18. és 20. szám alatt található épületekre.

Gondos Judit szerint ezért külön kellene az épületek sorsáról dönteni. De Pikó szerint nem lehet különválasztani az épületek fejlesztését: „Az egységes koncepció azt jelenti, hogy végig van gondolva építészetileg, társadalompolitikailag és pénzügyileg is.” Ellenezte Gondos ötletét.

Egry Attila szerint nem jó ötlet az ingatlanok eladásából fedezni a felújítási és egyéb költségeket: „így lesz az önkormányzaton egy értékesítési kényszer, sokkal jobb lenne, ha azt saját erőből vállalná.” Pikó ezt a felvetést abszurdnak tartotta: „akkor egyáltalán minek vagyongazdálkodási terveket készíteni? A jövőt senki sem tudhatja, de attól még muszáj, hogy legyen egy terv, jelesül itt az, hogy az ingatlanok eladásával fedezzük a 18–20. fejlesztését.”

Ezután a polgármester lezárta a kétórás, maratoni vitát, és szavazásra bocsátotta a javaslatokat. Először arról szavaztak, hogy áttegyék-e a témát rendkívüli ülésre, ezt 11 nem és 3 igen szavazattal elvetették. Ezután Gondos Judit javaslata következett, miszerint csak a Diószegi 18–20. épületei kapcsán döntsön a KT, ezt is elvetette a testület, 3 igen, 9 nem és 2 tartózkodó szavazattal. Ezután arról a határozati javaslatról döntöttek, ami a „polgármestert megbízza azzal, hogy a Diószegi 22–28. szám alatti épületek további sorsáról tegyen le a novemberi KT-ülésre egy olyan munkatervet, amellyel biztosítja, hogy a politikai szereplők, lakók, frakciók, valamint a szakmai tervezők, koncepció kidolgozói közösen dolgozzanak ennek a területnek a hasznosításán”, ezt 14 igennel, egyhangúan fogadták el.

A fejlesztési koncepció elfogadásáról szavaztak ezután, ezt 11 igennel, 3 tartózkodás mellett elfogadták, végül a pályázaton való részvételről szavaztak, ezt is hasonló arányban fogadta el a testület.

A következő három javaslatot egyhangúan megszavazta a testület. Ezek közül a 13. pont a Szeszgyár utca és Szeszgyár köz megújítása keretében megvalósuló közvilágítás-hálózat átépítéséről szólt, a 14. a Práter utca felújításával érintett gépkocsik tulajdonosai részére gépkocsibeállók ingyenes bérbeadásáról („parkolniuk kell, miközben mi felújítunk” – egyszerűsített Pikó), valamint a józsefvárosi természeti környezet védelméről szóló (28/2014. (VII. 01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 15. pontot is megszavazta a testület.

Fotók: Mile Máté