Az új forgalmi rend lényege: a) Nem lehet 30 km/óránál gyorsabban hajtani – ez a biztonságot szolgálja. b) A mellékutcákat csak helyiek használhatják, az átmenő forgalom a nagyobb utakra szorul – kevesebb por és kipufogófüst, tisztább levegő. c) Kerékpárral, rollerrel minden utca két irányban is járható – legyen vonzóbb biciklivel járni. d) Megszűnik a járdán parkolás – kellemesebb és biztonságosabb gyalogolni.

Átfogó, hatékony, de korrigálható fejlesztés

Megmaradtak a magas járdaszegélyek, ez nem jó egy gyalogosbarát övezetben – kezdem a beszélgetést Biczók Péter közlekedéstervezővel, aki Londonban és Amszterdamban tanult, közlekedésmérnök és településszervező, s gazdag nyugat-európai, főleg hollandiai munkatapasztalattal csatlakozott a Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. csapatához. „Akkor kezdjük az alapoktól:

mondja..

Azzal, hogy egy teljes körzet hálózatát alakítják át, látható lesz, ha valamelyik utca nem jól működik, „mondjuk egérútnak használják a Koszorú utcát a Dankó felé”, és az egyes utcákban szükséges fejlesztésekre is fény derül majd. A most kialakított forgalmi rendnek

A Rév8 munkatársai több hétig dolgoztak azon, hogy sokféle módon hírt adjanak a tervezett változásokról. Akit ez elkerült vagy nem figyelt rá, most elégedetlen, ez kiderült a Magdolna- és Orczynegyed – Én is itt lakom! helyi Facebook-csoportban feltett kérdéseimre adott válaszokból is.

Mérhető és nem mérhető változások

„Nem az a fontos, hogy több vagy kevesebb a forgalom, hanem hogy az emberek egészségesebben élhetnek-e vagy sem”, mondja Biczók, de számokkal is szolgál: a Dankó utcában közel tizedére esett vissza az autóforgalom (eddig óránkénti 400-600 autó járt erre). A Lujza utcában 35 százalékkal csökkent a forgalom (300 helyett 200 kocsi). A Mátyás teret legalább 2000 járművel kevesebb érinti naponta.

– a Fiumei utat, a Hungária körutat például –, vagy kiszálltak az autóból. Budapest régóta nem bír az autós forgalommal, a közlekedők alig 35 százaléka autós, mégis ők foglalják el az utakat, sok helyen még a járdát is. „Minél több forgalomcsillapított területet alakítunk ki Budapesten, annál vonzóbb lesz itt élni, és vonzó lesz nem autóval közlekedni”, fűzi hozzá Biczók Péter.

A Magdolnanegyedben közel hétezren élnek, igazi gyalogos méretű körzet, de a néhány száz autóhasználó hangja az erősebb.

Most a Karácsony Sándor utcára terelődik a forgalom – ezt szóvá tették a Facebook-csoportban is –, vannak torlódások, mintegy 15 százalékkal nőtt a forgalom. Ami azonban érdekes, hogy az átlagsebesség a Baross utca és a Népszínház utca között csak időnként esik 30 km/óra alá – a budapesti átlag kevesebb mint 20 km/óra –, „a forgalomszámlálás azt mutatja, ha valamivel lassabban is, de lehet haladni”.

A Magdolnanegyed forgalomcsillapítása az első, kísérleti lépés csak. „Abban a tudatban terveztük meg, hogy lesz Népszínház- és Csarnoknegyedbeli forgalomcsillapítás is, és ha azoknak is megjavul a közlekedése, elkerüli a forgalom a Karácsony Sándor utcát is.”

– ezt kellene mérni Biczók szerint –, és az ingatlanok értéke is nő, amit még nem lehet érzékelni.

Vélemények pro és kontra

A Facebook-csoportban 24-en mondták el a véleményüket 97 hozzászólásban. Kapcsos zárójelben Biczók Péter ezekhez fűzött megjegyzéseit láthatják.

Ami tetszett:

• Csökkent az utcák forgalma, és
• egyik sem lokális főút, mint a Karácsony Sándor utca,
• a 99-es így is tartja a menetrendet.
  [Ezt a BKK is visszaigazolta, másrészt évtizedek óta torlódnak a buszok a végállomáson.]
• A Koszorú utcában megszűnt az éjszakai autós „versenyzés”.
• Kellően hosszú volt az előkészítés,
• „most teszteljük, még a rutin dolgozik, de élhetőbb lesz a környék autósként is”,
• a „hobbiautósokat” visszatartja az új rend,
• a kukásautó is mindenütt elfér.
• A Dankó utca sokkal jobb lett, és ha az Oltalom eltűnne, sem lenne jobb, a hajléktalanok maradnak az utcán.
• Tisztább a levegő, plusz
• biciklizni, gyalogolni egészségesebb is.

Az autós morállal van gond, jegyezték meg többen, és folyt a vita az autópártiak és gyalogospártiak – sokuk autózik is – között.

Amit kritizáltak:

• Nőtt a Karácsony Sándor utca forgalma (erre kitértünk),
• egyúttal megnőtt a Kőris és a Práter utca forgalma is.
  [Itt nincs összefüggés, a Kőris utca forgalma az Orczy úti zebra miatt lett sűrűbb, a Práter hónapok óta átépítés alatt van.]
• Az autósok szerint kirekesztő az új rend.
  [Az itt élők hosszú távú érdeke, hogy a sűrűn lakott, szűk utcákban csak az közlekedjen személyautóval, akinek nem alternatíva a közösségi közlekedés, a mikromobilitási eszközök, a gyaloglás.]
• Nem tapasztaltak komoly előkészítést (lásd feljebb).
• A Szigetváriban kétszer változtattak útirányt, nem volt figyelmeztetés.
  [A bevezetés másnapján szakadt be a Dankó utca burkolata, ez volt az oka.]
• Nehezebb parkolni.
  [Van, ahol szűkebb lett az útpálya, lekerültek a kocsik a járdáról, de a parkolóhelyek száma nem változott.]
• A meredek kanyarokat nehéz bevenni (a szemetesek be tudják venni, ezt a csoportban válaszolta valaki).
• Nem szeretnék gyalogolni.
  [Az önkormányzatnak azt kell néznie, hogy a többségnek jobb legyen.]

Adtak javaslatokat is:

• A 99-esnek legyen buszsáv a Karácsony Sándor utcán.
  [Erről a BKK-val szükséges egyeztetnie a kerületnek.]
• Legyen kényelmetlen a Fiumei – Baross, Üllői – Nagykörút háromszögben közlekedni, hogy ne legyenek itt dugók.
  [A cél inkább a forgalomcsillapított körzetek bővítése, de legalább a sebesség csökkentése.]
• Jobb lenne, ha csak helyi lakosok hajthatnának be, mint a VII. kerületben.
  [Egy ilyen döntést csak egyeztetések után célszerű és érdemes meghozni.]
• A fővárosi fenntartású Karácsony Sándor utcát is be kellene vonni a rendszerbe (feljebb érintve a kérdés).
• Kellene zebra például a Lujza – Baross, Lujza – Lidl átkelőnél.
  [A gyalogos elérés javítását támogatom, de nem biztos, hogy a zebra a leghatékonyabb megoldás.]

Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf