2009. február 23-án végezték ki Csorba Róbertet és ötéves kisfiát, Csorba Robikát Tatárszentgyörgyön. Ez a dátum egyben a 2008–2009-es, rasszista indíttatásból elkövetett gyilkosságsorozat emléknapja is (erről idén február 22-én döntött a józsefvárosi képviselő-testület), amely a romák ellen elkövetett terrorcselekmények mind a hat áldozatára emlékeztet: Balogh Máriára, Csorba Róbertre, ifj. Csorba Róbertre, Kóka Jenőre, Nagy Tiborné Illés Évára és Nagy Józsefre.
Az esemény idén csendesebb és eszköztelenebb volt, mint tavaly, nem volt zene, nem volt hangosítás sem, beszédet is csak Hidvégi Balogh Attila újságíró mondott.
Hidvégi a száraz, orvosi ténymegállapításokkal kezdte beszédét, s a megjelentek megrendülve hallgatták a jelentést, mely tételesen taglalta a halálos sebesüléseket. „Az ötéves Csorba Robika testén 42 sérülés keletkezett. A sörétszemek áthatoltak a felső végtagokon,
roncsolták az agyat, a szívburkot, a szív balkamrájának falát, a mellkas főverőerét, a jobb tüdőt, és a májat”
– részletezte Hidvégi. Figyelmeztetett arra, hogy a példátlan gyilkosságsorozatnak a romák elleni verbális uszítás ágyazott meg: „Akár a vészkorszak idején, itt is a szavak voltak azok, melyek a tettekhez vezettek.
A bűnbakképzés, a szélsőséges eszme politikai és társadalmi térnyerése vezetett a gázkamrákhoz, és ugyanez az ideológia adta 15 éve a debreceni bűnbanda kezébe a fegyvereket és Molotov-koktélokat” – mondta. Hidvégi aktuálpolitikai kontextusba helyezte a történteket:
„A politikai közbeszédben és az Országház falai között felzendülnek a cigányok ellen lázító hangok. A cigányok elleni gyűlöletre építve akarnak idén júniusban polgármesteri és EP-képviselői székeket szerezni a már meglévő parlamenti mandátumaik mellé.
A kormánypárti koalíció pedig cinkos összekacsintással segíti a törvényhozásban a szélsőjobboldali akaratot”
– utalt kimondatlanul a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalomra, amelynek eddig választásitörvény-módosítóját fogadta el a kormány, most pedig a készpénzre vonatkozó passzusait emelné be az Alaptörvénybe.
Beszédéből nem maradt ki a Novák Katalin lemondását eredményező kegyelmi botrány sem. „Emberi alapértéknek kellene lennie annak is, hogy nem lehet megbocsájtani és kegyelmet adni terroristáknak és pedofil bűnökben érintett elítélteknek sem. Erkölcsileg és morálisan az is elfogadhatatlan, hogy pedofilpártoló püspökök álljanak a roma egyetemisták szakkollégiumának élén” – utalt arra, hogy a kegyelmi ügyben érintett Balog Zoltán református püspök az egyik alapítója a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatnak (ez tévedés lehet, Balog, bár kétségtelenül többször szerepelt a nyilvánosságban úgy, mint a hálózat egyik arca, de arra nem találtunk nyomot, hogy formális tisztséget viselne a szervezetben – a szerk.).
A beszéd után néma csendben kezdődött meg a gyertyagyújtás, ezzel a megemlékezés véget ért.
A magyarországi kriminalisztika történetének egyik legsúlyosabb bűncselekmény-sorozatára emlékezve körülbelül ötvenen gyűltek össze, köztük azonban idén már feltűntek kerületi politikusaink is, lerótta kegyeletét Pikó András polgármester, Szili-Darók Ildikó alpolgármester, Hermann György momentumos képviselő, de megjelent Törley Katalin egykori pedagógus is, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, aki a Magyar Kétfarkú Kutyapárt EP-listájának második jelöltje.
Eddig csak Józsefvárosban tették a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat emléknapjává február 23-át, de az Erzsébetvárosi Önkormányzat is jelezte ebbéli szándékát, miközben több tucat roma és nem roma szervezet kezdeményezte azt, hogy a parlament nyilvánítsa országos emléknappá február 23-át, és az aHang oldalán indított petícióhoz eddig több mint háromezren csatlakoztak.
Fotók: Telenkó Zsombor
