A közel két hete elfogadott szabályokkal az utak biztonságát kívánja fokozni az Európai Parlament, írta a The Brussels Times. Korlátozzák többek között a kezdő vezetőknél megengedett minimális alkoholszintet (Magyarországon sincs zéró tolerancia: 0,2 g/l véralkoholszint alatt nem számít ittasnak a vezető, de 0,5 g/l-ig még nem számít befolyásoló tényezőnek az ittasság), a biciklisek védelmében pedig egy fontos vizsgafeltételt írnak elő: a vizsgáztatónak azt is számon kell majd kérnie, hogy a tanuló megfelelően nyitja-e ki a kocsi ajtaját.

Ugyanakkor a közlekedési szabályok három kivétellel a tagállami jogkör, azaz az egyes országok dönthetnek róla. A három EU-s kivétel (amit mindenhol be kell tartani):

• minden járműben kötelező becsatolni a biztonsági övet, a turistabuszokat és a minibuszokat is ideértve;
• a gyermekek számára megfelelő gyermekbiztonsági rendszerekről kell gondoskodni a személy- és tehergépkocsikban (és lehetőség szerint más járművekben is);
• tilos vezetés közben kihangosító, illetve hangvezérlés nélkül mobiltelefont használni.

Életmentő ajtónyitás holland módra

Ahogy Európa legtöbb nagyvárosában, Budapesten is polgárjogot nyert a kerékpározás. Az elmúlt években Józsefvárosban is hatalmas változások történtek, egyre kellemesebb itt biciklizni, sokan már kizárólagos városi közlekedésként kerékpároznak vagy rolleroznak.

Azt az elkötelezett kerékpárosok sem tagadják, hogy sokszor maguk a fegyelmezetlen biciklisek a legveszélyesebbek önmagukra, de legalább annyira fontos, hogy az autósok is figyeljenek a biciklisekre. A nemzetközi statisztikák szerint egyébként a ma divatos, nagy testű SUV-k, városi terepjárók veszélyesebben a hagyományos autóknál, a velük való találkozás sokszor végzetes a biciklisre.

Európában talán Hollandiában a legrendezettebb az autósok és biciklisek viszonya, hiszen ott a városokban a bicikli egyenrangú közlekedési eszköz, onnan származik a dutch reach, azaz holland ajtónyitás is.

Ennek lényege, hogy a kocsiból kiszálló sofőr megálláskor nemcsak belepillant a tükörbe, miközben bal kézzel már nyitja is az ajtót, hanem

ahol belátja a tükör holt terét is, és csak akkor száll ki, ha senki nem jön a kocsisor mellett.

Ilyen szituáció rengeteg van Józsefvárosban is, ahol egyébként is szűkek az utak, és nem csak biciklis haladhat a parkoló kocsisor mellett, az autók is olyan közel haladnak el, hogy egy kicsapódó ajtó balesetet okozhat. Ha autó tépi le az ajtót, tetemes kár keletkezik, ha azonban biciklis rohan bele a kinyíló ajtóba, akár életveszélyes sérülést is szenvedhet.

A holland ajtónyitás tehát balesetet előzhet meg, és a most elindult fokozatos törvényi bevezetéssel lassan

A holland ajtónyitás kezd európai mozgalommá fejlődni, Dutch Reach Project néven önálló portálja is van.

Ugyanakkor, ahogy a Dutch News portál cikke rámutat, a holland ajtónyitás nem előírás Hollandiában, ellenben Nagy-Britanniában igen.

A The Brussels Times szerint Belgiumban mintegy 300 ajtórányitásos biciklis baleset történik évente, a biciklis balesetek 15%-a, és az ilyen balesetek jelentős része nem is kerül be a statisztikába, mivel a rendőrség nem mindig megy ki a helyszínre. Ilyen típusú magyar statisztikát nem találtunk, a KSH-nak nincs részletes kerékpáros baleseti statisztikája, de a helyzet bizonyára nem jobb itthon sem, a rendőr pedig itt sem mindig megy ki (legalább ebben pariban vagyunk). Az európai döntést egyébként néhány héttel megelőzte a Belgium brüsszeli régiójának parlamenti határozata (a 7 régiónak önálló kormánya és parlamentje van), ami a holland ajtónyitás felvételét írja elő a brüsszeli járművezető-képzésbe.

Rányitásos balesetnél az autós felelőssége ma is fennáll, érdemes ezzel kapcsolatban elolvasni a D.A.S. cikkét, ami szerint most is „alapvető elvárás, hogy az a személy, aki az álló gépjárműből kiszáll, kellő körültekintéssel tegye ezt meg. Amennyiben ezt nem teszi meg, és így a szabályosan közlekedő kerékpárosra nyitja az ajtót, felelősséggel tartozik”, és a bíróság őt fogja kártérítésre kötelezni.

A veszély balról jön

A belvárosi kis egyirányú utcák jelentős részén kifejezetten engedélyezett a kétirányú kerékpáros közlekedés, ami a 30-as korlátozású, forgalomcsillapított részeken indokolt is. De a biciklisek általában minden utcába behajtanak mindkét irányból, ezért – tetszik, nem tetszik – számítani kell rájuk mindenütt jobbról és balról is, ezért a törvény szerint veszélyes üzemet fenntartó autósnak kell nagyobb körültekintéssel közlekednie.

Tipikus példa a Práter utca felső, lakótelepi szakasza, ahol kétirányú biciklizés megengedett, az utca jobb szélén az egyirányú forgalommal együtt, bal szélén ellenkező irányban. Aki azonban pl. a Füvészkert utca felől fordul rá a Práterre, és a jobbkéz-szabályt követve jobbról nézi a forgalmat, közben keresztezheti a balról jövő kerékpárost, akinek egyébként meg kellene neki adnia a jobbkezes előnyt. De

Olyat ugyanis még nem láttam, hogy a biciklis ilyen helyzetben figyelné a jobbkezes utcákat – de valljuk be, a Práteren autósként sem figyelünk a lakótelepi parkolókból jobbról jövőkre, pedig kellene. Az ilyen helyzetek nincsenek szabályozva, és ez nem is önkormányzati feladat, helyben nem megoldható. Valószínűleg jobb lenne a helyzet, ha megszűnne az ilyen körzetekben a védett és nem védett utcák vegyes rendszere, és csak a jobbkéz-szabály, illetve a kötelező körültekintés lenne a szabályozó elv. Vannak néhány európai város, ahol nincs táblás-lámpás forgalomszabályozás és ettől csökkent a balesetek száma, miközben a forgalom is felgyorsult valamennyire.

A 2023-tól bevezetett józsefvárosi forgalomcsillapítási, parkolási módosítások segítettek abban, hogy lassabb legyen a forgalom, 30 km/óra sebességnél már jelentősen kisebbek a baleseti következmények, az egyoldali parkolással pedig szélesebbek lettek az útfelületek, ritkább, hogy veszélyes közelségben haladjon a forgalom a parkoló autók mellett, a biciklisek is jobban tudnak távolságot tartani (1,5 méter a nemzetközi ajánlás).

Hogy mikor válik a magyar jog részéve ez a kezdeményezés, ezt jósolni sem lehet, de a saját érdekünkben máris alkalmazhatjuk.

Nyitókép: Pexels