A múlt héten beszámoltunk a Pázmány Campus kapcsán tartott felmérésről szóló Pollack Mihály téri fórumról, melyen Pikó András a kutatás eredményei mellett arról is beszélt, hogy állékonysági vizsgálatot végeztet az önkormányzat annál a négy háznál, melyek közvetlenül is veszélyben vannak az egyetemi beruházás miatt.
A polgármester egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a vizsgálat egy nagyon egyenlőtlen helyzet lehetséges kialakulása miatt is fontos. Ezt írtuk: „Egy kvázi végtelen erőforrással rendelkező építtető nem lesz tekintettel más szempontokra, csak a saját építkezésére: ha mindenáron fel akarják építeni a kampuszt, és közben a környező épületekben repedések jelennek meg vagy más problémák lépnek fel, a lakók azonnal kaphatnak felvásárlási ajánlatot. Pikó András figyelmeztet, hogy ez rendkívül hátrányos helyzetbe hozhatja az itt élőket. Az épületek jövőbeli perspektívája nem lesz vonzó, nehezen vagy egyáltalán nem lesznek eladhatóak, és a lakók rákényszerülhetnek, hogy elfogadják az állam felvásárlási ajánlatát, amelynek ára esetleges lehet. Ez olyan kényszerhelyzet lenne, amibe nem szabad belemenni.”
Lázár János a reakciójában meg is erősítette ezeket a félelmeket: megtette a vételi ajánlati szándéknyilatkozatát a Bródy Sándor u. 9., valamint a Szentkirályi u. 23., 29–31. és 33–35. szám alatti társasházaknak. Emellett a környéknek felújításokat és zöldítéseket ígért, és úgy tett, mint aki konzultációt kezdeményezne a Palotanegyedben élőkkel.
Pedig lehetett volna erre korábban is lehetősége, de nem élt vele. Pikó András kritizálta Lázár János miniszter ama sugalmazását, hogy
akinek nem tetszik a fejlesztés, az költözzön el a környékről.
Ez a hozzáállás komoly aggodalmakat vetett fel a projekt valódi szándékait illetően. Az önkormányzat mindenesetre levelet küldött a múlt héten Lánszki Regőnek, aki a projektért felelős államtitkár és országos főépítész.
Egyes kritikák szerint a Pázmány Campus terve nem veszi figyelembe a környék jellegét és az ott élők érdekeit. Attól tartanak, hogy a nagyszabású építkezés jelentősen megnehezíti majd a helyi lakosok életét, kárt okozhat az épületekben, és drasztikusan megváltoztatja a negyed hangulatát. Pikó most párhuzamot von a projekt és a gyarmatosítás között, azt állítva, hogy a Magyar Katolikus Egyház és a kormány úgy viselkedik, mintha a terület „őslakosai” nem számítanának.
A projekt ellenzői szerint a fejlesztők eltökéltek abban, hogy mindenáron megvalósítsák elképzeléseiket, figyelmen kívül hagyva a helyi közösség véleményét és az esetleges negatív következményeket. Attól tartanak, hogy sok embert gazdasági kényszer hatására el fognak űzni otthonából.
Pedig lett volna lehetőség más megközelítésre is. Az önkormányzat éveken át törekedett arra, hogy olyan kompromisszumos megoldást találjanak, amely mind az egyetem fejlesztését, mind a helyiek érdekeit szolgálja. Ehhez széles körű társadalmi egyeztetést szorgalmaztak, abban bízva, hogy a tervek módosításával minden érintett fél számára előnyös megoldás születhet.
A helyiek álláspontja jól ismert, hiszen korábban nyilvános véleményezési folyamatot folytattak le. Ezért sokan úgy vélik, Lázár János miniszter is tisztában van a palotanegyediek aggályaival. A lakosok most válaszokat várnak a korábban felvetett kérdéseikre és aggodalmaikra.
Pikó szerint, amíg ezekre nem kapnak megnyugtató választ, sokan úgy érzik, Lázár kijelentése nem ajánlat, hanem inkább
zsarolás.
A helyzet azonban talán még nem reménytelen: nemrég kormányhatározat módosította a projekt ütemezését, ami lehetőséget adhat olyan kompromisszumos megoldás kidolgozására, ami az egyetem és a helyi lakosok számára is elfogadható lenne.
Nyitókép: Mile Máté
