Powered by RedCircle
„A konflist és a fiákert az különbözteti meg, hogy hány ló húzza”, magyarázza Bálint Angelika történész, az Imagine Budapest túravezetője legújabb podcastadásunkban, melynek témája a Bérkocsis utca, a Kis Fuvaros, a Nagy Fuvaros és a Salétrom utca környéke, jórészt pedig az, miért ide költöztek a kocsival, utaztatással, szállítással foglalkozók a 19. században.
Nem mintha lenne egészen pontos válasz a feltett kérdésre, hiszen az, hogy kikből lettek kocsisok és fuvarosok, gyakorlatilag kibogozhatatlan a történelmi forrásokból, de egy s mást azért tudhatunk róluk. Például, hogy a Bérkocsis utcában bejegyzett bérkocsis nagyon kevés élt, sokkal inkább szatócs, házaló, rajztanár, üveges, bognár, hentes, cipész, tanító, szülésznő és bádogos. A konkrét bérkocsis segédek viszont valószínűleg albérlők vagy ágyra járók lehettek, akár nyolcadmagukkal osztva meg egyetlen szobát az utca valamelyik lakásában. Arról is kevés az információnk, vajon milyen emberek voltak ők valójában, csak a korabeli sztereotípiákat ismerjük, amely szerint a bérkocsis részeges és megbízhatatlan. Erre viszont talán badarság volna támaszkodni, jegyzi meg Bálint Angelika, főként ha számba vesszük a korabeli további sztereotípiákat, amely szerint például a nők elszegényedés esetén is minden esetben egyetlen dolgot cselekedtek: prostituálódtak. Mindezek a leírások valójában a felsőközéposztály lefelé néző tekintetét mutatják meg nekünk, sokkal kevésbé a történeti valóságot.
Annyit viszont a nőkről is tudhatunk, hogy a bérkocsisok özvegyasszonyai maguk is továbbvihették az üzletet, ám az, hogy a bakra is felüljenek, csak az első világháború alatt történhetett meg, amikor elfogytak a férfiak. Ekkor azonban akkora megrökönyödést keltett a jelenség, hogy az újságok is állandóan őket fotózták.
„Nő a bakon?! Hát ezt is megértük!”
Bálint Angelika és Bendl Vera
A Csakugyan podcast legújabb adásából kiderül, hogy
- mi volt a pontos hierarchia a bérkocsisok világában;
- hogyan lehetett bérkocsit fogadni;
- milyen volt az átmenet a taxisok korszakának kezdetén;
- mekkora probléma volt a lócitrom Budapesten és Londonban;
- miért nem árasztotta el végül a lócitrom a világot;
- milyen iszonyatos volt a lakáshelyzet a 19. században és a 20. század elején;
- hogyan és miért próbálták mindig rosszul megoldani a szegényebb rétegek problémáit már ebben az időszakban is;
- mennyire volt a nőknek elnyomott helyzete a szegényebb rétegekben;
- miért volt Budapest életveszélyes egy járókelőnek a 20. század elején;
- hogyan nézett ki a sörgyár a Salétrom utcában;
- miért volt kőhíd a Mária utcánál;
- mi az a fattyúnyelv, és hol volt konkrétan a „köpködő” a kerületben.
Ha tetszik az adás, iratkozzon fel csatornáinkra, hogy mindig értesüljön a legújabb beszélgetésekről: Spotifyon, Apple Podcaston vagy YouTube-on.
Fotók: Mile Máté