Nem lehet rövid távra szállást kiadni – tehát Airbnb-zni – a Terézvárosban 2026-tól, miután az erről szóló ügydöntő népszavazáson a többség a tiltás mellett tette le voksát. Erről a kérdésről szervezett beszélgetést a Partizán, melyen olyan budapesti polgármesterek ütköztették véleményüket, mint Őrsi Gergely (II. kerület), Niedermüller Péter (VII. kerület), Pikó András (VIII. kerület), Baranyi Krisztina (IX. kerület). A kérdéssel kapcsolatosan korábban (és még most is) a nyilvánosságban meglehetősen indulatosan kerülnek elő a pro és kontra érvek, a tiltást ellenzők szerint ezzel a döntéssel

amelyben vállalkoznának. A szállásadók elveszítik megélhetésük egy részét, a szálláskiadásból származó bevételtől (ami például a Terézvárosban évi 870 millió forint) pedig az önkormányzatok esnek el, valamint gyakran hangzik el az is, hogy a politika ne szóljon bele abba, hogy ki mit kezd a magántulajdonával.

A Partizán adásában Gulyás Márton műsorvezető vette számba a tiltáspártiak érveit, akik szerint az Airbnb-zés következtében a lakás- és albérletárak az egekbe szöktek. Továbbá gyakorlatilag lecserélődik a lakóközösség az átlagosan 3 naponta fluktuálódó turistákra, élhetetlenné válnak ezek a városrészek, a régi lakók inkább elköltöznek, és gyakorlatilag

– mondta Gulyás. Az elköltözők az agglomerációba mennek, akiket viszont nem tud ellátni az ottani infrastruktúra, a fővárosba bevezető utakat pedig eldugítják az onnan ingázók, ezért a dugókban eltöltött idő nálunk a legmagasabb, Varsóban például ez negyedével kevesebb. Ez utóbbi adatot Gulyás az Egyensúly Intézet egyik kimutatásából idézte, ahogy azt is, hogy a régióban, de szinte az egész EU-ban nálunk a legmagasabbak az ingatlanárak a jövedelmekhez képest, az albérletárak pedig 10 év alatt a duplájára emelkedtek.

A kutatás szerint a rövid távú vendégéjszakákban is verünk mindenkit, a rövid távon kiadott lakások száma csak Budapesten 26 ezer. Sokak szerint, ha turisták vannak ezeken a belvárosi részeken és nem helyben élők, az

ez a folyamat erősíti a belvárosok kiüresedését, és így egyre kevésbé érezzük otthon magunkat a saját városunkban – tette hozzá Gulyás.

Pikó András a problémát háromdimenziósra tágította: szerinte van egy lakhatási válság; van egy közbiztonsági probléma; valamint létezik az a folyamat, amely során kiürül a belváros. Véleménye szerint azonban elviszi a kérdésről a fókuszt, ha csak az Airbnb-ről van szó: „Arról nem beszélünk, hogy van egy sokkal nagyobb probléma, mégpedig az, hogy nincs állami bérlakásépítés, önkormányzati is alig, nincsenek kollégiumok, és a diákokat érintő nyár végi szálláshiány legalább annyira hozzájárul az albérletek drágulásához, sőt talán még jobban is, mint az Airbnb.” Pikó szerint a nyolcadik kerületben jóval jellemzőbb a hosszabb távú lakáskiadás: „Nagyon kevés százalékát érinti az Airbnb a kerületi lakásállománynak, nálunk egy ilyen megoldás, amit Terézvárosban fognak alkalmazni, nem hozna fordulatot,

Pikó azt sem gondolja, hogy az Airbnb-sek megjelenésével együttélési problémák jelentkeznének: „Egyetemi kerületként nem tudunk róla, hogy a hosszabb távra kibérelt lakásokban kevesebb lenne az együttélési probléma, ugyanannyi, vagy még kevesebb is, mint a rövid távúakban, ha van a józsefvárosi társasházakban közbiztonsági probléma, azt nem ők okozzák.” A belvárosok kiürülését sem az Airbnb okozta önmagában Pikó szerint:

Szerinte a terület nincs megfelelően szabályozva: „Ha egy polgármester eljut oda, hogy egy ilyen problémával a kerület lakóihoz fordul, azt mutatja, hogy ez rosszul van szabályozva. Ha az állam a hosszabb távú lakáskiadás felé akarja terelni a tulajdonosokat, akkor hogy nem merült fel, hogy adóval megtámogassák ezt, mondjuk úgy, hogy a rövid távúaknak magasabb adót kell megfizetniük, miközben a hosszú távúakat, meg a szállodákat békén hagyjuk. Akkor azonnal vonzóbb lenne ez a szálláskiadási forma.”

A polgármester szerint a tiltás következtében felszabaduló lakásokba nem biztos, hogy helyi, esetleg rászoruló családok költözhetnének be: „A lakásügynökségünk kapcsán látjuk azt, hogy milyen nehéz azoknak a helyzete, akik piaci alapon nem tudnak megfizetni egy albérletet. Sokan várnak arra, hogy 40%-kal olcsóbb lakásügynökségi lakásokhoz jussanak, de ha ezek a rövid távon kiadott lakások kikerülnek az Airbnb-ből, akkor biztos, hogy nem 40%-kal lesznek olcsóbbak, hanem maximum 10%-kal.

Példaként józsefvárosi társasházakat hozott: „A kerületben legalább 3-4 olyan új építésű házról tudunk, amelyek Airbnb-céllal épültek, ezekben van 60-70 lakás, oda nem fognak szegény vagy középosztálybeli lakók betelepülni, mert nem nekik épült.”

Gulyás rákérdezett arra, hogy a belső kerületek egyébként is ellenzéki vezetése nem tudna-e közös stratégiát kialakítani a kérdésben, vagy egyeztetni a lehetséges megoldások tekintetében. Pikó szerint nincs koncentrált, közös politikájuk, de így is mindegyik belső kerületben az egyik legfontosabb közpolitika a bérlakás-felújítás volt: „Mi is több mint 200 lakást újítottunk fel, függetlenül attól, hogy egyeztettünk-e vagy sem. Láttuk, hogy a másik mit csinál, és ugyanaz az adottság ugyanazt a megoldást hozza. Büszkék lehetünk arra, hogy nem arra játszottunk, mint a Fidesz, hogy

Pikó szerint sok kérdésben nem a polgármester szava a döntő: „Mi, polgármesterek talán könnyebben értünk egyet, mint a testületeink, de ha megvan a jó szándék, attól még a politika háttér nem feltétlenül van meg hozzá, ráadásul a kétszintű önkormányzati rendszer sem segíti a megoldást.” Szerinte amennyiben a terézvárosi tiltásnak lesz továbbgyűrűző hatása, akkor ezen gondolkodni kell: „Mondjuk, ha potenciálisan a Palotanegyedre lesz olyan hatása, hogy ott megszaporodik az Airbnb-lakások száma, mert máshol betiltották ezeket, akkor azt

nálunk biztos, hogy nem lesz népszavazás. Ha beindul egy dominóeffektus a VI. kerület döntése nyomán, akkor reagálni kell, akkor érdemes egyeztetni.”

A lakhatási válságra adott lehetséges válaszok közül egy nyolcadik kerületi példával hozakodott elő Pikó András: „A lakásügynökségünk nagyon bejött, egy éve megy és ma már 20 felett van a kiközvetített lakások száma, sokan vonzónak tartják, hogy az önkormányzat megbízható bérbevevőként ezt tudja nyújtani. A lakásügynökségünknél kb. a piaci árnál 10%-kal olcsóbban lehet lakáshoz jutni, a tulajdonosok felé pedig nagyon komoly garanciák vannak.”

A terézvárosi népszavazás két héten át tartott, 6083 ember vett részt rajta, és közülük 3265-en szavaztak az Airbnb jelenléte ellen. A részvétel 20,5 százalékos volt, a megszavazott előírás azonban csak 2026-tól lép életbe, így a vállalkozásoknak lesz idejük felkészülni a változásra. Nem maradt el a Fidesz reakciója sem a népszavazásról: Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi elnöke vasárnap már arról beszélt, hasonló szabályozást javasol a kormánynak Budapesten és akár országosan is, mint amilyenről most Terézvárosban döntöttek.