Bátonyi Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium korábbi referense több mint egy éve tett feljelentést hivatali visszaélés miatt, 3 ügyet kiemelve, köztük a Heinrich-udvarét, melynek jelenlegi tulajdonosa és beruházója a Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. Szerinte a műemlékvédelmi rendszer „bizonyos érdekeket” szolgált ki a védett műemlékek megőrzése helyett. Bár a rendőrség korábban úgy ítélte meg, hogy nem történt hivatali visszaélés, az ügyészség szerint további vizsgálat szükséges.
A Heinrich-udvar mára lebontott udvari, földszintes raktárépületei is műemlékvédelem alatt álltak eredetileg, ám a terület 2019. december 20-án miniszteri rendelettel elvesztette védettségét. Később az építkezés kiemelt beruházássá nyilvánítása lehetővé tette a gyorsított engedélyezést és a miniszteri döntések elsőbbségét a helyi szabályozással szemben – ez készítette elő egy mélygarázzsal rendelkező, kilencszintes társasház építését. Az ügyben szakemberek, műemlékvédelmi szervezetek és a lakók is tiltakoztak több ízben – eredménytelenül. A
„műemléki védettség megszüntetése útján elkövetett hivatali visszaélésre”
vonatkozik Bátonyi Péter feljelentése, de szerinte az annak nyomán történő műemlékrombolás is bűncselekménynek minősülhet. A feljelentéshez összesen 13 bizonyítékot csatolt, amelyek „lépésről lépésre bizonyítják a szabálytalanságot”, írta lapunknak a szakember.
A műemléki védettség részleges megszüntetésének sem jogi, sem szakmai alapja nem volt, és a törvény szerint kötelező eljárást sem folytatták le, írta Bátonyi Péter. „Magyarán egyik napról a másikra törölték a védettséget, egyenes utasítás nyomán, szakmai kontroll nélkül.”
Az illetékes miniszterelnökségi szervezeti egység kétszer is jelezte, hogy a raktárak nem bonthatók, de Bátonyi Péter szerint sikertelenül. „Ennek ellenére 2019 decemberében a miniszter rendelettel megszüntette a belső, udvari, földszintes raktárépületek védettségét törvénysértő módon, anélkül, hogy kötelező törlési eljárást lefolytattak volna.”
A szakember szerint, bár a beruházó kezdetben a hivatalos utat próbálta járni, végül egy
miniszteri szintű döntés eredményezte a védettség gyors megszüntetését.
Szerinte ebből logikailag kikövetkeztethető a miniszteri közbenjárás, bár ezt közvetlenül bizonyítani nem lehet, „de ezzel együtt is, a korábbi bizonyítékok alapján már a folyamat is jogsértő volt”.
Szerinte a szabálytalanság bizonyítása esetén a hivatali visszaélésért és a műemlékrombolásért akár letöltendő szabadságvesztés is kiszabható.
Több mint egy éve annak, hogy a raktárépületeket elbontották és a földet pinceszintig kitermelték, mondta el lapunknak Vári Zoltán, akinek ablaka éppen az udvarra néz. „Ezután nem történt semmi. Körülbelül két hónapja megindultak a talajmechanikai mérések. Szerintem most megy az információgyűjtés, hogy milyen tulajdonságai vannak a területnek.” Vári Zoltán telefonon tartja a kapcsolatot a beruházó cég vezetőjével, Illés Lászlóval. „Amikor érdeklődök, hogy mire számíthatunk, kitérő válaszokat ad, felvilágosítást nem.” Szerinte
a tervezett mélygarázs megépítése veszélyes.
„Magasan van a körút mentén mindenhol a talajvíz. Ha lesz mélygarázs, akkor a környéken ez megemelkedik, ez pedig károsítja a szomszédos épületeket is.”
Az önkormányzat főépítésze, Perényi László szerint a munkákhoz szükséges építési naplót 2024 májusában nyitották meg. Ez egyébként azért vált akkor sürgetővé, mert az építési engedély 4 évig érvényes, és ha ez idő alatt nem kezdik meg a kivitelezést, az engedély hatályát veszti.
A beruházó-tulajdonos cég vezetőjét, Illés Lászlót e-mailben kérdeztük arról, hol tart az építkezés, a mélygarázs építését továbbra is tervezik-e, milyen formában és mikor tájékoztatják a környék lakóit a munkálatokról, milyen intézkedéseket tesznek a szomszédos lakók zaj- és porvédelmére az építkezés alatt, de lapzártánkig nem válaszolt.
Fotó: Mile Máté
