2022 decemberében szavazta meg a Csapody Vera-szoborpályázatot a képviselő-testület, amit a koncepció szerint a Baross utca és a Szabó Ervin tér találkozásánál állítottak volna fel – itt van emléktáblája a Baross utca 4-ben. De már a kezdetekkor arról beszélt Erőss Gábor alpolgármester, hogy a tudományos növényábrázolóként hírnevet szerzett Csapody élete olyan sok szálon kötődött a kerülethez, hogy máshol is elképzelhető az emlékműve.
Végül a szoborpályázat érvénytelen lett, a beérkező öt pályázat egyike sem nyerte el a bírálóbizottság tetszését (technikai jellegű problémák is közbeszóltak). Az új kiírás végül eredményes lett: Kálmán Mátyás pályaműve nyert.
Kálmán a Füvészkert bejáratánál rakja fel a kerítésre Csapody nagy méretű portréját. Amely azonban egy mozaik, és a művész növényábrázolásaiból állna össze, ezek pedig nagyítós üvegkorongok segítségével lesznek megtekinthetők.
Az alkotás elkészítésére és installálására bruttó 12,7 millió forintot biztosít a kerület.
Csapody Vera (1890–1985) gyerekként ismerkedett meg a természettel, az állat- és növényvilággal. Festő nagybátyja hatására kezdett el rajzolni, festeni, írja a Wikipedia. Ám nem festőnek tanult, édesapja korai halála után hat testvérével árván maradt, ezért állást kellett keresnie, matematika–fizika szakos tanár lett. Matematika–fizika szakon végzett 1913-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen, a nők közt elsőként. 32 év után, az iskolák államosításakor felmentették posztja alól. A Természettudományi Múzeum növénytárában kezdett el dolgozni, innen vonult nyugdíjba, de még 1972-ben is visszajárt a múzeumba, és szinte élete végéig dolgozott. Botanikai rajzai, munkái, akvarelljei messze földön híressé és egyedülállóvá tették munkásságát. Hat évtized alatt 12 ezer akvarellt és 3 ezer táblarajzot alkotott.
