Beszédében Perintfalvi Rita katolikus teológus az első ismert matematikusnőről, Alexandriai Hüpátiáról tett említést, aki a szabadság kulcsának a tudást tartotta. Kürillosz püspök nem viselte el a népszerűségét, boszorkánysággal vádolta meg, ennek az lett a következménye, hogy brutálisan meggyilkolták. Perintfalvi Birher Nándor dékánnak tette fel a kérdést: az ókorban, a középkorban vagyunk, vagy hova kívánja az egyetemet visszavinni?
Idézte a tudományt szabadon művelni akaró domonkos szerzetest, filozófust, csillagászt, Giordano Brunót, aki a máglyára küldése előtt a bíráinak a következőt mondta: „Lehet, hogy nektek, akik ítéletet hoztok, több okotok van a félelemre, mint nekem, aki elszenvedem azt.” A középkori csillagász abban hitt, hogy a tudomány szabad, és az egyház, a vallás nem korlátozhatja. Perintfalvi úgy vélte, hogy Birher politikai megrendelésre fedezhette fel újra az inkvizíció intézményét. „Felhívnám Birher Nándor figyelmét Ferenc pápa tanítására, aki 2023-ban kiadott egy a meleg párok megáldását elfogadó nyilatkozatot” – hangsúlyozta a teológus.
„A magyar püspökök rögtön visszautasították. Ez a lelkület inspirálhatta Birher Nándor döntését is, aki nem volt képes megérteni a mindenki számára világos mondatot: minden szeretetre épülő kapcsolat egyenértékű” – folytatta. Kiemelte, hogy tudományos bizonyítékok szerint a szeretetteljes család fontosabb a gyerekeknek, mint a szülők neme.
Véleménye szerint, ha Birher olvasna nyugati teológiai szakirodalmat, és nem csak azt, amit a Karmelitában előírtak számára, találkozna olyan tudományos munkákkal, amelyek ezt az állítást erősítik meg. Emlékeztetett rá, hogy Birher szervilis gyávaságában bebújt az egyház katekizmusa mögé, és úgy akarta a tudomány embereit ideológiai gyorstalpalóra kötelezni. „Üzenném neki, hogy a katekizmusban egyetlen szó sincs arról, mi van az azonos nemű párokkal, akik gyereket nevelnek” – mondta, majd a dékán figyelmébe ajánlotta James Martin jezsuita szerzetes Hidakat építünk – Hogyan alakíthat ki a katolikus egyház és az LMBT-közösség tisztelettel, együttérzéssel és gyöngédséggel teli kapcsolatot? című könyvét.
Zárásképp megjegyezte, egy egyetem soha nem lehet hitvédelmi központ, nem az a dolga, és nem lehet hatalmi elvárások kiszolgáló egysége sem. Nem a Vatikánban és nem a Karmelitában mondják meg, mit kell tanítani a jövő nemzedékeinek. „Neked, aki ítéletet hoztál, több okod van a félelemre, mint azoknak, akik elszenvedték az ítéletet” – szólította meg a beszéd végén ismét Birher Nándort. „Mondjon le!”, skandálta a tömeg harsányan és lelkesen.
A Háttér Társaság aktivistája, Zsirka Hella a felszólalásában elmondta, tudományosan bizonyított tény, hogy a magyar azonos nemű párok hetvenegy százaléka fél megfogni a párja kezét az utcán, s a magyar LMBTQ-emberek 69 százaléka számolt be arról, hogy iskolai környezetben zaklatják. „Amíg a döntéshozók nemcsak cinkosai, hanem felbujtói a kirekesztésnek, sőt létrehozói az elnyomásnak, addig van miért felszólalnunk, és meg is fogjuk tenni, mert a tények minket igazolnak” – vélekedett. Úgy látja, hogy
nem az árt egy gyereknek, ha két szerető anyja van, hanem az, ha emiatt megbélyegzik és kirekesztik.
Hodász András, egykori katolikus pap, a beszéde elején abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy az a Jézus Krisztus, akiben ő hisz, azt mondta magáról, hogy én vagyok az út, az igazság és az élet. Ő az a Jézus Krisztus, aki a hegyi beszédben azt mondta, boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. És nem lehet úgy éhezni és szomjazni az igazságot, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket nem lehet feltenni.
„Én hiszek abban, hogy a hit és az igazság kéz a kézben járhatnak. Hiszek abban, hogy a hit és a tudomány ugyanúgy az Isten által teremtett valóságot szemléli, csupán a nézőpont más”
– jelentette ki.
Hangoztatta, hogy mindig megvédte az egyházat azokkal szemben, akik azt gondolták, hogy tudományellenes. Példaként hozta fel a tudomány fejlődéséért komoly érdemeket szerzett egyházi kötelékbe tartozó embereket, például a fény természetét leíró Roger Bacon ferences szerzetest, a kanonok Kopernikuszt és Jedlik Ányos bencés szerzetest, természettudóst, többek között a szódavíz feltalálóját. „Olyan egyházban hiszek, ami nem az erő, hanem a szeretet nyelvén beszél” – zárta.
Filó Mariann pszichológus, a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ+ szekciójának munkatársa ismertette, hogy az oktatók ismeretterjesztő publikációjában megfogalmazott álláspontja teljes összhangban van a pszichológia tudományának nemzetközi eredményeivel és a gyermekek érdekeit előtérbe helyező szakmai konszenzussal. A cikk nem magánvélemény, nem politikai állásfoglalás, nem a genderideológiát és a woke-ot népszerűsíti, hanem a gyermekfejlődés szempontjából a szeretetteljes és támogató családi környezet jelentőségét hangsúlyozza a szülők nemének másodlagos szerepével szemben. „Magyarország alaptörvénye tartalmazza (még), hogy az állam nem jogosult dönteni tudományos igazságok kérdésében” – hangsúlyozta.
Mint megjegyezte, az egyetem nemzetközileg megbecsült, elismert, kitűnő szakembereket veszített el. Elfogadhatatlan, hogy oktatókat elmarasztaljanak a sérülékeny csoportok, szexuális kisebbségek melletti kiállásukért. Idézte Bognár Bulcsút: Nem lehet elfogadni azt, hogy egy egyetem a tudományos érdemek helyett az ideológiai megfelelést jutalmazza. Az utolsó mondat komoly tetszést váltott ki a tüntetőkből: A jövő csak ott lehet szabad, ahol a tudomány is az.
Gárdos Judit szociológus csípősen jegyezte meg, hogy Birher dékáni kinevezésénél nem a publikációs vagy kutatási eredmények számítottak. A tudományos életben mindig voltak ellentétek és konfliktusok, ezeket folyóiratokban vagy konferenciákon vitatják meg, biztos nem fegyelmi eljárással, katekizmusórával. „Bognár Bulcsu volt a Pázmány egyik legjobb szociológusa. A Pázmány vezetőségének lépései, és mindazok hallgatása, akik hagyták, hogy ez megtörténjen, méltatlan egy tudományegyetemhez” – emelte ki, hozzátéve, hogy nekünk, magunknak kell megvédenünk az egyetemeinket. Csak akkor tudjuk a tudományos szabadságunkat megvédeni, ha minél többen cselekszünk, és ha nyilvánosan tesszük ezt.
Birher Nándor nem először került a sajtó érdeklődésének középpontjába. Korábban a botrányos, kudarcba fulladt Híd a munka világába programban mint Farkas Flórián tanácsadója vett részt, ahogy azt több cikk is feltárta (itt és itt). A demonstráció végeztével a zömmel fiatalokból, diákokból álló tömeg békésen hagyta el a helyszínt a meglepően nagy számban kivezényelt rendőrök felügyelete alatt.
Fotók: Mile Máté
