Az elhúzódó ügyről a 444.hu cikke közölt újabb részleteket. A konfliktus gyökere a HVG-ben megjelent cikkekig nyúlnak vissza, melyekben a három pszichológus az LMBTQ+ közösség melletti kiállásukról írtak. Az első írásban, a Pride-betiltás idején Ferenc pápát is idézve azt hangsúlyozták, hogy a kereszténység álláspontja egyáltalán nem olyan elutasító a melegekkel szemben.

A második, Minden szeretetre épülő kapcsolat egyenértékű című cikkükben tudományos bizonyítékokra hivatkozva fogalmazták meg, hogy a szeretetteljes család fontosabb a gyerekeknek, mint a szülők neme. „Egy heteroszexuális együttélés is lehet ártalmas és bántalmazó, míg egy LMBTQ+-párkapcsolat is lehet jelentőségteli és boldog. Éppen ezért egy keresztény szellemiségű egyetem oktatóiként és pszichológusként azt valljuk, hogy

– írták.

Ez utóbbi volt az, ami kivágta a biztosítékot Birher Nándor dékánnál, aki júniusban személyesen indított etikai eljárást a pszichológus kutatók ellen. Figyelmeztetésben részesítették, és az egyház tanításáról szóló továbbképzésre küldték őket. A diplomaosztón a tanítványaik is kiálltak mellettük.

Az ügy pikantériája, hogy az egyik érintett, Zsila Ágnes az egyik legnagyobb tudományos teljesítményű fiatal pszichológusnak számít Magyarországon, sokat publikál nagy nemzetközi lapokban, tavaly habilitált, az ELTE-n gyorsan ki is nevezték egyetemi docensnek.

Főállásában, a Pázmányon is úgy tűnt eleinte, hogy sínen van a dolog, a rektor is támogatta a kinevezését – a folyamat idén év elején mégis megakadt. Zsila Ágnes azt gyanította, azért, mert nem akarta kitölteni a felekezeti hovatartozására vonatkozó kérdést. Ezért konzultációt kért Birher Nándor dékántól, aki azt mondta, hogy Veres András püspök, a Pázmány egyházi fenntartójának képviselője tagadta meg a kinevezését. Birher Nándor később elárulta: valójában nem is a vallási nyilatkozattétel hiánya volt a fő gond, hanem, hogy „tudományos szakfolyóiratcikkeiben foglalkozik a nemi irányultsággal”.

A fegyelmit követő dékáni határozat hivatalosan részben arról szólt, hogy a kutatók az egyetem szerint megsértették a nyilatkozattételi szabályokat, „a cikkek tartalma szignifikánsan eltért a kérelemben vázolt tartalomtól”. A Pázmányon dolgozók csak 2 egyházi lapnak nyilatkozhatnak gond nélkül, minden más sajtómegkeresést előzetesen jóvá kell hagyatniuk – az egyetem szerint pedig ezúttal a kérelemből nem derült ki, hogy a szerzők melegtémáról akarnak írni, az engedélykérésben ugyanis általában hangsúlyozták a keresztény elfogadás jelentőségét és a megjeleníteni kívánt etikai szempontokat.

Az etikai bizottság nem volt elnéző a pszichológusokkal abban sem, amiről nem maguk döntöttek. A bizottság azt kifogásolta, hogy bár az engedély szakmai ismeretterjesztő cikkre vonatkozott, írásukat a HVG végül a véleményrovatba tette, és azért is elmarasztalták őket, mert a cikk címében hangsúlyosan megjelent, hogy a szerzők a katolikus egyetemen oktatnak – noha a címet nem az oktatók adták.

Ehhez képest nehezen érthető, hogy a pszichológusokat miért a katolikus doktrínáról szóló továbbképzésre küldték, nem pedig mondjuk kommunikációs gyorstalpalóra. A dékán megnyilatkozásai alapján is úgy tűnhet, hogy a kutatók valójában a melegek iránti elfogadás hangsúlyozása miatt kerültek a vádlottak padjára. „[A magánvéleményük] szöges ellentétben áll az egyház tanításával. Itt a szöges ellentét alatt értem Ratzinger bíborosnak a II. János Pál pápa idején jegyzett nyilatkozatát, amelyben azt mondja: tilos ugyanazon a szinten említeni a természetjogi értelemben vett családot és az azonos neműek életközösségét” – nyilatkozta a magát közéleti hír- és blogoldalnak definiáló 777blog.hu-nak adott interjúban Birher Nándor.

A dékán ugyan azt állította, hogy náluk bárki kutathat a homoszexualitás témájában, ennek több információ is ellentmond. Bár a Pázmány Pszichológiai Intézetét vezető Csigó Katalin kitett egy közleményt a honlapjukra, amiben tagadta az intézetben korábban előfordult diszkriminatív eseteket, volt olyan korábbi hallgató, aki névvel vállalta, hogy nem mutathatta be a transztémában készített díjnyertes kutatását nyilvánosan, majd az eset óta már nem is lehet LMBTQ-témával pályázni az egyetemen. Júniusban bocsátották el Bognár Bulcsu szociológust, hivatalosan átszervezésre hivatkozva, valójában azonban LMBTQ témájú publikációja miatt, amelyet az egyetem katolikus szellemiséget sértőnek nevezett és a támogatást is megvonta.

Az ellenük folyt eljárás után a pszichológusok a kollégáikhoz fordultak – akiket az intézetvezető ekkorra már eltiltott bármiféle nyilatkozattól az ügyben. A 444.hu forrásai szerint egy feszült hangulatú intézeti értekezleten Csigó Katalin intézetvezető a dékánhoz hasonlóan elmarasztalta a 3 oktatót, és a támogatására nem számíthattak.

A 3 pszichológus hangsúlyozza, hogy szerintük a „félreértés” mögött alapvetően a teológia és a pszichológia különböző megközelítése áll, de ezt nem fegyelmi úton kellene tisztázni. „Az Egyetemnek elvárható módon a szabad tudományos diskurzusok színteréül kell szolgálnia, ezért a tudományterületek közötti álláspontok ütköztetését nem volna szabad fegyelmi úton, a magas színvonalú tudományos munka iránt elkötelezett munkatársak megfélemlítésével és egy másik tudományterület álláspontjának kutatómunkájukra történő ráerőltetésével korlátok közé szorítania” – írják kérelmükben.

A rektornak címzett levelükben azt hangsúlyozzák, hogy cikkük tartalma összhangban van a Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexében foglaltakkal és a Magyar Pszichológiai Társaság állásfoglalásával is, miszerint „a nemi identitás és a szexuális orientáció kialakulása környezeti hatással (pl. neveléssel vagy propagandával) nem befolyásolható. A szülők nemi identitása és szexuális orientációja nem befolyásolja a gyermek nemi identitását, szexuális orientációját, egészséges fejlődését, ennek ellenkezőjét bizonyító tudományos adat nem áll rendelkezésre.”

Kuminetz Géza rektor a Magyar Kurír katolikus hírportálnak idén februárban nyilatkozott a Pázmányon indult új képzésekről.

Képzett, értelmes emberekre minden társadalomnak szüksége van, velük lehet párbeszédet folytatni, őket ugyanis nem lehet manipulálni. Ehhez a képzéshez szinte minden feltétel a rendelkezésünkre áll már.”

Az etikai elmarasztalás a kutatók szerint az alaptörvényben is biztosított tudományos szabadságot korlátozhatja. Nem csak ők elégedetlenek az elmarasztaló döntéssel – közel 1000 pszichológus és társadalomtudós írta alá azt a petíciót, amelyben kiállásukról biztosítják az oktatókat.

Az etikai eljárás után a 3 pszichológus újabb cikket jelentetett meg a HVG-ben, amelyben Kopernikuszt és Galileit felidézve arról írnak, hogy a katolikus egyház ugyan élen járt a tudományos cenzúra tradíciójának meghonosításában, de a tudománynak sem a bal-, sem a jobboldali doktrínákkal kapcsolatban nem ez a dolga. „A tudomány feladata nem az, hogy megvédjen minket a kellemetlen igazságoktól, hanem hogy őszintén feltárja a valóságot” – zárják írásukat.

A rektor korábban úgy vallott erről, hogy a Krisztus-hívő ember számára a tudomány szolgálata két alapvető követelményt jelent. Egyrészt annak tudatosítását, hogy a tudomány az emberért van, nem fordítva – a helytelenül művelt, etikától elszakadt tudomány kárt okoz a személyiségben, környezetben és társadalomban. Másrészt holisztikus tudományszemléletet, amely felismeri, hogy a tudománynak világnézeti és vallási alapjai vannak, s végső csúcspontját vallási állásfoglalásban éri el. Ebben a megközelítésben a hit és az ész nem ellenségek, hanem egymást kölcsönösen inspiráló és támogató társak.

Fotó: Huszár Boglárka