21 film ment le az évben, mind remek – itt lehet őket megnézni – de kiválogattam párat, ami kivételesen tetszett.
Az 1983-as Húsvéti beszélgetés ártatlan-ártalmatlan címe a magyar puszta legcsípősebb nyelvét rejti, Pista bácsi Oláh Imre kameráján át örökítette meg a pásztorok ízes verbális világát olyan kifejezésekkel, mint hogy „elmondtam, hogy hogy áll a perec a madzagon” (azaz, mi is a helyzet). Figyelem, olykor olyan ízeseket káromkodik, hogy még Bayer Zsolt is elpirulna.
Rurális, azaz vidéki, paraszti, falusi környezetben a szexről, párkapcsolatokról, szerelemről való beszéd mindig izgalmas, ha másért nem, az elhallgatások, üres helyek, csendek miatt. Az Ez titok az ilyesmi, Ágói Krisztina filmje ilyen felvételeket vegyít ehhez remekül passzoló animációval.
Egy jó és működő filmhez nem kell sok, nem kellenek AI- és CGI-megoldások, hatalmas szereplőgárda, több milliárdos költségetés, elég egy hiteles arc és egy jó történet. A Slukk 4 perc 17 másodperc, Légvári Dániel csinálta 2001-ben, az arc Bars Józsefé, amely elszív egy cigarettát. A többit pedig meg kell nézni.
Kincset érhet, ha egy filmes megtalál egy figurát, aki kilóg a sorból – márpedig Dunkel Nepomuk Norbert nemcsak a neve miatt lóg ki, hanem bármivel. Úgy áll a világban, mint az a teherszállító hajó, amely eldugaszolta a Szuezi-csatornát és felfordította a világkereskedelmet. Oké, Dunkel nem fordít fel semmit a Szikigyakor, Végső utcában, bár aki megérti, átérzi ezt a 25 perces művet (Karácsony Péter alkotása), súlyosabb felforgató lehet bármilyen radkiális politikusál.
És magáról a SzuperNyolc!-ról:
