Minden engedmény ellenére több száz tisztviselőtelepi tiltakozott petíció formájában, szerintük egy 100 lakásos társasház olyan infrastrukturális terhelést jelentene a telepnek, amit nem bírna el, és attól félnek, ha belemennek a módosításba, az precedenst teremtene. A lakók egy része megvárná a döntéssel a 2027-re tervezett új építési szabályzatot. A január 28-i lakossági fórumon azt is elmondták, szeretnék, ha az új szabályozás 14 méterben maximalizálná az építhető ingatlanok magasságát.
A tavaly tavaszi megállapodás szerint, amennyiben módosul az építési szabályzat, a beruházó bruttó 80 millió forint összeggel támogatná a Szenes Iván és Magyarok Nagyasszonya téri játszótér és sportpálya fejlesztését. A beruházó azt is vállalta, hogy a helyi védettségű szecessziós lakóépület (Bláthy Ottó utca 10.) párkányvonalára állított 35 fokos sík alatt fog maradni az új épület, ami nem tart közvetlenül a telekhatárig, és a megengedett 28 méter helyett 24 méternél nem lesz magasabb.
A fórumon a beruházó, Olasz Attila is szót kért, és kissé ingerülten megjegyezte, nem akarja tovább húzni az időt, ha társasházra nem kap zöld utat, akkor apartmanházat fog terveztetni, amit a jelenlegi szabályozás megenged. A korábbi fórumokon kialkudott paraméternél pedig nem akar lejjebb menni. Olasz Attila szerint
még az idén megkaphatja a kormányhivataltól az építési engedélyt.
A lakók másik csoportja szerint, ha a beruházó megépíti a jelenlegi szabályozásnak megfelelő legnagyobb tömegű épületet – ami ugyan nem társasház lesz, de lehet hotel vagy kollégium –, a környék akkor is terheltebb lesz, mint most, ráadásul aki csak átmenetileg tartózkodik a kerületben, soha nem fogja magáénak érezni a Tisztviselőtelepet. Ha viszont elfogadják a társasház építését, beleszólhatnak a kialakításába. Erre válaszul egy 30 éve a telepen lakó férfi azt mondta, ezzel sarokba akarják szorítani a szomszédokat, ami nem korrekt, baráti attitűd.

Rádai Dániel alpolgármester azt mondta, az önkormányzat 2027-ig biztosan felülvizsgálja a Tisztviselőtelep építési szabályozási kereteit, viszont a magasságra vonatkozó 14 méteres felső határt biztosan nem tudják bevezetni. „Ezt azért tudom garantálni, mert ha a jelenlegi 28 méterről 14 méterre változik a szabályozási vonal, az az önkormányzatnak nagyon sokba fog kerülni, hiszen beruházások építési lehetőségeit fogja korlátozni.” Hozzátette, nem jöhetnek létre földszintes épületek olyan helyeken, ahol eddig az építési paraméterek földszint plusz 7 emeletet tettek lehetővé. Ez sok milliárd forintos jogsérelmet jelentene, a perek sorozata pedig veszélyeztetné az önkormányzat működését.

Pikó András azt mondta, az önkormányzat nem fog a lakosok akaratával szembemenni, de azt tisztán kell látni, hogy valamilyen épület mindenképpen épül, ami több embert eredményez a környéken. „Az önkormányzatnak arra van jogszabályi hatásköre, hogy eldöntse, épülhet-e lakóépület ezen a telken.” A polgármester szerint az önkormányzat dönthet úgy, hogy felbontja a szerződést a beruházóval, és megvárják a 2027-es új kerületi építési szabályozást, de ezzel csak azt akadályozzák meg, hogy társasház épülhessen, és elveszítik az alkupozíciójukat. Ugyanakkor megnyugtatta a jelenlévőket, ha most engedélyezik a lakásfunkciót, nem jelenti azt, hogy egy következő beruházásnál is ugyanúgy engedélyezni kell, az önkormányzatnak mindig eseti mérlegelési joga van.
Az ügy a márciusi képviselő-testületi ülésen folytatódik, ahol eldől: engedélyezik-e a lakásfunkciót, vagy sem.
Fotók: Telenkó Zsombor / Józsefvárosi Önkormányzat
