Régi restanciát tudna le a főváros a központi hibabejelentő rendszerrel, amelynek kidolgozása jelenleg is folyamatban van. Miért egy civil szervezet, a Járókelő segített egyszerűsíteni a lakossági panaszok célba érkezését?
Az egykapus bejelentő rendszer – mint amilyen a Járókelő – azt a célt szolgálja, hogy az állampolgároknak ne kelljen keresgélniük, hova forduljanak, amikor egy közterületi problémával találkoznak. Nem kötelességük tudni, hogy a budapesti kétszintű önkormányzati rendszer miként működik, hogyan oszlanak meg a felelősségek a kerületek és a főváros között, milyen feladatok vannak a főváros szakcégeinél és melyek a párhuzamosságok a rendszerben, mint például a közútkezelés vagy a zöldfelület-fenntartás, amelyek fővárosi és kerületi szinten is megvannak.
Amikor az ember találkozik egy problémával, és szeretné jelezni, legtöbbször a kerületi önkormányzathoz fordul segítségért. Azonban az ügyek nagy része nem a kerületi önkormányzatokhoz tartozik, és ebből a félreértésből fakadóan gyakran olyan lakossági panasszal is kénytelenek foglalkozni az önkormányzatok, melyek valójában nem ők az illetékesek. Ez a bejelentőnek kudarcélmény, hiszen csak azt szeretné, hogy az ügy megoldódjon – mondjuk egy kiszáradt fát pótoljanak –, ám az önkormányzat ehelyett azt mondja, ez nem hozzá tartozik.
Ha az önkormányzat továbbítja is az ügyet a megfelelő helyre, mert tudja, hova kell, akkor is elég nagy a valószínűsége annak, hogy a címzettek láncolatában elakad az ügymenet, és nem születik megoldása a problémának. Ráadásul ez a rendszer, amelyben az állampolgároknak kell „megtippelniük”, hová fordulhatnak segítségért, az amúgy is emberi és pénzügyi erőforráshiányos önkormányzatok ügyfélszolgálatát terheli még. Olyan ügyek esetében, amelyek – hangsúlyozom – valójában nem hozzájuk tartoznak.
A Járókelő.hu 2012 óta működik, és azt vállalja, hogy a lakosság által jelzett közterületi hibákra vonatkozó panaszokat legfeljebb 24 órán belül – de általában pár óra alatt – továbbítja az illetékesnek, amennyiben a bejelentő eleget tesz azon kívánalmaknak, hogy legyen röviden leírja a problémát, a térképes megjelöli a helyét, illetve mellékel minimum egy fotót. Ennek alapján a Járókelő önkéntes ügykezelői meg tudják határozni, hogy ki az illetékes, majd a megfelelő elérhetőségre továbbítják az információt. Az állampolgárnak a bejelentés után nincs más dolga, mint figyelemmel kísérni az általa jelzett ügy alakulását és várni a megoldást, illetve jelezni, ha változást tapasztal.
Mi történt most, hogy a főváros egy hasonló egykapus bejelentő rendszer létrehozása mellett döntött? Szükség van rá a Járókelő mellett, vagy szükség lesz-e ennek elindulása után a Járókelőre?
A Vitézy Dávid-féle Podmaniczky Mozgalomnak volt egy 101 pontos főpolgármesteri programja, ebben már szerepelt a „Budapest 0–24” nevű központi hibabejelentő rendszer ígérete, mivel a főpolgármester-jelölt is látta, szükség van arra, hogy létrejöjjön egy egykapus szolgáltatás, ami egyszerűen és hatékonyan tudja segíteni a lakosokat és az önkormányzatokat. Az az anomália, ami ellen a Járókelő is dolgozik, nagy valószínűséggel központi koordinációval tud megoldódni. Idén januárban Szilágyi Anna, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi képviselője előterjesztéseként került az ötlet a Vitézy Dávid által vezetett Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság, majd a Fővárosi Közgyűlés elé. Akkor – a Tisza Párt általános tartózkodása miatt – nem tudtak dönteni róla, de februárban már igen. Ezután kérte fel a közgyűlés a főpolgármestert, hogy 2025. október 31-i határidővel készítsenek koncepciót arra, miként lehetne fővárosi koordinációval megoldani ezt a feladatot. Fontos, hogy ez a javaslat túlmutat a Járókelő működési spektrumán, mert mi a közterületi hibabejelentésekre fókuszálunk, a leendő fővárosi szolgáltatás viszont azzal is foglalkozna, hogy a különböző fővárosi szakcégekhez tartozó szolgáltatásokkal is biztosítva legyen az ügyfélkapcsolat. Mit kell ezalatt érteni? Az ivóvíz-szolgáltatást, a csatornázást, a hulladékelszállítást, de még a temetkezési szolgáltatásokat is. Az elképzelés szerint mindezek egy központi ügyfélszolgálaton keresztül lennének elérhetők.
Ami bennünket is érint ebből, az a központi közterületi hibabejelentő. Mind az előterjesztésben, mind a közgyűlési határozatban említve vagyunk mint jó példa. Ezért is érezzük fontosnak, hogy ebbe a koncepcióba vagy az abból születő termékbe hogyan vonják be a Járókelőt, hiszen a tapasztalatunk és az általunk biztosított civil kontroll kiemelten hozzájárulhat ahhoz, hogy az új fővárosi szolgáltatás tényleg hatékonyan tudjon működni. A beterjesztő is úgy éli meg, hogy a jelenlegi, a Budapest Főváros Önkormányzata és szakcégei által működtetett rendszer nem átlátható, nem számonkérhető, és nem törekszik megoldásra vagy hatékony munkavégzésre.
A Járókelőnél az állampolgári ügyek intézése teljes mértékben a nyilvánosság előtt történik, visszajelzést adunk, ha egy ügy nem oldódik meg, éves statisztikákat készítünk különböző szervezetek teljesítményéről vagy akár a város egészének teljesítményéről. Ezek azok a dolgok, amelyek a hivatali logikából fakadóan valahogy el szoktak felejtődni. Egy hivatalnok fejében azért ott van a késztetés, hogy ezeket a teljesítményeket nem feltétlenül szeretné láttatni. Ezért lenne szerintünk fontos a civil kontroll.
Ehhez képest a XII. kerületi önkormányzat nemrég állapodott meg önökkel, hogy hivatalos hibabejelentő platformként használja a Járókelőt. A kerület ezzel a teljes átláthatóságot is vállalta, hiszen nyomon követhető lesz, hogyan végzik a dolgukat.
Igen, ez rendkívül örömteli fejlemény, különösen annak tükrében, hogy a Hegyvidék is nagyon sokáig azon önkormányzatok közé tartozott, amelyek úgy gondolták, hogy az állampolgárokkal nem fontos kommunikálni, nem kell visszajelezni nekik, ha panasszal vagy segítségkéréssel fordulnak hozzájuk.
A statisztikáink szerint a Hegyvidéki Önkormányzat közigazgatási területéről befutó bejelentéseknek csupán 37 százaléka érinti az önkormányzatot, tehát 63 százalékban különböző fővárosi cégekhez, állami szereplőkhöz vagy magánszektorbeli vállalatokhoz tartoznak az ügyek. Mit jelent ez? Ha nem lenne a Járókelő, és minden bejelentő az önkormányzathoz fordulna a közterületeken észlelt panaszával, akkor az önkormányzatnak azzal a 63 százalékkal is foglalkoznia kellene, ami nem hozzá tartozik. Arról nem is beszélve, hogy ezek megoldására is sokkal kisebb ráhatása van. Kovács Gergely polgármester felismerte, hogy a kerületi önkormányzatnak is könnyebb így, hiszen nemcsak a kerületben élők profitálnak abból, ha a megfelelő helyre kerül az ügyük, hanem a kerület, a főváros és a különböző fővárosi szakcégek is nyernek azzal, ha kevesebb üggyel kell foglalkozniuk.
A fővárossal lesz megállapodás?
Mi szeretnénk, ha lenne. Az előző önkormányzati ciklusban már voltak próbálkozások, hogy legyen valamilyen együttműködés, mert Karácsony Gergely főpolgármester hangsúlyozza, hogy fontos a társadalom, a civilek tapasztalatának és tudásának bevonása a város működtetésébe, a párbeszéd megteremtése. E tekintetben sokat lépett előre a főváros, különböző civil témacsoportok alakultak, s van, amiben a Járókelő is részt vesz. Szerintem eljött az a pillanat, hogy magasabb szintre lépjünk az együttműködésben, hiszen a tervezett központi hibabejelentőben a Járókelő unikális tudással és közel 70-80 ügykezelő önkéntessel bír, valamint már több mint 32 ezer felhasználó fordul hozzánk nap mint nap. Bízunk abban, hogy a koncepció kialakításába és megvalósításába a Járókelőt is bevonják. Azt gondolom, egy ilyen beágyazottságú, szakmai körökben is elismert szervezet kihagyása ebből elég rossz üzenet lenna a társadalom és a civil szféra felé, és el sem tudom képzelni, hogy mi lenne ennek a politikai haszna. Kapcsolatban vagyunk a Fővárosi Önkormányzat Digitális Szolgáltatások Osztályával, amely a projekt megvalósításáért felel, lehetőségünk volt velük megosztani a tapasztalatainkat, és elmondhattuk, mennyire működnek megbízhatóan vagy átláthatóan az illetékes fővárosi cégek. Egyelőre ennél több nem történt, nem kaptunk semmilyen ígéretet arra, hogy a létrejövő szolgáltatás tervezésében és működtetésében a Járókelő tudása, tapasztalata, szakértelme, illetve stábja miként tud majd részt venni.
Azt látjuk, hogy a hivatal nem mondhatja ki, hogy számítanak-e ránk, mert nem döntéshozók, a döntéshozók pedig azért nem mondhatják ki, mert még nem tart ott a folyamat. Faramuci helyzetben vagyunk: a Fővárosi Önkormányzat kíváncsi a Járókelőnél lévő tudásra és információkra, de nem tud ígéretet tenni arra, hogy ez nem csak agyelszívás lesz és a végén ott állunk kisemmizve. Most ez egy kicsit hazárdjáték a részünkről, hogy úgy működünk együtt a Fővárossal, hogy nem kapunk semmilyen garanciát arra, hogy nem a semmiért tesszük mindezt.
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
