2025-ben 40 állattartással, állatvédelemmel kapcsolatos bejelentés érkezett Józsefváros Önkormányzatához, ezeket minden esetben kivizsgálták: „törekedtünk a gyors, tényalapú, jogszerű intézkedésre helyszíni ellenőrzéssel, a szomszédok, lakók meghallgatásával, szükség esetén hatósági állatorvos bevonásával, valamint újonnan már kutyatréner bevonásával is” – írja az önkormányzat.
A kivizsgálás több, előre be nem jelentett helyszíni szemlét is magában foglalhat, amelyeket különböző időpontokban tartanak. A hatóság a környéken élők nyilatkozatait is figyelembe veszi, szükség esetén videós bizonyítékokat értékel, és állatorvosi szakvéleményt is bevon a tényállás pontos tisztázása érdekében.
Amennyiben a vizsgálat során szabálytalanság igazolódik, a hatóság intézkedik. Ez történhet kötelezés formájában – például az oltások és az egyedi jelölés pótlására, a tartási körülmények rendezésére, az állat szökésének megakadályozására, vagy akár tréningprogram elvégzésére és az állat szocializációjára. Emellett figyelmeztetés és bírság is alkalmazható, súlyosabb esetekben pedig – az állat egészségének és életének védelme érdekében –
az állat elkobzására és a tartástól való eltiltásra is sor kerülhet.
Balogh Ádám hatósági ügyintéző, állatvédelmi referens kérdésünkre azt mondta, hogy nincsenek kifejezetten a kerületre jellemző sajátosságok: „Józsefvárosban is tipikusan olyan, a nagyvárosokra jellemző állattartási problémák jelennek meg, mint a kutyaugatás és a közös területen lévő állati eredetű szennyeződés”. Mint fogalmazott, ezekből a jelekből gyakran arra lehet következtetni, hogy a gazdák nem foglalkoznak megfelelően az állataikkal, vagy nem biztosítanak számukra megfelelő tartási körülményeket.
A folyamat során a hatóságok a helyszínen tapasztaltakat összevetik az állatvédelmi jogszabályokkal. Ha szabálytalanságot állapítanak meg, intézkednek, és a döntésről a bejelentőt is értesítik. A szemléken az önkormányzat Igazgatási Irodájának munkatársai vesznek részt, az állatvédelmi referenssel együtt. Bizonyos helyzetekben azonban szélesebb együttműködésre van szükség: „van olyan helyszín, amikor több személy jelenléte is indokolt (rendőrség, állatorvos, FÖRI Állatvédelmi Őrszolgálat, Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.)” – mondta Balogh.
A statisztikák szerint a súlyos esetek viszonylag ritkák, de nem példátlanok. 2025-ben négy alkalommal került sor állat elkobzására a kerületben,
és egy esetben merült fel bűncselekmény (állatkínzás) gyanúja.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy bár a legtöbb ügy kisebb súlyú, időnként komoly beavatkozást igénylő helyzetek is előfordulnak.
A reagálási idő kulcskérdés az állatvédelemben, különösen, ha az állat életveszélyben van. A referens szerint átlagosan két munkanap telik el a bejelentés és a kivizsgálás között, de ez nem mindig van így: „sürgős esetekben ennél jóval gyorsabb a folyamat, ilyenkor a bejelentést követő 1-2 órán belül már kiérkezik a hatóság a helyszínre”.
A kerületi gyakorlat egyszerre épít a lakossági bejelentésekre és a gyors, szakszerű hatósági fellépésre. Bár a problémák sokszor hétköznapinak tűnnek – például a folyamatosan ugató, valószínűleg magukra hagyott kutyák –, ezek mögött gyakran komolyabb állatjóléti kérdések húzódnak meg. Az önkormányzat célja, hogy ezekre időben reagálva biztosítsa az állatok megfelelő tartását és a lakók nyugalmát egyaránt.
Ha állatot érintő elhanyagolást, bántalmazást, veszélyeztetést, vagy nem megfelelő tartási körülményeket tapasztal, kérjük, jelezze az igazgatas@jozsefvaros.hu e-mail-címen. Az állatvédelem területén elengedhetetlen szerepet játszanak a lakossági bejelentések abban, hogy a problémák időben felszínre kerüljenek és a problémákat megoldani, orvosolni lehessen – írja az önkormányzat. Józsefváros állatvédelmi koncepciója itt található.
Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf
