Nem minden kerületnek van saját temetője, és ha van is, egyik sem dicsekedhet olyan híres halottakkal, mint a Fiumei út hatalmas sírkertje. Kapásból itt pihen a magyar irodalom összes géniusza Adytól Karinthyn és Kosztolányin át Tandoriig, József Attiláról nem is beszélve.
Ám haladjunk időrendben. Petőfi Sándor igazoltan van távol, de a család itt nyugszik. Érdekes véletlen, hogy apja, az öreg Petrovics azonos évben, 1849-ban halt meg feleségével, Hruz Máriával, akiről minden magyar kisdiák tudja, hogy ő szülte Petőfi Sándort. Csak keveset kellett utánaolvasnom, hogy megtudjam, az öreg Petrovicsot a tífusz vitte el, ami a tizenkilencedik században annyira mindennapos volt, mint a depresszió, a közlekedési dugó vagy a pánikroham manapság.
Hruz Mária halálának okát sajnos nem sikerült kiderítenem. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy szegény asszonyt igen megviselte, hogy mindkét fia részt vett Buda várának visszafoglalásában. Édesanyjuk meghalt, de Petőfi Sándor és István öccse is túlélte az ostromot. Egyébként Petőfi István is a Fiumei úton nyugszik, ahogy Szendrei Júlia és fia, a huszonkét éves korában tüdőbajban elhunyt Petőfi Zoltán is helyet kapott a családi sírboltban.
A családi temetkezés más magyar klasszikusok esetében is feltűnő szokás. Ady Endre mellé temették édesanyját, Ady Lőrincnét, aki majdnem húsz évvel élte túl boldogtalan fiát, illetve testvérét, Ady Lajost, akiről nem sokat tudunk, és csak sejtjük róla, hogy őt is boldogabbá tette volna, ha ez a Bandi gyerek nem okoz ennyi szívfájdalmat a családnak a nyughatatlanságával, és valami rendes foglalkozást választ magának.
Még Ady Lajos sem lehetett azonban annyira goromba testvérbátyjával, mint manapság a Magyar Nemzet, amely sommásan annyit állapít meg a költőről, hogy „egyfajta képzelt morális felsőbbrendűséggel Párizsból szidta a hazáját és annak miniszterelnökét, kibekkelte az első világháborút, és miközben a miniszterelnök Magyarország ellenségeivel küzdött, addig ő a morfiummal, az alkohollal és a szifilisszel”.
A Kosztolányi család is közös sírban pihen. Harmos Ilona és Kosztolányi Ádám neve ott olvasható Kosztolányi Dezső sírkövén. Karinthy Frigyes felesége, Böhm Aranka szintén igazoltan van távol, őt Auschwitzban ölték meg. Tandori síremlékét nehéz betűkkel leírni. Betűk sorakoznak rajta gyönyörű összevisszaságban.
József Attila síremléke a kedvencem. Egy hatalmas vaslemez, amibe írógép-betűtípussal, ami egyébként a legközönségesebb betűtípus Gutenberg óta, tanúvallomásokat, jegyzőkönyveket gépeltek, nos, ezzel a betűtípussal gépelve ott áll a vaslemezen az Íme, hát megleltem hazámat.
A vaslemez háta mögé lépve a vers negatívja is olvasható, ha valakinek ehhez támad kedve. József Attilát először Balatonszárszón temették el, a második világháború idején hozták fel a koporsóját a Fiumei úti temetőbe. Radnóti is ott volt az újratemetésen, és azt írja a naplójában, hogy „itt van Rácz Kálmán is a nyilasaival. Attila sakkozott vele a Japánban”.
Sajnos nem találom a könyvet, és a Google sem segít, de úgy emlékszem, hogy tényleg létezik ez a pillanat a magyar történelemben, amikor Radnóti Miklós a munkaszolgálatok közötti kimenői egyikén elmegy József Attila temetésére, és ott látja a gyászolók között ezt a Rátz Kálmán nevű politikai kalandort, aki épp a nyilasokkal cimborál. És ez az alak valamikor a harmincas évek közepén József Attilával sakkozott a Japán kávéházban.
Svájc vagy Kanada történelme maga a tömény unalom. A magyar történelemről ez nem mondható el.
Nyitókép: Huszár Boglárka
