Az elmúlt két hónapban a józsefvárosi polgárok érzelmeit leginkább felkavaró esemény a Diószegi, Sárkány, Dugonics és Korányi utcákat érintő telek, lakóház és iskolaépület kisajátítása volt.
A történésekről a nyilvánosságra kerülés napjától kezdve folyamatosan beszámoltunk:
A költözni kényszerülő bérlők és az önkormányzat több alkalommal találkozott azóta, a kisajátításról szóló törvényt is módosították – az eddig történtekkel kapcsolatos beszámolóinkat itt találja meg egy csoportban.
A kisajátítás oka a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) most alakuló tanárképző karának elhelyezése: ez 200 család életét bolygatja meg és teszi akár évekre bizonytalanná, továbbá a Józsefvárosi Önkormányzat már megindult DIÓ2030 nevű városrehabilitációs tervét is ellehetetleníti.
Kit is képvisel az NKE?
A tiltakozások ellenére a törvény érvénybe lépése óta az egyetem részéről senki nem ült le az érintett családokkal beszélni. Erre csak mintegy két hónap után, június 12-én, szerdán, vélhetően okkal a választásokat követően került sor az NKE John Lukacs termében.
Meglepő volt, hogy
mindössze ketten várták a lakókat szerdán este a lakógyűlésen:
Korim Balázs, az egyetem főtitkára és Szabó Anett, az egyetem sajtófőnöke. Nem volt ott senki az állam, a minisztérium részéről, s hogy Korim Balázs pontosan kit is képvisel, az minden tiszteletreméltó igyekezete ellenére bizonytalan maradt a kétórás találkozó alatt.
Azzal kezdte, hogy szeretnének tiszta vizet önteni a pohárba, azért hívták meg a Diószegi utcai házak lakóit erre a lakógyűlésnek nevezett találkozóra. Elmondta mindazt, amit már régóta tudott mindenki, hogy az NKE tanárképző karát fogják felépíteni a házak helyén, hogy mindenki kap cserelakást, hogy cserelakást 2025. január 31-ig kell felajánlania először az önkormányzatnak (ez a dátum már az első tervezetben olvasotthoz képest meghosszabbított dátum), s ha nem képes erre, akkor majd az államnak ajánlatot tennie.
Az azt firtató kérdésekre, hogy mikért történik majd ez, kaphatnak-e pénzbeli megváltást azok, akik máshogy oldanák meg a lakhatásukat – az egyik felszólaló például szívesen menne vidékre, akár egy kisebb házba is –, hogy van-e a folyamatnak végső időpontja, ami után kénytelenek valamibe mégis belemenni, ha nem kapnak elfogadható csereajánlatot –, Korim nem tudott konkrét válaszokat adni. Folyamatosan a törvényt idézte, s hogy a törvényben írtakkal az állam garanciát vállalt, emiatt pedig nincs oka senkinek aggódni.
Korim Balázs azonban csak az egyetemet képviselte, miközben
következetesen az állam szerepéről beszélt.
Kiderült, hogy az NKE lesz az ingatlanok kezelője, az egyetem azonban eddig még nem jelent meg az ügy szereplői között. Az egyik Diószegi utcai ház udvarában lakó férfi jól összefoglalta, hogy mi izgatja őket, tapsot is kapott érte.
A nyilvánosság úgy szerzett tudomást a kisajátításról, hogy egy újságíró véletlenül felfedezte a Magyar Közlönyben, mondta. „Véletlenül derült ki, hogy született egy döntés fölöttünk, és erről minket a mai napig hivatalosan nem értesítettek. Hogy most maguk lakossági fórumra hívtak, az engem nem elégít ki,
az életem sorsa nem dőlhet el az alapján, hogy mikor rendeznek ilyen fórumokat.
Több mint két hónap eltelt azóta, hogy beiktatták a törvényt. Ha ez így van, miért nem értesítették hivatalosan a lakosságot? A múltban el nem intézett dolgokat fel kell, hogy vállalja valaki, az nincs rendjén, hogy nincs felelősség a folyamatosan megjelenő döntések mögött. Megértettem, hogy nem tud válaszolni arra, hogy 2025. január 31. után mi fog történni. Ez tiszta válasz volt, de akkor keressen, legyen szíves, a következő alkalomra olyan valakit,
aki tud a kérdéseinkre válaszolni.
Ugyanis olyan országban vagyunk, hogy itt semmi sem biztos.”
Korim nem tudott választ adni arra sem, hogy milyen alapon, mennyiért váltja meg az állam a kisajátított ingatlanokat.
„Nincs időprés”, de a tanárképzés már 2025 szeptemberében megindul
Korim Balázs első szavai arról szóltak, hogy szeretné megnyugtatni az embereket, senki nem fog rosszul járni, és
közel egy évig biztosan nem kell változásra számítaniuk,
ugyanis 2025. január 31-ig kell az önkormányzatnak felajánlania cserelakást, és ha nem tud, akkor az állam fog lakást felajánlani, ezért addig lakhatnak ott, amíg megfelelő lakást nem kínálnak nekik.
Ez akármeddig eltarthat elvben, tett egy érdekes megjegyzést, hiszen azt is elmondta, hogy mindentől függetlenül a tanárképző kar 2025 szeptemberében megkezdi az oktatást. Kifogásolta, ahogy a sajtó olyanokat ír, ami nincs összhangban „a szabályozási környezettel”, azonban most először hangzott el nagyobb nyilvánosság előtt, hogy „természetesen mindenki tisztában van azzal”, ilyen időtávon belül nem lehet ezeket a folyamatokat lefolytatni.
„Nincsen ebből kifolyólag olyan időprés, akár a lakókon, akár az állami szerveken, akár az önkormányzaton vagy az egyetemen, ami ezt a dátumot olyan módon kezelné, hogy ez befolyással van az ingatlanok lakóira. Az egyetem már most tervezi, hogy milyen módon fogja megvalósítani az elhelyezést abban az időben, amíg a méltányos kezelését ezen ingatlanoknak és lakóiknak végre nem lehet hajtani abban az időben, amilyen időben ezt tényleg a lakók érdekeinek a figyelembevételével meg lehet tenni.”
„Tehát ez egy nagyon fontos dolog, hogy bár a képzés 2025 szeptemberében el fog indulni az egyetem tanárképző karán, de nem ez az az időpont, amikorra már ott kell ezeken az ingatlanokon elhelyezni ezt a képzést” – mondta Korim Balázs. (Azt, hogy az egyetem „milyen módon fogja megvalósítani az elhelyezést abban az időben, amíg a méltányos kezelését ezen ingatlanoknak és lakóiknak végre nem lehet hajtani”, hogyan kell érteni, Korim nem értelmezte.)
A főtitkár azt is elmondta, hogy
az ingatlanok üzemeltetését július 15-től veszi át az egyetem,
ennek keretében minden dokumentációt, bérleti szerződést és egyebet átvesznek az önkormányzattól (a házakat kezelő JGK-tól, ez állítólag folyamatban is van). Hogy miként lesznek képesek az ingatlankezelési munkát elvégezni, erről nem tudott mit mondani, de lehetségesnek tartotta, hogy esetleg külső szakértő partner bevonásával fogják megtenni.
A kérdezők aggodalmára, hogy az esetleges költségnövekedés nem emeli-e majd a bérleti díjat, nemmel válaszolt és a törvényt idézte, ami szerinte ezt is garantálja. Az is kiderült, hogy az önkormányzat – minden tiltakozása ellenére is – együttműködik az egyetemmel, és megtesz mindent azért, hogy ne érje hátrány a lakókat.
Egyeztetés és egérút
Az NKE lakógyűlésén a vendégek között megjelent Pikó András polgármester és az önkormányzat több munkatársa is. Sőt, Kecskeméti László (októberben munkába lépő) frissen megválasztott fideszes önkormányzati képviselő is jelen volt, és meg is szólalt: „A főtitkár úr is elmondta, hogy az önkormányzattal a legnagyobb konszenzusban fogják majd ezt a programot lebonyolítani. […] Arra szeretném megkérni önöket, üljenek már le egy tárgyalóasztalhoz […] a finomhangolt részleteket az átadás-átvétellel kapcsolatban egyeztessék le.”
Kecskeméti azt is szorgalmazta, hogy
a lakókkal egyenként üljenek le tárgyalni,
szerinte egy ilyen fórum nem alkalmas arra, hogy a felmerülő sok kérdést egyeztetni lehessen. „A lakók érdekeinek érvényesítése mindenek előtt áll. Állam, önkormányzat, NKE, együtt kellene ezt most már lebonyolítani. És most végre egy teremben itt van a polgármester úr is, meg a főtitkár úr is. Kezdjünk el egy hajóba evezni.”
Pikó András újraválasztott polgármester azt mondta, arról, hogy a kerület ingatlanjait ki akarják sajátítani, ők is csak a törvény megjelente után értesültek. „Május 8-án kezdeményeztem először azt, amit Kecskeméti László igényelt, hogy üljünk le és kezdjünk el a törvény rendelkezései alapján egyeztetni a részletekről, például az üzemeltetésről, mert a törvény olyan szűk határidőket szab, ami nem engedi meg azt, hogy hónapokat késlekedjünk. Az egyetem válasza az volt, hogy megvárja az önkormányzati választásokat, nem akar ebbe politikát vinni. Nem tudom, hogy ez helyes döntés volt-e. Nem mindegy, hogy ki a polgármester, de teljesen lényegtelen ahhoz képest, hogy
még mindig tele vagyunk nyitott kérdésekkel.
Nem tudunk egy csomó mindent. Nem tudjuk, hogy az egyetemnek van-e kész terve, hogy mikor kezdik el az építkezést, miért szükséges most a kiköltöztetés. Ha van ütemterv, akkor nyugodtan végig lehetne azt tárgyalni és lebonyolítani. Egy elhelyezés nem pár hónapos dolog, beszéltünk a bérlőkkel, pontosan tudjuk, hogy mindenkinek sajátos igényei vannak, nem mindegy, milyen lakásokba fognak majd költözni. És az sem mindegy, hogy ez Józsefvárosban lesz vagy bárhol másutt. Az önkormányzati gyakorlatunkban ilyenkor öt lakást szoktunk felkínálni, az hosszú folyamat, ezt most nem látom biztosítva.”
Pikó azonban felvetett egy egérutat jelentő megoldást, melynek révén gyorsan juthat épülethez az egyetem, és a lakókat sem kellene elköltöztetni.
„Pontosan lehet tudni, hogy itt a kerületben, az egyetemtől nem messze, az Apáthy utcában van egy félkész, a céloknak megfelelő nagy épület, amelynek a tulajdonosa szerintem nyilván örülne, ha az egyetem megkeresné.
Az épület egy-másfél év alatt átalakítható
arra a célra, ami egy ilyen fakultás beindítását lehetővé tenné, ráadásul a törvény és a kommunikáció által meghatározott időpontra, tehát jövő szeptemberre elkezdődhetne benne a munka. Nem értem, hogy ezt a lehetőséget nem vették figyelembe, s miért kell több száz család életét felforgatni úgy, hogy közben elementáris kérdések nincsenek rendezve.”
Pikó azt is bejelentette, hogy várja az egyetem megkeresését, és az önkormányzat munkacsoportját Borbás Gabriella, a Kerületgazdálkodási Ügyosztály vezetője fogja vezetni, aki a legalkalmasabb erre a feladatra.
Másnap utánajártunk, hogy milyen épületről is beszélt Pikó András. A Balassa és Apáthy utca vonalán van a Futurealnak egy sok ezer négyzetméteres szerkezetkész irodaépülete, ami, mint megtudtuk, még valóban bérlőre, vevőre vár. Ez az IBM-nek is helyt adó Szigony – Tömő utcai irodaépület harmadik fázisa,
teremgarázsos, metró közeli, a Ludovikától gyalog könnyen elérhető helyen van, csak a belső kialakítása van hátra.
Mi bejártuk az első két fázist a Futureal főépítészével: kifejezetten úgy vannak az épületek megtervezve, hogy teljesen a bérlő vagy tulajdonos igénye szerint lehessen a műszakilag előkészített szinteket kialakítani:
Korim Balázs nem reagált Pikó javaslatára, amit a polgármester még kétszer felhozott, végül csak annyit mondott, hogy „Meg fogjuk vizsgálni ezt a lehetőséget, polgármester úr. Nem ismerem azt a projektet.”
A kőkemény valóság kopogtat a „tudomány szentélyének” ajtaján
A lakógyűlésre a Józsefvárosi Bérlői Érdekvédelmi Közösség a bérlőktől összegyűjtött kérdésekkel készült, ennek másolatát osztogatták az érkezőknek. A bérlő csoport ilyen témaköröket jelölt meg:
Ki üzemelteti a házakat, amikor már az állam lesz a tulajdonos?
Megtudtuk, hogy az egyetem, de az olyan kérdésekre, hogy kihez fordulhatnak, ha csőtörés van, vagy ki fog takarítani, kihúzni a kukát, nem érkezett érdemi válasz.
Mi lesz a bérleti szerződések sorsa, mi változik, mi nem, a lakbér mennyi lesz?
Ezeket tudták leginkább megválaszolni, mert lényegében a bérlők számára nem fog az átvétel változást hozni, ugyanannyit fizetnek, de az egyetemmel, annak ingatlankezelőjével lesznek ezentúl kapcsolatban a JGK helyett.
Aki szociális támogatást kap, kapja-e tovább is?
A támogatás független a bérleti jogviszonytól, az önkormányzat adja továbbra is.
Mire számíthat, aki a pénzbeli térítést választja, hogyan veszik figyelembe, hogy sokan költöttek a lakásuk komfortosítására?
Erre többen is rákérdeztek, s szerettek volna konkrét, akár összegszerű választ, Korim erre nem tudott válaszolni, a törvény garanciájára tudott leginkább hivatkozni.
Hol vannak, mekkorák az állam által felajánlott lakások?
Erre sem tudtak mit válaszolni.
Pikó András mondta el, hogy az államtól 17 milliárd forintos térítést várnak, ez fedezné azt is, hogy megfelelő lakásokat vásároljanak, amibe a bérlőiket át tudják költöztetni. Az önkormányzat ezt tudja vállalni, mert a megadott határidőig nem tud elegendő lakást felújítani. „Ha megkérdeztek volna bennünket a jogalkotók, elmondtuk volna, olyasmit írnak be a törvénybe, amit az önkormányzat nem tud megcsinálni. […] Ha van rá elegendő idő, amíg az építkezés elindul, s
ha megfelelő forrást is kap az önkormányzat, akkor mindenkinek tud vásárolni olyan lakást,
amiben az igényeknek megfelelően el tudjuk a családokat helyezni. Így az állam is gyorsabban jutna előre.” Ő megnézte egyébként az állami tulajdonú budapesti lakások listáját is, ezek jellemzően budai, Andrássy úti és hasonló lakások. „Érdekes folyamat lesz, amikor ezzel szembesülnek.”
Még egy újonnan választott képviselő szólt a végén, Gutjahr Zsuzsanna (C8) a 11. egyéni választókerületben nyert, itt van a legtöbb kisajátítással érintett ház. „Reméljük, hogy sikeres tárgyalások lesznek a két intézmény között, hiszen tudjuk, hogy milyen állapotú ingatlanokról beszélünk, s ha itt évekig tartó pereskedés lesz, méltatlan lakáskörülmények között maradnak a bérlők. Ezért mindent meg fogok tenni az általam képviselt lakók érdekében, hogy minél gyorsabban megállapodás szülessen, ezért is erősíteném fel polgármester úr javaslatát az Apáthy utcai ingatlanba költözésről, ami sokkal gyorsabb megoldást tenne lehetővé az NKI számára, mi pedig tudnánk folytatni a DIÓ2030 projektünket.”
Szabó Anett végül megköszönte a résztvevők kitartását és együttműködését, és „hogy valóban bízhatunk abban, hogy elindult most itt valami kommunikációs munka”.
Fotók: Huszár Boglárka
