Megkeresett minket egy kétségbeesett szülő, hogy színes bőrű kislányát a negyedik iskolából kell kivennie, nem tud beilleszkedni a közösségbe, mert valaki az osztályból mindig kiszúrja, és durva, trágár kifejezésekkel illeti másmilyen bőrszíne miatt. Hiába szóltak a tanároknak és az igazgatónak, nem tudtak segíteni eddig egyik helyen se.

A bántás időnként tettlegességig fajult, és a kislány egy idő után elkezdett visszaszólni, így több iskolában is őt kiáltották ki agresszívnak, problémásnak. A szülők tehetetlenek, a lány jövőre lesz ötödikes, és nagyon úgy áll a helyzet, hogy ezt az ötödik iskolában kell majd elkezdenie.

A történetet név nélkül osztotta meg velünk az anyuka, arra keresve választ, mit tehet a szülő, ha a tanárok és az iskolatársak rasszisták. Ahogy a téma kapcsán beszélgettünk tanárral, pszichológussal, kirajzolódott, a probléma meglehetősen általános: nem egyedül a más bőrszínű gyerekeket éri sok bántás, elég, ha valaki szemüveges, túlsúlyos, erősebb a testszaga, dadog, vagy bármiben különbözik a társaitól.

Jogos a kérdés, kell-e, lehet-e egyáltalán rasszizmusról beszélni általános iskolásoknál, vagy ebben az életkorban mindegy, mi a megfélemlítés-zaklatás indíttatása, a bullying az bullying? (Hogy mi is az pontosan, lásd keretes írásunk!)

Nem számít, hogy rasszizmus vagy sem, a bullying árt

Camara-Bereczki Ferenc kerületi önkormányzati képviselő megosztotta velünk saját gyerekkorának történetét, ami nagyon hasonló, mint a kislányé. A különbség annyi, hogy neki mindig voltak barátai az osztályban, és csak egy-két gyerek szúrta ki magának. Camara-Bereczki elsős korától fogva megvédte magát, sokat verekedett, így több iskolából is eltanácsolták, vagy az édesanyja kellett kivegye onnan. A csúfolódás a középiskolára ugyan abbamaradt, de így is sokáig küzdött szorongással, dadogott és hadart. Bár általánosban is járt logopédushoz, a beszédhibákat csak pár éve sikerült leküzdenie – mostanra úgy érzi, gyerekkori traumáit feldolgozta.

A csúfolódás leginkább általános iskolában kezdődik, mert először itt kerül ki a gyerek az állandó felügyelet alól. Míg az óvodában végig pedagógusok segítik a társas interakciókat, az iskolában a tanárnak erre ritkán marad erőforrása, vagy nem is érzi feladatának – ezt már Katanics Milán gyerekpszichológus mondja el nekünk. Így a gyerekek hirtelen egyedül találják magukat, és nem mindenki tud rögtön helyt állni.

Ebben az életkorban még nem szokott megjelenni a rasszizmus, folytatja Katanics, persze előfordulhat, hogy egyes családokban ez kiemelt téma, de ilyenkor jellemzőbb, hogy inkább a romák, mint a feketék ellen alakulnak ki előítéletek. A pszichológus szerint Budapest belvárosában egyre kevésbé számít valaki csodabogárnak csak azért, mert más a bőrszíne.

Viszont, akár rasszista, akár nem, az iskolai bullying ugyanolyan mély nyomot, traumát tud hagyni a gyerek lelkében: szinte garantált a szorongás, önértékelési zavarok, nem ritka a depresszió és egyéb problémák kialakulása sem.

Közösségben érdemes megoldani

Katanics Milán elmondta, a példának hozott két történetben reakcióként megjelenő agresszió ritka, a legtöbb esetben a zaklatást szenvedő gyerek visszahúzódik, szorong, sok esetben – és főleg idősebb korban – a szülőnek sem szól, így otthon gyakran nem is tudnak a zaklatásról.

Az is fontos szempont, hogy a közösségben milyen a gyerek helyzete: mindenki bántja vagy csak egy-két társa gonoszkodik vele, vannak-e barátai. Ugyanis, ha a trauma nem nagy, sokkal hatékonyabban lehet megoldást találni a csoportos terápián, pszichodrámán keresztül. Itt a gyerekek mesék segítségével élhetnek át az iskolaihoz hasonló szituációkat, csak biztonságos módon. Olyan eszközöket kapnak, olyan erőforrásokat fedezhetnek fel magukban, amiket aztán az iskolában is tudnak használni, hogy erőszakmentesen megvédhessék magukat.

Ha komolyabb a lelki sérülés, akkor viszont mindenképpen javasolt az egyéni terápia. Ha nagyon elmérgesedett a helyzet az iskolában, és rendszerré vált az abuzálás a gyerekek között, azon nehéz javítani, ott valóban az iskolaváltás hozhat kényszerű, de végleges megoldást.

Kiből lesz bully, azaz bántalmazó?

Sok esetben elmondható – folytatja Katanics –, hogy a másokat csúfoló gyerek az otthoni lelki helyzetet képezi le az iskolában. Ő a covid óta egyre erősödő indulatokat lát az iskolákban, lassan mindenki bánt mindenkit. Stenczinger Csilla, a Losonci Téri Általános Iskola egykori igazgatója is azt mondta lapunknak, a gyerekek mindig leképezik az adott társadalmi hangulatot, ha a világban erősebbek az indulatok, az az iskolában is lecsapódik.

Mivel minden emberben van feszültség és indulat, fontos kérdés, hogy milyen módszereket tanulunk meg a levezetésükre. Jobb esetben focilabdába, kicsit rosszabban a falba, a legrosszabb esetben a másik emberbe rúgunk bele – akár szó szerint, akár képletesen –, attól függően, milyen példát láttunk otthon a szüleinktől. Ebben az esetben a bullying egy megküzdési stratégia az otthon is bántott gyereknek: azonosul az agresszorral, és maga is azzá válik – mutat rá egy összefüggésre a pszichológus.

A csúfoló, zaklató gyerek esetében is hasznos lehet a csoportos terápia, mivel a probléma közösségben született, ott is érdemes megoldani – folytatja Katanics. Sokszor a bántalmazó gyerek szüleinek fogalma sincs róla, hogy gyerekük milyen traumákat okoz iskolaidőben a társaiban.

Hogyan lehet megelőzni?

A megelőzésnek hatalmas szerepe van a bullying elkerülésében. Stenczinger Csilla például, amíg igazgató volt a Losiban, civil szervezetekkel együttműködve rengeteg játékos érzékenyítő programot hozott az iskolába. Szülők bevonásával nemzetközi napokat szerveztek, ahol a különféle nemzetek egymás ételeit főzték, bemutatták a népviseletet, elmondták a gyereknevelési szokásaikat, így a szülők, jobban megismerve más kultúrákat, nyitottabbá, elfogadóbbá váltak.

A Losiban évek óta sikerrel alkalmazott Komplex Instrukciós Program módszertanának lényeges eleme a közösségben peremre került gyerekek bevonása a csoportmunkába, a „Mindenki jó valamiben!” elv érvényesítése, ez is jó eszköz a bullying kialakulása ellen.

Rácz Levente, a Deák Diák iskola erkölcstan, magyar nyelv és irodalom és német nyelv tanára is abban hisz, hogy mindent meg lehet beszélni, eddig legalábbis nem nagyon volt olyan helyzet az osztályaiban, amit ne sikerült volna megoldani. Igaz, kiemelten figyelnek az őszinte és elfogadó légkör megteremtésére, minden napot húsz perces beszélgetőkörrel indítanak, ahol már eleve megjelennek a problémák. Foglalkoznak asszertív, azaz erőszakmentes kommunikációval, rengeteg témába vágó filmet néznek, amelyeket szintén megbeszélnek, és minden területen azt sulykolják a gyerekeknek, ha elmondják, mi a gond, együtt megoldást találnak.

A módszer igazolja önmagát, a gyerekek maguktól fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal a tanárokhoz megoldásért, mondja Rácz.

Amikor nincs más hátra, be is avatkoznak a gyerekek csoportdinamikájába: egy nehezebben beilleszkedő kislány esetében a drámajátékban találtak neki olyan szerepet, ahol ő lehetett a történet mozgatórugója, a szervezésben adtak neki központi feladatot. Általában minden gyereknél az erényeket, pozitívumokat igyekeznek hangsúlyozni, s minden felmerülő problémát addig kell megbeszélni – először a gyerekkel, majd, ha kell, az egész osztállyal vagy akár a szülők bevonásával –, amíg meg nem oldódik.

Mi a bullying, hogyan ismerheti fel a szülő?

A bullying szó jelentése csúfolódás, megszégyenítés, kiközösítés, megfélemlítés, mára sajnos a gyerekek nagyjából 2/3-át érinti. Olyan hosszabb időn át elkövetett szándékos és tudatos cselekvéssort jelent, ahol a szerepek nem cserélődnek fel, az áldozat végig áldozat marad, a bántalmazó pedig végig bántalmazó.

Jelei lehetnek: a bántalmazott gyerek viselkedése megváltozik, esetleg dühkitörései vannak, biztonságos szituációkra is máshogy reagál, mint megszokták tőle; lehetnek testi jelek is, például rendszeresen fáj a hasa vagy a feje, ha iskolába kell mennie; megjelenhetnek még alvásproblémák, rosszabbodhatnak a gyerek jegyei.

Hova fordulhatunk, ha bántalmazzák a gyerekünket?

Hintalovon Alapítvány – Nemecsek nevű programjukat szívesen elviszik iskolákba, óvodákba, szülőként pedig gyermekjogi segély is elérhető náluk. Honlapjuk: hintalovon.hu Publikus telefonszámuk nincs, de e-mailben elérhetők: nemecsek@hintalovon.hu

Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány – bajba jutott gyerekek és a gyerekeknek segíteni szándékozó felnőttek hívásait várják, a hívás ingyenes: 06 (1) 116-111

Patent Egyesület – a nők, gyermekek elleni, szexuális irányultság miatti erőszak és megkülönböztetés ellen küzdenek, jogi segítséget is nyújtanak. Elérhetőségük: 06 (70) 252-5254, (70) 277-6522, jog@patent.org.hu

Nyitókép forrása: envato.com