A főváros tulajdonában vagy kezelésében lévő közterületeket adna át a kerületi önkormányzatoknak Böröcz László, az I. kerület fideszes polgármestere. A Fővárosi Közgyűléshez benyújtott előterjesztés a fenntartásukra szolgáló forrásokat is vinné.
Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán kritizálta, szakmaiatlannak és erkölcstelennek nevezve a kezdeményezést. Szerinte a javaslat ellentétes az európai nagyvárosi gyakorlattal. „Minden sikeres európai nagyvárosban sokkal kiterjedtebb jogkörökkel és forrásokkal rendelkezik a fővárosi önkormányzat” – írta.
Erkölcsi kifogásait Böröcz László korábbi szerepvállalására alapozta. „Épp elég, hogy a kormány kifosztja a fővárost, nem kellene ehhez a kerületeknek is felcsatlakozniuk. Főleg egy olyan polgármesternek, aki korábban egy olyan állami beruházás – a vár kormányzati átalakítása – kormánybiztosa volt, amely közel 700 milliárd forintba került az adófizetőknek” – írta Karácsony Gergely. A főpolgármester szerint „ennek a pénznek a töredékéből kiváló állapotba lehetne hozni a fővárosi utakat és parkokat”.
Konkrét példaként a Tabánt hozta fel, amely keletkezése óta fővárosi kezelésben áll. „Miért annyira fontos a fideszes kerületvezetőnek például a keletkezése óta fővárosi kezelésű Tabán átvétele, amelynek parkosítása nemrég mintegy félmilliárd forintból valósult meg, és amely – az oda szervezett fesztiválok pusztításai ellenére is – kiváló állapotban van?” – írta Karácsony Gergely. A főpolgármesternek van egy olyan sejtése, hogy a területet építési teleknek nézték ki, mint annak idején a Városligetet.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Klubrádiónak azt mondta, tudomásuk szerint Böröcz László polgármester korábban is hangoztatta, hogy rossznak tartja a kétszintű önkormányzati rendszert.
„Szerinte az lenne a helyes, hogyha alapból a kerületek lennének a közterületek, utaknak a tulajdonosai, ennek érdekében a fővárostól el kell venni az iparűzési adó bevételének egy részét és azt odaadni a kerületeknek, és akkor majd ők ellátják ezt a feladatot” – mondta Kiss Ambrus.
A főigazgató szerint a javaslatnak olyan íze van,
„mintha itt készülnének Budapest halotti torára néhányan, és már a halotti tor szervezése alatt azon gondolkoznak, hogy milyen örökséget lehetne megkaparintani”.
Kiss Ambrus főigazgató a gyakorlati következményekről azt mondta, az átlagpolgárnak valóban mindegy lehet, melyik önkormányzat tartja fenn a közterületet, ha az rendezett és gondozott. „Akkor miért kell ezen változtatni, ha csak azért nem, hogy van valamifajta célja ezekkel a közterületekkel az I. kerületnek, vagy bárki másnak?”
A főváros ezeket a területeket zöld területként kívánja fenntartani és megőrizni, mondta Kiss Ambrus. Szerinte, aki változtatni akar, az nyilván szeretné megszerezni ezeket a tulajdonjogokat.
Böröcz László reagált a főpolgármester megszólalására. Azt mondta, átfogó rendezést szorgalmaz Budapest közterületeinek kezelésében. A probléma lényege, hogy a fővárosi parkok gazdátlanok, az utcák koszosak, miközben az átláthatatlan tulajdonviszonyok miatt a polgárok nem tudják, kitől várhatnak megoldást.
A polgármester szerint a 30 éves káoszt végre rendezni kellene, hiszen ma sokszor átláthatatlan, ki miért felel a városban. Egy utca egyik szakasza a fővárosé, a másik a kerületé. A javaslat lényege, hogy a közterületek ahhoz az önkormányzathoz tartozzanak, amelytől a polgárok a rendet várják, így a kerületek gyorsabban reagálhatnak a napi problémákra.
Böröcz László szerint
az új munkamegosztásban a kerületek a helyi közterületekért felelnének, míg a főváros a stratégiai infrastruktúráért, így véget érne az egymásra mutogatás.
A jelenlegi rendszerben ugyanis minden apró fejlesztés hosszú engedélyezési folyamaton megy át. Konkrét példaként említi a Tabán környékét és az Erzsébet-híd aluljáróját, ahol – bár minden a főváros tulajdona – graffiti, szemét és elhanyagoltság jellemzi a területet. A kezdeményezés nem pártpolitikáról, hanem a budapestiek mindennapjairól szól – állította a fideszes polgármester, aki a jelenlegi mozaikos tulajdoni helyzetet kritizálja, amely a rendszerváltás óta változatlan, és számos gyakorlati problémát okoz.
Másik példaként az Alagút utcát említette, ahol mindössze 200 méteren többször váltakozik a fővárosi és kerületi tulajdon. Ez a széttagolt rendszer szerinte megnehezíti a fenntartást, a fejlesztést és a felelősségi viszonyok tisztázását.
A 2022-es parlamenti választáson még a Fidesz színeiben a palotanegyediek kegyeiért is harcoló Böröcz László tavaly lett az I. kerület polgármestere.
A főváros a kormányzati elvonások miatt rendkívül nehéz anyagi helyzetben van. Szeptember 3-án reggel a kormány újabb 4,5 milliárd forintot emelt le a főváros számláról. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Magyar Hang érdeklődésére azt mondta, ezzel a főváros adóssága már közel 70 milliárd forintnál jár.
Az inkasszó annak a következménye, hogy a Magyar Államkincstár javára döntött a bíróság jogerősen másodfokon. Emiatt a főváros elvesztette az azonnali jogvédelmet a szolidaritási hozzájárulás kapcsán, amelyet első fokon még megítéltek neki.
Kiss Ambrus akkor azt mondta, a döntés csak a 2024. decemberi hónapra vonatkozik. A főváros azon jogvédelmi kérelmét nem érinti, amelyet a 2025 májusa és augusztusa közötti időszakra indítványoztak, és amelyet első fokon meg is kaptak a Fővárosi Törvényszéktől. Így a szóban forgó 28 milliárd forintot jelen állás szerint nem kell befizetniük, az ügyben pedig másodfokú döntés nem született.
Ennek ellenére a gondok valóban komolyak, ez derül ki a szeptember 18-án publikált számvevőszéki jelentésből is. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a Fővárosi Önkormányzat még idén, a negyedik negyedévben fizetésképtelenné válhat, amelynek következtében a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet.
Az ÁSZ megállapította, hogy a főváros pénzügyi nehézségeit önállóan nem tudta megoldani, a likviditási helyzet rendezéséhez kormányzati támogatást kért, a tárgyalások 2025 júniusában megkezdődtek. A romló pénzügyi helyzethez a járvány, az energiaár-robbanás és az infláció mellett hozzájárult a költségvetési befizetési kötelezettségek növekedése is.
A 2019 és 2024 közötti időszakban 193,4 milliárd forint költségvetési hiány keletkezett, amelyet tovább növel az a 45,7 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás, amelyet a főváros megfizetett. A szolidaritási hozzájárulás 2019-ben 10 milliárd forint volt, 2024-re 69,5 milliárd forintra emelkedett – hat év alatt összesen 230,2 milliárd forint kifizetést jelentett.
Az ÁSZ szerint kockázatos, hogy a 2025. évi költségvetés végrehajtható-e, mivel nem tervezték meg megalapozottan valamennyi kiadás forrását. A Rákosrendező projekt megvalósítása további pénzügyi kockázatokat jelent.
Karácsony Gergely akkor a jelentésre reagálva azt mondta, ha a kormány nem változtat a Budapest-ellenes politikán, akkor a város fizetésképtelen lesz.
„Aki Budapestet csődbe taszítja, azt Budapest magával rántja. Ez nem fenyegetés, ez gazdasági tény”
– fogalmazott. „Aki nem hiszi, kérdezze meg például a hitelminősítőket.”
A főpolgármester elmondta: azonnali tárgyalást kezdeményeztek a kormánnyal, de a válaszra azóta is várnak. „Ha marad a teljes félrenézés, újra kénytelenek leszünk megmutatni, milyen az, amikor Budapest nem működik.”
Karácsony Gergely szerint a kormányzati sarc nem vezethet oda, hogy lemondanak Budapest jövőjéről. „A város legfontosabb fejlesztési területét nem elherdáljuk a kormány oligarchiáinak hasznára, hanem Budapest jövőjének szolgálatába állítjuk.”
Fotó: Lakatos Péter / MTI
