A főváros 60 napos fizetési haladékot kapott az új kormánytól a szolidaritási hozzájárulás 2025. decemberi, 7,5 milliárd forintos részletére – ez az első kézzel fogható lépés abban az egyeztetési folyamatban, amelyet a Magyar-kormány hétfőn hivatalosan is megindított a fővárossal. A haladékot a Magyar Államkincstár adta meg. Május 13-ával megszűnt a háborús veszélyhelyzet, ezzel véget ért a különleges jogrend, amire hivatkozva a kincstár azonnal inkasszózni akarta az összeget.
Nem ez az első halasztás: az áprilisi választás után Karácsony Gergely levélben kért haladékot az idei második, 37,1 milliárdos részletre. Arra hivatkozott, hogy a befizetés veszélyeztetné a közfeladatok ellátását. Akkor is 60 napot kapott.
A két haladék azonban csak eltolja a határidőket: július közepéig összesen 74,1 milliárd forint vár befizetésre Budapest részéről,
miközben a főváros számlája már most 46 milliárdos mínuszban van.
Június 15-én lejár az áprilisban kapott haladék a 37,1 milliárdos részletre; július 12-én a mostani a 7,5 milliárdosra; július 15-én pedig ott a következő, 19,2 milliárdos részlet. És ott a május végén esedékes számla a Területfejlesztési Alapba 10,3 milliárd forintról. A Területfejlesztési Alap a Versenyképes Járások Programot finanszírozza, és szintén az egyenlőtlenségek mérséklését szolgálja. Ebbe a településeknek a helyi iparűzési adójuk éves növekményét kell befizetniük.
A szolidaritási hozzájárulást a területi egyenlőtlenségek mérséklésére találták ki, a nagyobb adóbevételű önkormányzatoktól a szegényebb települések felé csoportosította volna a forrásokat. A gyakorlatban azonban a központi költségvetés egyik fontos bevételi tételévé vált, miközben a pénz valódi felhasználásáról az Orbán-kormány nem tájékoztatta sem a befizetőket, sem a lakosságot; ami miatt rendszeres kritika érte a rendszert. Sokan azért, mert úgy vélték, a pénz jelentős része nem marad az önkormányzati rendszeren belül, hanem az állam működési hiányát csökkenti.
2020-ban 58 milliárd forintot szedtek be így, 2026-ra viszont az összeg közel 396 milliárdra nőtt – ami az állam várható bevételeinek már 1 százalékát tette ki. Az érintett települések mindössze 4 százaléka állja
a teljes befizetés 60 százalékát.
A jogszerűséget évek óta vitatják. A Fővárosi Törvényszék és a Kúria is megállapította, hogy a kormány jogellenesen vont le hozzájárulást Budapest számlájáról, az Alkotmánybíróság (AB) viszont magát az elvonás intézményét nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek.
A tavaszi kormányváltás előtt a Fidesz rendelettel próbálta lezárni a folyamatban lévő pereket is – az AB május elején megsemmisítette, bár nem tartalmi, hanem eljárási alapon: kihagyták az előkészítéséből az Országos Bírói Tanácsot.
Magyar Péter hétfőn egyértelműen fogalmazott: az önkormányzatoknak be kell fizetniük a szolidaritási adót,
de nem céljuk, hogy ezért bárkit csődbe vigyenek.
A fővárosról annyit mondott, hogy „eddig is meg lehetett oldani”, és felajánlotta segítségét Karácsony Gergelynek a kiadások visszafogásában.
A főváros – pontosabban az önkormányzatok – és a kormány közötti viszony konszolidálására nemcsak a kampány során tett Tisza-ígéretek utalnak, de az új vidék- és településfejlesztési miniszter, Lőrincz Viktória bejelentése is, aki a finanszírozási környezet soron kívüli felülvizsgálatát ígérte, amit kormányhatározatban is rögzítettek.
Budapest olyan javaslatcsomaggal készül a tárgyalásra, amely nem terheli az idei központi költségvetést, lezárja a függő pereket, és biztosítja a főváros működőképességét is. Kiss Ambrus főigazgató szerint azonban 2027-től mindenképpen új modellre lesz szükség.
A szolidaritási hozzájárulás eltörléshez vagy az érdemi átalakításhoz ugyan megvan a Tisza parlamenti többsége, de törvénymódosításra lesz szükség, amihez is idő kell, addig a hatályos jogszabály kötelez. Ráadásul az önkormányzat és a kormány közötti feladatmegosztás is napirenden lévő kérdés, amihez a forrásokat is meg kell majd határozni.
A korábbi befizetések rendezése sem egyszerű: az AB nem mondta ki a szolidaritási hozzájárulás intézményének az alkotmányellenességét, így az esetleges visszautalásoknak jogi alapot kellene teremteni, és azt is meg kellene határozni, melyik évre, melyik tételekre vonatkozna mindez. A legsúlyosabb korlát azonban anyagi: az államkasszában az idei tervezéskor 395,8 milliárd forintra számítottak ebből a bevételből. Ha ez kiesik, máshonnan kell pótolni – miközben az idei államháztartási hiány már elszállt a tervezett pályáról.
A választás után a főváros mellett számos más önkormányzat is jelezte korábban, hogy nem fizeti be a szolidaritási hozzájárulás aktuális részletét, Szolnok, Szentes, Orosháza és Nagykanizsa, Érd, Ajka, Kispest, valamint Erzsébetváros is így tett. Józsefváros nem, de a Pikó András polgármester által kihirdetett Józsefváros 12 pontja nevű petíció 3. pontja is úgy hangzik, hogy a szolidaritási adó – ami eddig 8,45 milliárd forintot vett el a VIII. kerületi kasszából – eltörlését várják el az új kormánytól.
Nyitókép: Huszár Boglárka
