Karácsony Gergely főpolgármester múlt kedden nyújtott be halasztási kérelmet a MÁK-hoz (Magyar Államkincstár), leveléhez mellékelve a főváros bankszámlakivonatát is – a főváros számlája akkor 6,5 milliárdos mínuszban volt. A kincstár június 16-ig felfüggesztette az inkasszót. Ha addig nem jön össze a megállapodás az új kormánnyal, a felfüggesztett 37,1 milliárd forintot levonják, júliusban pedig az esedékes 11,7 milliárdos részletet is.
„A halasztás nem jelent megoldást, de időt ad”
– mondta Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Népszavának. A MÁK hétfői döntése nélkül szerinte az április végi bérkifizetés sem ment volna, és a főváros számlájára érkező összes adóbefizetés azonnal az Államkincstárhoz vándorolt volna.
Most abban bíznak, hogy június közepéig sikerül megállapodni Magyar Péter kormányával a szolidaritási hozzájárulás idei mértékéről, és egyúttal lezárni a 2023–2024-es évekre vonatkozó pereket is. Ez utóbbi önmagában százmilliárd forint feletti bevételt hozna a fővárosnak.
Karácsony Gergely ennél többet szeretne elérni. A főpolgármester a szolidaritási hozzájárulás teljes eltörlését, vagy legalább az iparűzési adó 15 százalékában való maximálását tartaná ideálisnak. (Ezt egy 2025-ös fővárosi bizottsági anyag szó szerint így fogalmazza meg: „az előző évi iparűzési adóbevételnek a 15 százaléka legyen a következő éves szolidaritási hozzájárulás összege.”) Bármelyik megoldás több tízmilliárddal csökkentené a főváros kiadásait.
Hosszabb távon pedig egy Budapest-törvény megalkotását várja az új parlamenttől – ez a Tisza Párt választási programjában is szerepelt –, mert ez stabil és kiszámítható finanszírozást biztosítana a fővárosnak.
A főváros pénzügyi helyzete ettől függetlenül is nyomasztó. A kormány a közösségi közlekedésre járó tavalyi normatívát sem utalta át, és a BKK tavasszal 45 milliárd forintos hitelt vett fel. Az idén egyetlen fillér állami támogatás sem érkezett a főváros számlájára, sem a szociális ellátásokra, sem a kulturális intézményekre, sem a béremelések fedezetére. Kiss Ambrus szerint az önkormányzat és cégei működési tartozása őszre meghaladhatja a 125 milliárd forintot.
A szolidaritási hozzájárulás nem csak a fővárost sújtja: mintegy 850 önkormányzat szenved miatta az országban, köztük Józsefváros is. Pikó András polgármester március 15-én hirdette ki a kerület 12 pontját, amelyek közül a harmadik a szolidaritási adó eltörlését kéri az új kormánytól.
Józsefvárosból eddig 8,43 milliárd forintot vitt el ez a tétel, csak idén 3 milliárdot kellene négy részletben befizetni, miközben az államtól érkező normatív támogatás alig haladja meg ezt az összeget.
A kerület költségvetésének már 5 százalékát teszi ki a hozzájárulás,
és ami megmarad az állami támogatásokból, az is alig fedezi a kötelező feladatokat. Bérlakások felújítására például nemigen jut belőle, ami tovább mélyíti az egyébként is évek óta megoldatlan lakhatási válságot.
A választás óta eltelt napokban egyébként egyre több önkormányzat döntött úgy, hogy nem fizeti be a szolidaritási hozzájárulás aktuális részletét: Szolnok, Szentes, Orosháza és Nagykanizsa után pár napja Erzsébetváros is csatlakozott a sorhoz. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) is kampányt indított az ügyben még március elején.
Fotó: Karancsi-Albert Rudolf
