Főző Zsolt kollégiumi igazgatót – egykori Rajk-kollégistát – kértem arra, mutassa be a szakkollégiumot. Nehezen állt kötélnek, azt mondta, csak akkor vezet körbe, ha diákokkal mehetünk, mert itt az övék a főszerep, tőlük kell hallanom, hogyan működik a szakkollégium. Végül hárman is csatlakoztak hozzánk, Lévai Roxána, Kaló Eszter és Ipacs Veronika, akik aktív tagjai az itteni önigazgató közösségnek.

Az épület egyébként műemlék, 1897-ben épült ciszterci rendháznak. A felújítás olyan gondos volt néhány éve, hogy még a korszerű műanyagablakok is pontos másai az eredetinek, a faragványok sem hiányoznak róluk, követendő minta. Ez már a harmadik otthona az 1970-ben alakult szakkollégiumnak, 2006-ban költöztek át az 1981 óta használt jezsuita-házból, a Horánszky utca 20. alól (ami ma a Párbeszéd Háza).

Önmagáról elnevezve

A szakkollégium a brit college-rendszerrel mutat rokonságot, de gyökerei a népi kollégiumokig nyúlnak vissza, mondta Főző Zsolt.

A Rajk a Corvinus Egyetemhez, a Közgázhoz tartozik, alapításakor még Marx nevét viselte, de soha nem volt „kommunista fészek”. A diákság polgárpukkasztó kezdeményezése volt 1974-ben, hogy Rajk László nevét vegyék fel, a kivégzett kommunistáét, aki sokat tett a népi kollégiumokért, de a Kádár-rendszer sem lenyelni, sem kiköpni nem tudta a személyét. Ezen a rendszerváltás sem változtatott, csak az előjelek változtak meg. 2018-ban aztán úgy döntöttek, elválasztják a nevüket Rajk László személyétől, de vállalva a haladó múltat, Rajk Szakkollégium néven folytatják, mintegy önmagukról elnevezve magukat.

A legtöbb ember csak a Rajk mintájára létrejött ELTE-s Bibó szakkollégiumról hallott, amit a rendszerváltás fészkének tartanak, a Fidesz jogász alapítói onnan jöttek. Ám a Rajk szakkoli szerepe sem volt kisebb, innen sok közgazdász politikus emelkedett ki. A rajkosok később kinyilvánították, a szakkollégium nem vállal politikai szerepet, mondta Főző, a politikát itt magánügynek tekintik. Azonban a közösség más szakkollégiumokkal együtt kiállt az SZFE és a CEU ügye mellett is, teszi hozzá Ipacs Veronika.

Erős közösség

A lányok körbevezettek a házban, miközben elmondták, hogyan működik a Rajk. Itt tényleges diák-önigazgatás van, Diákbizottság és Kollégiumi Gyűlés működik, mindenről maguk döntenek, ők szervezik az itteni életet is, beleértve az évi mintegy 50 kurzust is, ami a szakmai fejlődésüket erősíti. Három díjat alapítottak – Neumann János-, Herbert Simon-díj, Andorka-medál –, a társadalomtudomány és az üzleti tudományok kiemelkedő képviselőit tünteti ki velük a Kollégiumi Gyűlés évről évre.

Tiltakoztak, amikor elitképzőnek neveztem a Rajkot, de kétségtelen, nemcsak a tanulásban jelent hatalmas előnyt szakkollégistának lenni, de a kapcsolatépítésben is, mert a díjak révén a szakma legjobbjai kötődnek hozzájuk, köztük Nobel-díjasok is, akikkel személyesen is találkoznak.

Mintegy száz corvinusos és ELTE TÁTK-os hallgató lakik itt, és minden évben 20-24 első- vagy másodéves fiatalt vesznek fel a 60-80 jelentkezőből – természetesen ebben is a kollégisták döntenek, ők hallgatják meg a jelentkezőket.

Tehetségprogramot is működtetnek, ami Szabó Kálmán egykori rektor nevét viseli. Ebben volt rajkosok is részt vesznek, az ösztöndíjprogram finanszírozásához ők gondozzák a vállalati támogatói kapcsolatokat, a mentorálást a kollégisták végzik. Hátrányos helyzetű tehetséges fiatalokat segítenek a továbbtanulásban.

Minden emeleten van közösségi tér, tágas konyha és néhány többágyas szoba, a lépcsőfordulókban tanulósarkok vannak, de van tanulószoba és könyvtár is, ahol hozzáférnek a nemzetközi kutatási hálózat anyagaihoz is, sok-sok millió szakkönyvhöz és tanulmányhoz, persze angolul, ma már döntően ezeket olvassák a diákok.

Roxána megmutatta a szobáját, otthonos lánykuckó sok virággal, színes lámpácskákkal. Sok szobában fiúk-lányok vegyesen laknak. Bár azt mondták, ők is kirúgnak néha a hámból, nagyon is csendes volt minden, akárhová néztem, mindenfelé láttam tanuló diákokat. Nagyon jó hangulata van annak, ahogy ezt a bérháznyi teret mindenki az otthonaként használja, és mint egy nagy család élnek benne.

Fotók: Huszár Boglárka