A Rajk szakkoli

2023. február 06.

Diákönkormányzat felsőfokon

Először a Rajk Szakkollégium szépen felújított épülete tett kíváncsivá a Horánszky utca 6. alatt, aztán találkoztam néhány kollégistával, akik sokkal érdekesebb „épületet” mutattak meg: egy nagy hagyományú, de igencsak élő, önigazgató közösséget.

Főző Zsolt kollégiumi igazgatót – egykori Rajk-kollégistát – kértem arra, mutassa be a szakkollégiumot. Nehezen állt kötélnek, azt mondta, csak akkor vezet körbe, ha diákokkal mehetünk, mert itt az övék a főszerep, tőlük kell hallanom, hogyan működik a szakkollégium. Végül hárman is csatlakoztak hozzánk, Lévai Roxána, Kaló Eszter és Ipacs Veronika, akik aktív tagjai az itteni önigazgató közösségnek.

Az épület egyébként műemlék, 1897-ben épült ciszterci rendháznak. A felújítás olyan gondos volt néhány éve, hogy még a korszerű műanyagablakok is pontos másai az eredetinek, a faragványok sem hiányoznak róluk, követendő minta. Ez már a harmadik otthona az 1970-ben alakult szakkollégiumnak, 2006-ban költöztek át az 1981 óta használt jezsuita-házból, a Horánszky utca 20. alól (ami ma a Párbeszéd Háza).

Önmagáról elnevezve

A szakkollégium a brit college-rendszerrel mutat rokonságot, de gyökerei a népi kollégiumokig nyúlnak vissza, mondta Főző Zsolt.

A Rajk a Corvinus Egyetemhez, a Közgázhoz tartozik, alapításakor még Marx nevét viselte, de soha nem volt „kommunista fészek”. A diákság polgárpukkasztó kezdeményezése volt 1974-ben, hogy Rajk László nevét vegyék fel, a kivégzett kommunistáét, aki sokat tett a népi kollégiumokért, de a Kádár-rendszer sem lenyelni, sem kiköpni nem tudta a személyét. Ezen a rendszerváltás sem változtatott, csak az előjelek változtak meg. 2018-ban aztán úgy döntöttek, elválasztják a nevüket Rajk László személyétől, de vállalva a haladó múltat, Rajk Szakkollégium néven folytatják, mintegy önmagukról elnevezve magukat.

A legtöbb ember csak a Rajk mintájára létrejött ELTE-s Bibó szakkollégiumról hallott, amit a rendszerváltás fészkének tartanak, a Fidesz jogász alapítói onnan jöttek. Ám a Rajk szakkoli szerepe sem volt kisebb, innen sok közgazdász politikus emelkedett ki. A rajkosok később kinyilvánították, a szakkollégium nem vállal politikai szerepet, mondta Főző, a politikát itt magánügynek tekintik. Azonban a közösség más szakkollégiumokkal együtt kiállt az SZFE és a CEU ügye mellett is, teszi hozzá Ipacs Veronika.

Erős közösség

A lányok körbevezettek a házban, miközben elmondták, hogyan működik a Rajk. Itt tényleges diák-önigazgatás van, Diákbizottság és Kollégiumi Gyűlés működik, mindenről maguk döntenek, ők szervezik az itteni életet is, beleértve az évi mintegy 50 kurzust is, ami a szakmai fejlődésüket erősíti. Három díjat alapítottak – Neumann János-, Herbert Simon-díj, Andorka-medál –, a társadalomtudomány és az üzleti tudományok kiemelkedő képviselőit tünteti ki velük a Kollégiumi Gyűlés évről évre.

Tiltakoztak, amikor elitképzőnek neveztem a Rajkot, de kétségtelen, nemcsak a tanulásban jelent hatalmas előnyt szakkollégistának lenni, de a kapcsolatépítésben is, mert a díjak révén a szakma legjobbjai kötődnek hozzájuk, köztük Nobel-díjasok is, akikkel személyesen is találkoznak.

Mintegy száz corvinusos és ELTE TÁTK-os hallgató lakik itt, és minden évben 20-24 első- vagy másodéves fiatalt vesznek fel a 60-80 jelentkezőből – természetesen ebben is a kollégisták döntenek, ők hallgatják meg a jelentkezőket.

Tehetségprogramot is működtetnek, ami Szabó Kálmán egykori rektor nevét viseli. Ebben volt rajkosok is részt vesznek, az ösztöndíjprogram finanszírozásához ők gondozzák a vállalati támogatói kapcsolatokat, a mentorálást a kollégisták végzik. Hátrányos helyzetű tehetséges fiatalokat segítenek a továbbtanulásban.

Minden emeleten van közösségi tér, tágas konyha és néhány többágyas szoba, a lépcsőfordulókban tanulósarkok vannak, de van tanulószoba és könyvtár is, ahol hozzáférnek a nemzetközi kutatási hálózat anyagaihoz is, sok-sok millió szakkönyvhöz és tanulmányhoz, persze angolul, ma már döntően ezeket olvassák a diákok.

Roxána megmutatta a szobáját, otthonos lánykuckó sok virággal, színes lámpácskákkal. Sok szobában fiúk-lányok vegyesen laknak. Bár azt mondták, ők is kirúgnak néha a hámból, nagyon is csendes volt minden, akárhová néztem, mindenfelé láttam tanuló diákokat. Nagyon jó hangulata van annak, ahogy ezt a bérháznyi teret mindenki az otthonaként használja, és mint egy nagy család élnek benne.

Fotók: Huszár Boglárka

Kapcsolódó cikkek

2026. október 13.
Miért látunk jóval kevesebb hajléktalan nőt az utcákon, mint férfit? Miért maradnak sokan bántalmazó kapcsolatban akkor is, ha menekülni szeretnének? És mit ér a szociális munkások erőfeszítése, ha a szállón élő embernek még arról sincs lehetősége dönteni, kivel osztja meg a szobáját? Ezekről a kérdésekről beszélgettek szociális szakemberek és feminista aktivisták a Józsefvárosi Múzeumban. A kerekasztalon az is kiderült, hogy a női hajléktalanság jóval összetettebb jelenség annál, mint amit az utcán látunk belőle.
2026. október 13.
Hogyan működik a józsefvárosi részvételi költségvetés az ötlet megszületésétől a szavazáson át a megvalósításig? Milyen problémákból születnek a javaslatok, hogyan formálódnak közösségi üggyé, meddig élhetnek tovább, és milyen hatása lehet egy-egy kezdeményezésnek?
2026. október 12.
Józsefvárosban négy éve folyik egy olyan program a gyerekek számára, amiben az étkezésen, ételkészítésen keresztül ismerik meg az ökológiai fenntarthatóság komoly kérdéseit.

További cikkek

2026. október 13.
Miért látunk jóval kevesebb hajléktalan nőt az utcákon, mint férfit? Miért maradnak sokan bántalmazó kapcsolatban akkor is, ha menekülni szeretnének? És mit ér a szociális munkások erőfeszítése, ha a szállón élő embernek még arról sincs lehetősége dönteni, kivel osztja meg a szobáját? Ezekről a kérdésekről beszélgettek szociális szakemberek és feminista aktivisták a Józsefvárosi Múzeumban. A kerekasztalon az is kiderült, hogy a női hajléktalanság jóval összetettebb jelenség annál, mint amit az utcán látunk belőle.
2026. október 12.
Józsefvárosban négy éve folyik egy olyan program a gyerekek számára, amiben az étkezésen, ételkészítésen keresztül ismerik meg az ökológiai fenntarthatóság komoly kérdéseit.
2026. október 10.
Józsefváros tele érdekes műhelyekkel, kisiparosokkal, és van ahol a gyártáson túl tanítással és közösségépítéssel is foglalkoznak: Biró Gergő szitanyomó műhelyében jártunk.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.