Május 23-án újabb lakossági fórumot tartottak a Diószegi utcában az állami kisajátításokkal érintett épületekben lakó önkormányzati bérlők számára. Az online is követhető eseményen Pikó András polgármester, Borbás Gabriella, a Kerületgazdálkodási Ügyosztály vezetője és Szalva Judit, a Lakásgazdálkodási Iroda operatív munkatársa adott tájékoztatást az önkormányzatnak a kisajátításhoz kapcsolódó terveiről, céljairól, illetve a május 16-án, a képviselő-testület egésze által elfogadott önkormányzati lakásrendelet módosításáról. A fórumon megjelent Jámbor András, Józsefváros országgyűlési képviselője is.
Pikó András elsőként arról beszélt, hogy a kialakult helyzetben a bérlők életét legkevésbé felborító, legkedvezőbb megoldás az lenne, ha
továbbra is a Józsefvárosi Önkormányzat bérlői maradhatnának.
Hiszen – azon felül, hogy az önkormányzat továbbra is kedvezményes lakhatást biztosítana számukra – több szálon kötődnek a kerülethez: itt születtek, itt van a munkahelyük, a gyerekeik itt járnak óvodába, iskolába stb. Ugyanakkor az önkormányzat által nyújtott szociális támogatásokat csak akkor tudják majd továbbra is igénybe venni, ha a kerületben maradnak. Az önkormányzat ezért mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy aki maradni akar, az maradhasson Józsefvárosban, mondta Pikó András.
Nincs elég lakás, 17 milliárd forintot kellene a kerületnek
Az elfogadott kisajátítási törvényben az áll, hogy elsőként a Józsefvárosi Önkormányzatnak kell felajánlania cserelakást az államosításban érintett házak bérlőinek, s amennyiben nem tud, úgy az államnak kell ezt teljesítenie. Kártérítést az állam az önkormányzatnak fizet, hogy mennyit, arról nem szól a fáma.
A Józsefvárosi Önkormányzatnak jelenleg nincs a birtokában üresen álló, felújított lakás, a lakásállomány üres lakásai leromlott állapotúak, komfort- és közműellátottság-nélküliek,
felújításuk legalább fél évbe telne,
mondta el Borbás Gabriella.
Az önkormányzat tudomása szerint az államnak Budapesten mindössze 70 üres lakása van, ám ezekből a számításba vehető mindössze egy a józservárosi, és Budapest-szerte is maximum 30, adott tájékoztatást Pikó. Az a hírt cáfolta, miszerint a MÁV-telepen üresen álló, beköltözhető állami lakások lennének: a Kőbányai út 20. alatt bontásra ítélt, bedeszkázott lakások vannak.
Az önkormányzat tehát nem tud elegendő felajánlható lakást biztosítani a törvény által kiszabott határidőre, 2025. január 31-re, és az államnak sincs elegendő budapesti lakása a 155 érintett család lakhatásának megoldására, összegezte Pikó András a helyzetet.
Azt is elmondta, nem létezik olyan megoldás, ami szerint az államosítást követően a bérlői viszony jogán magántulajdonú házhoz vagy lakáshoz juthatnának a bérlők. A bérleti jogért adott anyagi kártalanítás nem jelent annyi pénzt, amiből Budapesten ingatlant lehetne vásárolni, tette hozzá.
A helyzet feloldását abban látják Pikóék, ha az állam – mivel maga idézte elő a helyzetet – olyan mértékben kártalanítja a Józsefvárosi Önkormányzatot, hogy használt lakásokat tudjon vásárolni a piacról, hogy továbbra is lakhatást biztosíthasson (önkormányzati bérlakásban) a kisajátításban érintetteknek.
A kerület kárpótlásigénye 17 milliárd forint,
ebbe beleszámolva a kisajátított lakó- és nem lakóingatlanokat is. A lakók átköltöztetése, az egyéni kritériumoknak (beteg, mozgásában korlátozott stb.) megfelelő, a jelenleginél jobb minőségű, legalább ugyanakkora alapterületű lakásokban való elhelyezése 10 milliárd forintba kerülne – mondta Pikó.
A kerületben jelenleg 1500 eladó lakás van, ezek átlagos négyzetméterára 800 ezer és 1 millió forint között van, tette hozzá.
A lakáscsere során az önkormányzat feladatának tartja, hogy figyelembe vegye a bérlők egyedi igényeit: minden egyes családnál igényfelmérést tartanak.
Pikó szerint a legideálisabb helyzet az lenne, ha az önkormányzat kapná meg feladatként az átköltöztetést és hozzá az eszközöket is, mert „mi vagyunk önökkel kapcsolatban,
az állam nem fogja megkérdezni önöket, hol szeretnének lakni.
[…] Nálunk megvan a tudás, a gyakorlat arra, hogy egy ilyen bonyolult folyamatot lebonyolítsunk.” Hozzátette, két évre van szükségük arra, hogy az átköltöztetéseket korrektül el tudják végezni.
A minisztérium korainak tartja az egyeztetést
A továbbiakban arról számolt be a polgármester, hogy az önkormányzat már kezdeményezett tárgyalást az NKE rektorával, azonban Deli Gergely elhárította a találkozót. Az egyetemen viszont a választások után, június 12-én fórumot szerveznek, oda várják a lakókat.
A Diószegi 20-ról nem tudni, hogy mi lesz a sorsa, mert nincs benne a törvényben, azonban az egyetem által kommunikált Ludovika-gyűrű felépítése további társasházakat is érintő kisajátításokat feltételez – mondta Pikó.
Ha sikerül végre tárgyalóasztalhoz ülniük, lakáskezelési szerződést kötnének az NKE-vel, hogy azokat a feladatokat, amiket eddig tulajdonosként láttak el, továbbra is elláthassák (gyorsszolgálat, karbantartások stb.). Úgy vélik ugyanis, ez szolgálja a bérlők érdekét is.
Pikó elmondta, bár a törvény a kisajátítás lebonyolítójaként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt Zrt.-t jelöli meg, ez a szervezet egyelőre nem tárgyalhat az önkormányzattal. A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkárához, miniszterhelyetteséhez, Fónagy Jánoshoz írt levelére pedig azt a választ kapta, hogy a törvényben jegyzett határidő miatt
a minisztérium idő előttinek tartja az egyeztetés megkezdését az önkormányzattal.
Pikó szerint ez érthetetlen, hiszen a Dugonics iskola épülete és a hulladékudvar már május 10-én az állam tulajdonába került, a lakóépületeknél a határidő pedig július 9.
Pénzt hoz a bérlőnek, ha kisebb bérleménybe költözik
A május 16-i rendeletmódosításról, melynek köszönhetően sokkal kedvezőbbé váltak a bérlői feltételek, Borbás Gabriella számolt be. Kiemelte, hogy a változtatásokkal a korábban a lakosság részéről felmerült problémákra reagáltak.
A módosítás után már nem akadálya a bérlővé válásnak a vidéki és budapesti ingatlanban való tulajdon, tulajdonrész, haszonélvezeti jog. Továbbá, aki kisebb önkormányzati cserelakásba szeretne költözni, annak annyiszor 150 ezer forintot fizet az önkormányzat, ahány négyzetméterrel kisebbet kap, de a kifizetés alapja, hogy a cserelakásnak legalább 5 négyzetméterrel kisebbnek kell lennie (5 négyzetméteres különbségig még nincs kifizetés). Annak viszont, aki nagyobba költözne, a legalább 15 négyzetméterrel nagyobb alapterületű lakásért négyzetméterenként 150 ezer forintot kell fizetnie. Ebben az esetben van lehetőség részletfizetésre kétéves futamidővel.
Itt nem lesz a Mini-Dubaj-féle rohamtempó
A beszámolók után ismét a lakók kérdezhettek. Többeket érdekelt, hogy mi lesz akkor, ha nem ez a vezetés nyeri a júniusi választásokat, mi lesz a lakók számára tett garanciákkal, a törekvésekkel, illetve mi lesz, ha maradnak, de nem kapják meg az államtól a kért 17 milliárdos kártalanítást.
Pikó azt felelte, bármilyen eredménnyel is zárulnak a választások, amíg ő hivatalban van – októberig egyébként mindenképp –, addig ezzel az üggyel foglalkozik (köti a polgármesteri esküje is), mert mindenképpen előkészítést igényel, bármilyen városvezetés is következik. A jogfolytonosság miatt pedig a rendeletmódosítás köti a következő önkormányzati vezetést is.
Ha nem érnek célt a kártalanítással, bár szerinte ennek kicsi a valószínűsége, a nyilvánossághoz fordulnak és „verik az asztalt”. „Az eddigi tevékenységünk azt üzeni mindenkinek, hogy Józsefvárosban biztosan nem fogják tudni megcsinálni azt, amit Rákosrendezőn, a MÁV-lakásokban élőkkel.” (Ott rohamtempóban költöztették ki a lakókat a Mini/Maxi-Dubaj projekt minél előbbi megkezdése érdekében – a szerk.)
Ha a bérlők nem fogadják el a felajánlott lakást, vagy nincsen olyan kártérítés, aminek alapján megfelelő összegű pénzt kapnának, abban az esetben senki nem lakoltathatja ki őket karhatalommal, mivel nincs a törvényben, hogy kötelező lenne elfogadniuk, mondta Pikó. Ahhoz kilakoltatási perre van szükség, ami több éven át elhúzódhat, de ez szerinte nem érdeke az államnak sem.
Az egyik lakó arról érdeklődött, hogy a több éve üresen álló üzlethelyiségek egyikébe, ha neki az is megfelel, beköltözhetne-e, van-e arra reális lehetőség. Az üzlethelyiség nem lakáscélú ingatlan, életvitelszerű ottlakásra nem alkalmas, a törvény is tiltja. Bár át lehetne alakítani a státuszt, ám arra, mivel számos hatósági eljárást is maga után von, jelen pillanatban nincs kapacitás – válaszolta Szalva Judit.
A lakók felvetették, hogy több önkormányzati bérlakás bérlője sem lakik életvitelszerűen a bérleményében, ezért ezeket a lakásokat nem kellene-e visszavenni? Borbás elmondta, a bérleményellenőrzések során vizsgáljak ezt, és vissza is veszik ezeket a lakásokat.
Volt lakó, aki arról beszélt, tudomása van róla, hogy több házmesteri lakás, ami beköltözhető lenne, üresen áll. Ezekkel mi a terve az önkormányzatnak? Szalva Judit elmondta, az üresen álló házmesteri lakásokat törölték az állományból, a hasznosítható állományba vonták be, de ezek jelentős mértékben leromlott állapotúak. Kettő maradt meg az állományban, azok továbbra is házmesteri szolgálati lakásként funkcionálnak.
Kérdés volt az is, ha Pikóék maradnak, megmarad-e az eddigi lakásfelújítási lendület. Pikó azt mondta, bár a lakásállomány már igen leromlott,
50 helyett évi 90-et terveznek felújítani.
Ha valaki nagyobb bérlakást szeretne cserelakásként, szociális lakbérre továbbra is jogosult marad-e? – hangzott el a kérdés. Borbás azt felelte, a szociális lakbért évente, a jövedelem után határozzák meg, nem a lakás méretétől függ.
Volt, aki az iránt érdeklődött, megmarad-e az átköltözés után is a kártyásóra-rendszer, biztosítja-e azt az önkormányzat az új lakásban is. Borbás azt felelte, alapvetően ezt nem tervezik, normál mérőórák lesznek, azonban a kérdést még felülvizsgálják, ha erre van igény.
Többen kérdezték, hogy akinek hamarosan lejár a bérleti szerződése, hogyan tud hosszabbítani. A válasz szerint a szerződéseket folyamatosan hosszabbítják, és azokkal kezdtek, akiknek előbb jár le, ebben az ügyben keresni fogja a JGK az érintetteket. Idén szeretnék meghosszabbítani az összes határozott lejáratú bérleti szerződést.
Voltak, akik arról érdeklődtek, mi az NKE terve, mit és hol akarnak építeni. Jámbor András válaszolt: találkozott az NKE vezetésével, ahol ugyanezt kérdezte. Azt a választ kapta, hogy építenek tantermeket, mélygarázst, bölcsődét, óvodát stb., de egyelőre csak annyi elképzelésük van, hogy az iskolaépületben lennének a tantermek. Szerinte nem azért nem mondták meg, hogy mit hová szeretnének, mert nem akarták elárulni, hanem azért, mert
még nem léteznek azok a konkrét tervek,
amik alapján építkezni akarnak.
Jámbor elmondta, a parlamentben azért is lobbizik, hogy különleges esetekben kártalanítsák a bérlőket. Példaként hozta a férfit, aki nemrég kapott bérlakást és hitelt vett fel a felújítására. Ilyen esetekben az ellentételezést az államnak kellene vállalnia, mondta.
Egy lakó a felszólalásában pedig azt mondta: „Az a politikus, aki húzza az időt, vállalja a politikai felelősséget!” Jámbor erre úgy reagált, ha tisztességes feltételeket akarnak elérni, olyan polgármester kell, aki ellent tud tartani, nem pedig olyan, aki függőségben van a kormánytól. „Az a kérdés, hogy az a polgármester, aki vezetni fogja a kerületet,
ki iránt viseltetik felelősséggel: a lakók iránt vagy egy párt iránt.”
A fórumon bemutatkozott két, a bérlők jogait és érdekeit védő szervezetet is. A Város Mindenkié Egyesület jogi tanácsadásban, jogi dokumentumok értelmezésében nyújt segítséget – mondta el Szegedi Dezső, az egyesület önkéntes aktivistája. Az egyesület péntekenként 16-18 óra között tart fogadóórát az Auróra 11. szám alatt.
A Józsefvárosi Bérlői Érdekvédelmi Közösség munkatársa, Szabó Zsuzsa pedig arról beszélt, az összefogás, a csoportként való fellépés könnyebb, mint ez egyéni érdekérvényesítés, ennek koordinálásában tudnak segíteni, várják a csatlakozókat.
Nyitókép: Huszár Boglárka
