Nehéz kiigazodni azon, hogy mi az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) valódi álláspontja a Magyar Rádió egykori épületei helyére tervezett Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusáról. Egy dolog nem változott biztosan: meg akarják építeni.

De most éppen a minisztérium első embere, Lázár János az, aki a Facebook-posztban áll ki a társadalmi egyeztetés mellett, noha korábban elzárkózott ettől az ÉKM, és államtitkára, Lánszki Regő a kerületi fórumon arra hivatkozott, hogy a tervek nyilvánosak voltak, végeztek is rajta pár módosítást, de kijelentette:

Azon a december 11-i fórumon – ami rendkívüli közmeghallgatás volt, ezért is jelent meg rajta az államtitkár és az egyetem képviselője is – kiderült, hogy a civilek és a kerület vezetése nagyon mást ért társadalmi egyeztetésen, mint a minisztérium és a megrendelő. 

(Lapunk még október végén szervezett egy közéleti vitaestet a témával kapcsolatban, azon sem az egyetem, sem a minisztérium nem kívánt megjelenni.)

Lázár a Facebookon kissé sejtelmes módon egyetemet és békét kér – ezzel a felütéssel indít. Majd kijelenti, hogy megépítik az új campust, ami méltó lesz a Palotanegyedhez és a sok évszázados egyetemhez egyaránt,

„amely azonban nem épülhet meg anélkül, hogy a helyiekkel ne egyeztessük: az építkezéssel párhuzamosan hogyan fejlesszük, újítsuk fel a környéket”.

A kijelentés nem teljesen világos, mert értelmezhető úgy is, hogy a campus terveiből nem engednek, de cserébe a környék fejlesztéséhez hozzájárulnak. Mintha afféle kárpótlásról beszélne Lázár, hogy az elszenvedni kénytelen zajt, a port, a káoszt és a sok-sok egyéb – hatástanulmányok híján nem előrelátható – kárt igyekeznének jóvátenni közparkok, parkolóházak és mélygarázsok építésével, homlokzat- vagy utcafelújításokkal. (Azt tudjuk, hogy valamiféle kompenzációt Pikó András is felvetett, a korábbi tárgyalásokon is szó volt róluk.)

Igaz, utcafelújításban az önkormányzat már jeleskedik egy ideje a Palotanegyedben is, jelenleg éppen a Krúdy Gyula utcának a Rökk Szilárd utca és a Lőrinc pap tér közötti szakasza, valamint a Mária utcának a Krúdy és Baross utca közötti része újul meg. 

Lázár posztjának folytatásában viszont mintha mégis tenne engedményt az egyetemi épületekkel kapcsolatban is, amikor azt írja, hogy

„szakmai vitát persze folytathatunk az új sportcsarnokról, kollégiumról vagy éppen az egykori Rádió épületéről”,

azonban az eddigi nyitottságukat a témában joggal érzi kérdésesnek mind a helyi lakosság, mind a kerületvezetés.

De hogy mégis legyen világos, hogy szó sincs meghátrálásról az ÉKM részéről, a miniszter azzal zárja bejegyzését, hogy két dolog egyértelmű:

• az egyetem új campusát megépítik, és
• csak a helyiek mondhatják meg, hogyan fejlesszék a környéket.

„Ez a mi társadalmi egyeztetésünk! Legyen béke és egyetem!” – zárja sorait Lázár.

Egyébként a campus megépítését Pikó András sem vetné el, csak egyeztetést és kisebb volument szeretne elérni.

Az ÉKM részéről a közeledés már március elején megindult, Pikó András Lázár minisztériumával tárgyalt a Pázmány Campus ügyében, és többek közt a társadalmi egyeztetés ígéretével távozott – ami szerint az tavasszal elkezdődik.

Az elmúlt egy hónapban azonban nem volt semmilyen új fejlemény, és most éppen a beruházó PPKE és a fenntartó Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az, aki nem vett részt az egyeztető tárgyalásokon.

„Akik a valódi döntéseket hozzák, ezek szerint nincsenek ott az asztalnál” – fakadt ki Pikó március végén, majd a témát a képviselő-testület elé vitte.

A józsefvárosi polgármester kijelentette, hogy ezek után nem hajlandóak részt venni álkonzultációkban, és ha a katolikus püspöki konferencia továbbra sem áll szóba az önkormányzattal és a palotanegyediekkel, akkor április 10-én társadalmi egyeztetést indítanak annak érdekében, hogy az ott élők elmondhassák a véleményüket, mielőtt még visszafordíthatatlan folyamatok indulnának el lakóhelyükön.

Egyébként, amikor először szóba került a campus ügye, az akkor még létező Budapest Fejlesztési Központ is azt ígérte, hogy 2022 tavaszán elindítják a társadalmi egyeztetést, ettől Lázár János sem zárkózott el később, csak éppen nem történt semmi. Hogy ez a mostani kétértelmű ígéret valójában csak a választási kampánynak szól-e, kommunikációs patron vagy valóban belátták-e a minisztériumban, hogy nem lehet a helyiek nélkül véghez vinni a beruházást, kérdéses.

Mert az, hogy egyik napról a másikra kormányrendeletekben fosztották meg a kerületvezetést a bontási engedély visszavonásához való jogától, a helyi védelemtől, az nem éppen az együttműködés jeleit mutatja. Pedig az önkormányzat és a polgármester is többször kijelentette: nem az építkezés ellen vannak, hanem az ellen az úr-szolga logika ellen, ahol az érintettek véleményét figyelembe sem veszik.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos