Az Otthon Start Program (OSP) „hatására tovább gyorsult a használt otthonok drágulása Budapesten, több kerületben pedig a panellakások ára emelkedett a legnagyobb mértékben, lehagyva a téglaépítésűeket”, állapítja meg a Cordia ingatlanpiaci elemzése. Görög Áron, a Cordia értékesítési igazgatója a saját piaci pozíciójuk erősödését olvassa ki a trendből, amikor azt mondja,
„egyfajta piaci anomáliáról van szó,
amit érdemes kihasználniuk azoknak, akik panelből egy korszerű, energiatakarékos otthonba költöznének”.
A 2025 szeptemberében indult Otthon Start Program az Orbán-rendszer egyik választási csodafegyvere volt, a kampányban soha nem mulasztották el megemlíteni a 16 év jó kormányzásának bizonyítékaként. A hitelkonstrukció szakmai kritikusai – amellett, hogy a 3 százalékos lakáshitel máshol Európában nem számít kedvezményesnek, piaci alapon elérhető – kezdettől azt mondták, hogy további emelkedést fog hozni a használtlakás-piacon.
A legnagyobb áremelkedés a XI. kerületben történt, az Ingatlan.com adatai szerint Gazdagréten
a felújított panellakások négyzetméterára elérte az 1,7 millió forintot,
és ezzel bőven túllépte az OSP 1,5 millió forintos igénybevehetőségi határát. Az ingatlanfejlesztő számára ez ugyan kedvező, mert ha a jobb használt panellakások ára megközelíti az új lakások árát, az a (korszerűbb, jobb minőségű) új felé tereli a vevőket.
Józsefvárosban a használt lakások többségénél még a 1,5 milliós határ alatt vannak a négyzetméterárak. Főleg az 1–1,45 milliós sávban találunk lakásokat a lakótelepet is magába foglaló Losoncinegyedben. A Baross utcában például 1,28 millióért, a Losonci téren 1,33 millióért, a Szigony utcában 1,45 milliós négyzetméterárért kínálnak panellakást is. A Jázmin utcában és a Práter utcában (a Corvin sétány közelében) azonban már 1,6 és 1,75 millió is lehet a használt lakás négyzetmétere.
A Cordia szerint az Otthon Start 3 százalékos hitele egy
olyan piacon hajtotta fel a keresletet, ahol hiány van lakásból,
ezért az árak is megugrottak. Emiatt azonban pont a hitelt felvenni szándékozók kerülnek még nehezebb helyzetbe, mert azt a megemelkedett árú lakásokra már nem tudják igénybevenni.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2026. májusi lakáspiaci jelentése is alátámasztja ezt a megállapítást, de az áremelkedés okaként nem csak az OSP-t hozza fel. „2025-ben a lakásárak éves nominális növekedési üteme országosan 23,5 százalékot ért el, ezzel reálértelemben 19,0 százalékkal emelkedtek a lakásárak, ami az elmúlt 25 év legmagasabb reál lakásár-drágulása”, írja az MNB elemzése.
Az Otthon Start program hatásáról pedig azt mondja, „tavaly szeptemberi indulása átrendezte a lakáspiaci forgalom szerkezetét: a fővárosban egy év alatt 25 százalékról 40 százalékra emelkedett az elsőlakás-vásárlók aránya, míg befektetési céllal kevesebben vásároltak az OSP indulása óta, és a befektetők már a piac eladói oldalán voltak többségben. […] a támogatott hitelek aránya a lakáshiteleken belül 23 százalékról 81 százalékra emelkedett 2026 első negyedévére. […] a hitel segítségével vásárolt lakások aránya historikusan magas szintre, 60 százalék fölé emelkedett 2026 első negyedévében a program bevezetése előtti időszakot jellemző 36 százalékról. Az Otthon Start hitelek 90 százaléka használt lakás vásárlását finanszírozza, és átlagosan 35 millió forint hitelt vettek fel a háztartások a program keretében. […] A 2025 szeptemberében elindult program az arra jogosultak számára érdemben javította a lakásvásárlás elérhetőségét, ugyanakkor a lakásárak emelkedéséhez is hozzájárult”.
Azt túlzás állítani, hogy az Otthon Start hitelprogram nem érte el a célját, de mostanra láthatóvá vált, olyan csodafegyver volt, ami visszafelé is elsült. Egyéni szinten sok család számára hozott megoldást, ám a lakásgazdálkodás, lakáspiac teljes rendszerében bomlasztó hatása van, és amit az olcsóbb kamaton megnyer a vevő, azt akár teljes egészében elveszíti a megemelkedett vételáron.
Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf
