Novák Ferenc, a kiemelkedő magyar koreográfus, rendező és etnográfus 2024. augusztus 17-én, 94. éves korában elhunyt, tudatta a család a nyilvánossággal. Élete végéig megőrizte szellemi frissességét, amit jól mutat, hogy még idén áprilisban is nagy sikerű előadást tartott a Táncháztalálkozón.
1931. március 27-én született Nagyenyeden, Erdélyben, ahonnan a második világháború idején költözött családjával Budapestre. Tanulmányait az ELTE-n végezte, ahol etnográfus diplomát szerzett, majd később a Színművészeti Főiskolán koreográfus-rendező szakon is végzett.
Pályafutását műszaki gyakornokként kezdte, de hamar a tánc felé fordult. 1954-ben megalapította a Bihari János Táncegyüttest, amelyet több mint három évtizeden át vezetett. Emellett jelentős szerepet játszott a Honvéd Együttes művészeti irányításában is. Munkássága során nemcsak Magyarországon, de külföldön is tevékenykedett, például az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfus-rendezőjeként.
Novák Ferenc kulcsszerepet játszott a táncházmozgalom létrejöttében és a magyar néptánc színpadi megjelenítésének megújításában. Számos emlékezetes táncjátékot és koreográfiát alkotott, köztük olyan ismert műveket, mint az István, a király, a Csíksomlyói passió vagy a Kőműves Kelemen.
Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el, többek között Kossuth-díjjal, Érdemes Művész díjjal, Magyar Örökség-díjjal, Erkel Ferenc-díjjal és a Nemzet Művésze címmel. Józsefváros 2023-ban választotta díszpolgárának Novákot, aki 1969-től lakott itt, ide járt a Vörösmarty Gimnáziumba is diákként, ahol 1949-ben érettségizett az ottani önképzőkör tagjaként.
Mivel beszélt franciául, az 1949-es Világifjúsági Találkozón segített tolmácsolni az itt tartózkodó Emmanuel Roblèsnak, a Goncourt-díjas francia írónak. Vele együtt nézték meg a Hősök terén több nép táncát, és ő mutatott rá Nováknak arra, hogy a magyarok néptánca nem valami fényes. Ekkor Novák elhatározta, hogy nem akar néptánccal foglalkozni, de egy tanára rávette, menjen el az Építők Központi Együttesének egyik próbájára, de igazából a társaság miatt maradt eleinte – mesélte el lapunknak, mielőtt a díszpolgári kitüntetését megkapta.
1977 és 1983 között az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfus-rendezője volt, 1975 és 1989 között a szegedi nemzetközi néptáncfesztivál művészeti vezetőjeként dolgozott. 1983-ban lett a Honvéd Táncegyüttes művészeti igazgatója, itt érte el legnagyobb nemzetközi sikereit.
Novák Tata jelentős újítást hozott a magyar néptánc és folklór színpadi megjelenítésében. Szemlélete szerint a néptáncot nem felszínesen utánozni kell, hanem olyan mélységben elsajátítani, mint az anyanyelvet. Úgy vélte, hogy a paraszti kultúra elemeit nem csupán másolni kell, hanem kreatívan felhasználva új műveket kell alkotni általuk. Ez a filozófia lehetővé tette a hagyományos néptánc és a modern színpadi előadásmód ötvözését, ami friss lendületet adott a műfajnak.
Novák Ferenc egyik legjelentősebb hozzájárulása a magyar kultúrához a táncházmozgalom elindítása volt.
Ez a mozgalom lehetővé tette, hogy a néptánc kikerüljön a színpadról és a mindennapi élet részévé váljon. A táncházak olyan közösségi terekké váltak, ahol az emberek közvetlenül tapasztalhatták meg és sajátíthatták el a néptánc hagyományait.
Aktív közéleti szereplő volt, nem riadt vissza a kritikus véleménynyilvánítástól sem. 2023-ban például lemondott a Magyar Táncművészek Szövetségének tiszteletbeli elnökségi tagságáról tiltakozásul egyes táncegyüttesek ellehetetlenítése miatt. 1996-ban lett a Magyar Művészeti Akadémia tagja, ahonnan 2012-ben lépett ki tiltakozásul, miután politikai befolyás alá akarták tenni a grémiumot.
„Ne legyen egyetlen szemléletet tükröző színház, ne legyen olyan kiállítóhely, ami nem ad teret akár extrém megfogalmazású műveknek”
– nyilatkozta, miután az MMA élére kinevezett Fekete György kultúrpolitikus blaszfémiának nevezte a Műcsarnok Mi a magyar? című kiállítását.
Novák Ferenc személyiségét a humor és az előrelátás is jellemezte. Saját halotti torát még életében megrendezte és részt is vett rajta, mondván, nem szeretne kimaradni az eseményből. Családja szerint öröksége nemcsak alkotásaiban, de tanítványaiban, barátaiban és szeretteiben is tovább él.
Halálával a magyar kultúra egy olyan alakját veszítette el, aki Kodály és Bartók munkásságához mérhető jelentőségű tevékenységet végzett a Kárpát-medence néptánchagyományainak megőrzésével és továbbadásával. Novák Ferenc életműve nemcsak a magyar táncművészetre, de a tágabb értelemben vett kulturális életre is maradandó hatást gyakorolt.
Tavaly így nyilatkozott lapunknak, amikor megkérdeztük, mit szól a VIII. kerület díszpolgári címéhez:
„Az ember, ahogy megöregszik, mindenféle díjat kap. Az a bajom, hogy elhalnak mellőlem az emberek. Mi heten voltunk nagyon jó barátok, már csak négyen élünk: Szakonyi Károly író, Farkas László, az Új írás szerkesztője, Kornis Péter fotós és én. De Kornis a taknyos, a többiek túl vannak a 90-en, Kornis csak 83, ő szolgál ki minket. Meghalt Sára Sándor filmrendező, operatőr, Kányádi Sándor költő és Kő Pál szobrász is. Kányádi nagyon hiányzik, mert óriásiakat tudtunk veszekedni. Mindenki röhögött rajtunk.”
Nyitókép: Huszár Boglárka
