A 100-as házak bérlői érdekvédelmi csoportot a bérlők alapították tavaly ősszel, azóta hetente összegyűlnek a Mandák-házban, és megvitatják azokat a problémákat, amelyek a lakók többségét érintik. Ezeket legutóbb 12 pontba gyűjtve össze is foglalták, és mint igényt, benyújtották a JGK-hoz. Elsősorban élhető, emberhez méltó lakhatási körülményeket és visszakövethető, dokumentált ügyintézést szeretnének, de a pontok között említették azt az ötletet is, miszerint az önkormányzati lakások bérlői között alakuljon ki egy cserepiac, és ne csak pályázat útján lehessen cserelakást igényelni.

A JGK és az önkormányzat őszi ígéretéhez híven április 19-re összehívta a következő gyűlést, ahol átbeszélték a munkacsoport kereteit és a Bérlői csoport 12 pontjának első felét – pontosan a 6. tételig jutottak.

Abban egyeztek meg, hogy innentől havonta tartanak egyeztetést a három fél között, a találkozókon elhangzottakat a nyilvánosság elé tárják. Így a sajtóban is nyomon lehet majd követni, hogyan találkoznak a bérlői igények a JGK és az önkormányzat lehetőségeivel, milyen problémák oldódtak meg, és mely kérdések maradtak megválaszolatlanul, min kell még dolgozni, mi az az ígéret, ami már megvalósult. Negyedévente pedig sajtónyilvános eseményt hívnak össze a Mandák-házban, szintén a három érintett fél részvételével.

Várják az új tagokat

A 100-as házak érdekvédelmi csoportjához még lehet csatlakozni, sőt kifejezetten várják az új tagokat, elsősorban a 100% önkormányzati tulajdonú házak lakásaiból. Egyeztetéseiket vasárnaponként tartják a Mandák-házban 16 órától.

A mostani találkozóról Bolba Márta a csoport nevében úgy nyilatkozott, hogy látják a JGK és az önkormányzat jobbítási szándékát, bizakodóak, ugyanakkor némileg szkeptikusak maradnak addig, amíg konkrét lépéseket nem tapasztalnak. Állítják, hogy az ígért írásbeliség az elmúlt fél évben nem változott, de remélik, hogy együtt tényleges hatást tudnak gyakorolni a JGK-ra.

Aminek nagyon örültek, hogy a JGK felajánlotta, a csoport képviselőit Nováczki Eleonóra vagyongazdálkodási igazgató körbevezeti a JGK különféle egységein és folyamatain, hogy ők is jobban beleláthassanak a JGK működésébe, illetve megtalálhassák, hol akad el a problémamegoldás.

A JGK optimista

Kovács Ottó, a JGK igazgatási elnöke sokkal optimistábban nyilatkozott, úgy látja, ez egy jó szándékú kezdeményezés a Bérlői csoport részéről, és az elvárások pontosítása után ő sokat vár a találkozóktól.

A problémák átbeszélése után ő a legfőbb elhárítandó akadályt abban látja, hogy

ezért szeretné a JGK bürokratikus nyelvét érthetővé tenni a bérlők számára, a lakók helyismeretét, tapasztalatait pedig a működésük fejlesztésére használni.

Emiatt is szeretnék, ha a csoport betekintést nyerne például az ingatlan-nyilvántartási rendszerük működésébe, hogy meglátogassák a JGK széttagolt telephelyeit, intézményeit. Ezt persze úgy kell megtenni, hogy adatvédelmi szempontok ne sérüljenek, a bérlők nyilvánvalóan nem nézhetnek bele más bérlők személyes adataiba.

Hozzátette, a 12 pontból 3-4 kapásból meg fog oldódni a vagyongazdálkodási terv elfogadásakor, melyet az ígéretek szerint május 5-én tárgyal a képviselőtestület.

Néhány kérdést a következő alkalommal tudnak majd alaposabban megtárgyalni, mert ezeknél pontosításra van szükség a Bérlői csoport részéről. Az egyik ilyen sarkalatos pont az írásbeliség, a bérlők azt kérik, minden írásban történjen. Kovács Ottó szerint viszont ez nem elég egyértelmű kérés, tisztázni kell, mit értünk bele, ugyanis a bérlők életét és ügyintézését is megnehezítenék, ha mondjuk telefonon nem vehetnék fel a kapcsolatot a JGK munkatársaival.

Írásban, szóban, tableten?

Korábbi cikkünkben részletesen kitértünk erre a problémára, mivel a bérlők konkrét eseteket hoztak fel példának, amikor nem történt meg a JGK által ősszel ígért írásbeliség. A JGK nevében Kovács Ottó így válaszolt:

„A személyesen benyújtott leveleket átvételi elismervénnyel veszik át az Őr utcai irodák munkatársai. A személyes ügyfélfogadáson tett bejelentésekről, egyeztetésekről, az ügyfélfogadáson elhangzottak tartalma és fontossága alapján szükség szerint jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyből 1 példányt megkap az ügyfél.”

Mivel a bérlők az ellenkezőjét állítják, a polgármester, Pikó András, aki szintén részt vett az egyeztetésen, hozzátette, hogy ezeket az eseteket akkor tudják kivizsgálni, ha nevet, lakcímet, időpontot is mellékelnek a bérlők, ez esetben a JGK-nál mindenképpen utána fognak járni a történteknek.

Ugyanígy nincs egyetértés a JGK és a bérlők között a bérleményellenőrzéseket, illetve a lakásokban végzett javításokat illetően, itt is több lakó állítja, hogy nem kapnak írásos dokumentumot az elvégzett munkákról, ha pedig tableten vezetik a dokumentációt, azt a lakók sok esetben nem látják. Ezekre a panaszokra így reagált Kovács:

„A javítást végző alvállalkozó munkatársai papír alapú munkanaplót, munkalapot vezetnek, nem dolgoznak tableten. A Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. munkatársai az ellenőrzések, birtokbaadási/vételi eljárásokat rögzítik tableten, ami a XXI. században véleményünk szerint elvárható. A jegyzőkönyvek az aláírás előtt elolvashatók, a munkatársak azt minden esetben biztosítják, az átolvasásra a jelenlévő személyt felkérik. Tapasztalatunk szerint legtöbb esetben a lakó nem kívánja elolvasni a jegyzőkönyvet, ezért a munkatársak felolvassák neki a rögzítetteket. Azok a lakók, akik az ellenőrzés során megadják e-mail címüket, azonnal megkapják elektronikusan a jegyzőkönyvet, a többiek számára nyomtatott példány kerül megküldésre. Minden esetben kérhető a jegyzőkönyvből később is példány.”

A polgármester azt is elmondta, hogy ezekben az ügyekben ő senki részéről nem feltételez rossz szándékot vagy azt, hogy hazudna, úgy gondolja, félreértéseken alapulnak ezek az esetek, melyeket ki kell vizsgálni a fent említett módon.

A JGK-nak biztosan komoly tájékoztató, felvilágosító munkát kell végeznie, hogy a bérlők tisztában legyenek a jogaikkal, tudják, hogy mibe nézhetnek bele.

Ami majdnem biztosan változni fog

Pikó azt is hangsúlyozta, hogy a vagyongazdálkodási terv elfogadása után több probléma is megoldódhat. Elsőként azt említette, hogy a JGK felvesz egy ügyfélkapcsolati referenst, aki egyeztet az önkormányzat szakértőjével, Udvarhelyi Tesszával, és általa

az ő munkája segíteni fogja a panaszkezelést.

Emellett minden 100-as házban elkezdik a „társasházasítási” folyamatokat, azaz szeretnék olyan helyzetbe hozni a bérlőket, hogy hasonlóképp tudjanak ügyeket intézni lakásaikkal kapcsolatban, mint egy társasházi bérlő.

Ami a terv szerint garantált, hogy évente minimum egy lakógyűlést tartanak minden 100-as házban, illetve az önkormányzat tulajdonában lévő 130 háznak lesz 1-1 delegált ügyintézője a JGK-nál, aki kifejezetten az adott házzal foglalkozik, ismeri annak ügyes-bajos dolgait. Így a lakók ügyintézésnél mindig közvetlenül és ugyanahhoz az emberhez mehetnek majd.

A polgármester úgy látja, sosem volt még ennyire konstruktív a JGK, mint ezen a találkozón, és a bérlők oldaláról is ugyanezt tapasztalja, kérdéseket tettek fel, nyitottak voltak megérteni a JGK működésének nehézségeit, bonyolultságát.

Fontosnak tartja, hogy az önkormányzat követlen visszacsatolást kapjon az ígéretek megvalósulásáról a Bérlői csoporttól, ami egyfajta társadalmi nyomásként folyamatosan arra sarkallja majd a rendszert, hogy jobbá váljon. Még fontosabb, hogy ezek az ügyek, problémák nyilvánosságot is kapjanak, és ne csak az elért eredményekről beszéljünk,

Jelenleg optimista azzal kapcsolatban, hogy ez a munkacsoport meg tudja teremteni a szükséges társadalmi nyomást, amellyel el lehet érni ezt a kívánt jobb, átláthatóbb működést.

Nyitókép: Huszár Boglárka