A Város Mindenkié (AVM) csoport tagjai 2020-ban egy, a közvécék hiányára reflektáló figyelemfelkeltő kampány utolsó állomásaként feliratokat festettek a járdára. Emiatt büntetőeljárás indult ellenük, amelyben az Utcajogász önkéntes ügyvédje képviselte őket. Az öt éve húzódó eljárás végén, 2025. november 19-én a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést: a Fővárosi Törvényszék
egy évre próbára bocsátotta a 3 aktivistát
és bűnügyi költség megfizetésére is kötelezte őket – írja az Utcajogász.
A Város Mindenkié (AVM) csoport és az Utcajogász már a 2010-es évek eleje óta folyamatosan felhívja a figyelmet a budapesti közvécék hiányára: ez különösen a legszegényebb, hajléktalanságban élő embereket sújtja. Miközben ezeket az embereket rendszeresen megbüntetik, ha az utcán végzik a dolgukat, a közvécék száma érdemben nem nőtt.
2020-ban az AVM kampányt indított, hogy felhívja a figyelmet a helyzetre. Stenciles technikával, festékszóróval feliratokat fújtak fel a Ferenciek terére és a Városház utcába, hogy a nyilvánosság és a döntéshozók is érzékeljék a hiányosságokat. A kampányt követően 3 aktivistát
gyanúsítottként idéztek be a rendőrségre
és 200 ezer forint kártérítés megfizetésére kötelezték őket (ezt az összeget a feliratok eltüntetésére kirendelt takarítócég számlázta ki az önkormányzatnak).
Az elsőfokú bíróság februári ítélete szerint, bár a vádlottak célja méltányolandó volt, az általuk választott eszköz
nem volt megfelelő.
A bíróság megállapította, hogy az aktivisták korlátozták a Főváros tulajdonhoz való jogát, megrongálták a térkövet, és így cselekedetük a társadalomra veszélyes volt.
Az aktivisták fellebbeztek. A tárgyaláson dr. Tran Dániel, az Utcajogász önkéntes ügyvédje elmondta, az AVM a fokozatosság elvét követte: a festékes akció előtt az ombudsmanhoz fordultak, aki már
2017-ben felkérte a belügyminisztert és a főpolgármestert a helyzet kezelésére.
Az AVM aktivistái több fórumon képviselték azt a közérdeket, hogy mindenki hozzáférhessen a kulturált illemhelyekhez. Az ügyvéd hozzátette, hogy az aktivisták az Alaptörvény IX. cikkében szereplő véleménynyilvánítási jogukkal éltek, így cselekedetük nem volt társadalomra veszélyes, sőt a társadalom érdekeit szolgálta.
Az utolsó szó jogán az aktivisták hangsúlyozták, hogy a kampány a hajléktalanságban élők jogaiért szólalt fel.
„Egy átlagos élethelyzetű ember számára nincs szükség nyilvános illemhelyre,
be tud menni egy vendéglátóhely mosdójába, a legszegényebbek azonban erre nem képesek” – mondták. Büszkék a kampány minden elemére, mert sikerült egy aktuális, társadalmilag fontos problémát a nyilvánosság elé tárniuk.
A másodfokú bíróság 2025. november 19-én jogerősen egy évre próbára bocsátotta az aktivistákat és kötelezte őket a bűnügyi költség megfizetésére. Az Utcajogász szerint a kampány hasznos társadalmi munkát végzett, és bár a jogi eljárás lezárult, a probléma megoldása elmaradt: Budapest közvécékhez való hozzáférése továbbra is messze van az elfogadhatótól, a városnak még sok tennivalója van a helyzet rendezéséhez.
Nyitókép: Huszár Boglárka (illusztráció)
