Hazánkban 1870 óta végeznek népszámlálást, általában tízévente. Az utolsót 2011-ben tartották, 11 évvel ezelőtt. Most októberben ismét összeírják a lakosságot.
Azért van szükség újra és újra ilyen átfogó adatfelvételre, mert az idő múltával pontosítani kell a meglévő adatokat. Még mindig elég gyakori, hogy Magyarországot tízmilliós országnak tekintjük, noha már a 2011-es vizsgálatnál kiderült, mintegy 63 ezer fővel alatta vagyunk a tízmilliónak. Azóta pedig még kevesebben vagyunk, a 2020-as adatok szerint 9 769 526 lakosa van az országnak – és ez a szám az elmúlt két évben még tovább csökkent.
De miért kell mindenkit megszámolni, ha van adatunk 2020-ból is?
– merül fel a kérdés.
Aktuális adatokra minden országnak szüksége van, hogy ezek alapján tudják meghozni a döntéseket gazdasági és társadalmi kérdésekben, de a közigazgatásnak és a tudományos szférának is kellenek friss adatok. Az elmúlt évtizedben például a demográfiai folyamatokban nagy változások voltak, a kivándorlás, az alacsony születésszám miatt népességfogyás figyelhető meg. Mivel a mindenkit átfogó népszámlálás munka-, idő- és pénzigényes folyamat, nem lehet, nem is érdemes évente megismételni. Ezért időről időre nagymintás, de nem teljes körű, mikrocenzusokat – úgynevezett kis népszámlálásokat – is szervez a Központi Statisztikai Hivatal, ahol a lakosságot reprezentáló, de csak néhány százalékos mintán zajlik a felmérés.
A pontos képhez azonban időről időre teljes körű adatfelvételt kell tartani. Az Európai Unió 2011-ben szabályozta is, hogy milyen módszertant használjanak erre egységesen a tagországok. Vannak olyan kérdések, amit mindenütt egyformán kell vizsgálni: a természetes személyek neme, születési ideje, állampolgársága, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozása, családi állapota, jelenlegi és egy évvel korábbi lakóhelye, születési helye, a háztartások és családok összetétele, a megkérdezettek iskolai végzettsége, gazdasági aktivitása, foglalkozása, munkáltatója és lakáshasználat jogcíme mind ilyen mutató.
A lakásra vonatkozó kérdéseknél a rendeltetés (típus), a használat formája, a tulajdoni jelleg, a lakás alapterülete, építési éve, szobáinak száma és felszereltsége az, amit szintén minden EU-s országban vizsgálni kell.
Amikor a számlálóbiztos felveszi az adatokat, magára a kérdőívre nem vezeti fel a megkérdezett nevét,
hogy utólag ne lehessen személyes adatokkal visszaélni. Az adatokat eleve csak statisztikai célokra lehet felhasználni.
Fontos tudni, hogy egyes adatokra kötelező válaszolni, és a valóságnak megfelelő adatokat kell megadni, igaz, a népszámláló nem kérhet dokumentumokat azok igazolására.
A 2011-es népszámlálás volt az első, amikor interneten is ki lehetett tölteni a kérdőívet. Idén is lesz erre mód az adatfelvétel első időszakában. Október 1. és 16. között online kitöltés zajlik csak, ezeket összesítik, és akik még nem válaszoltak, azokat számlálóbiztosok keresik fel otthonukban október 17. és november 20. között.
November 21. és 28. között pedig pótösszeírás zajlik majd azoknál, akik kimaradtak az első két fázisból. A kimaradóknak személyesen kell jelentkezniük a helyi népszámlálási felelősnél.
Számlálóbiztosokat keres a KSH
Ha számlálóbiztosnak szeretne jelentkezni, és megfelel a feltételeknek, a helyi népszámlálási felelősöknél lehet jelentkezni.
Ez a gyakorlatban a polgármesteri hivatalok jegyzőit jelenti. Előtte azonban érdemes elolvasni, milyen munkavégzésre keresnek embereket, illetve milyen végzettséggel és készségekkel kell jelentkeznie egy számlálóbiztosnak, ezt a KSH részletezi is a weboldalán. A számlálóbiztosokat kiképzik a feladatra.
Nyitókép: Mile Máté (illusztráció)
