A bíróság megállapította, hogy a 18 éve a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen dolgozó, kiemelkedő tudományos teljesítményű docenst jogszerűtlenül bocsátották el, és diszkriminatív módon jártak el vele szemben azután, hogy egy tanulmányában érintette az LMBTQ-témát.

Az ítélet szerint a Pázmánynak 15 napon belül vissza kell állítania Bognár Bulcsu jogviszonyát, meg kell térítenie az elmaradt fizetéseket – összesen 4,26 millió forintot és a késedelmi kamatot –, valamint a 2,14 millió forintos perköltséget. A döntés nem jogerős.

A publikáció és a kirúgás

Bognár Bulcsu társszerzője volt egy 2025 első felében megjelent tanulmánynak, amely azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a melegekhez a vallásos és nem vallásos emberek Közép-Európában. A publikáció egy nemzetközi vallási tematikájú folyóiratban jelent meg.

Miután Bognár Bulcsu februárban benyújtotta a szokásos juttatási igényét, alig két héttel később megjelent egy utasítás, amelyben Birher Nándor dékán kizárta „a katolikus szellemiséget sértő” tanulmányokat a honoráriumból. Áprilisban értesítették, hogy nem kap pénzt, júniusban pedig átszervezésre hivatkozva kirúgták. Az egyetem a per után kifizette a 720 ezer forintos juttatást.

A bíróság szerint az egyetem nem tudott valódi bizonyítékot bemutatni arról, hogy gazdasági érdekek álltak az átszervezés mögött. „Nagyon fura, hogy ebben látták a lehetőséget, több száz fő dolgozik ezen a karon.

– mondta Bihari Nóra bíró, utalva arra, hogy Bognár Bulcsu volt az intézet legmagasabb tudományos teljesítményű oktatója.

A bizonyítási teher

Szeptember elején Vissy Beatrix jogásszal, a TASZ munkatársával beszéltünk a perről. Vissy Beatrix azt mondta, ez egy olyan munkaügyi per, amelyben diszkriminációra és joggal való visszaélésre hivatkoznak, és az ilyen tárgyú perekben megoszlik a bizonyítási kötelezettség a felek között.

Bognár Bulcsúnak felperesként először is azt kellett igazolnia, hogy hátrány érte, ami könnyű volt, hiszen tény, hogy elvesztette az állását. Emellett fel kellett ébresztenie a bíróságban a gyanút, hogy e hátrány mögött ott sejlik a tiltott megkülönböztetés.

„A konkrét ügyben ez a docens világnézete, de nem a tényleges, hanem a munkáltató által feltételezett világnézeti meggyőződése. Arra hivatkozunk, hogy az egyetem ideológiai alapon beskatulyázta Bognár Bulcsút, amelyre ő azzal adott alapot, hogy egyrészt LMBTQ-témakörben kutatott, másrészt tiltakozott a tanulmány ≫katolikus szellemiséget sértő≪ minősítésén”

– mondta Vissy Beatrix.

Ha a bíróság úgy találja, hogy az előzőeket igazolták, akkor a labda átgurul az egyetem térfelére: nekik kell bizonyítaniuk, hogy a felmondásnak semmi köze nem volt ehhez. Ami elég nehéz bizonyítási helyzet annak fényében, hogy Bognár Bulcsu az intézet legmagasabban kvalifikált oktatója volt a legtöbb és a legmagasabbra értékelt tudományos publikációval, a legtöbb tudományos hivatkozással, ráadásul oktatóként is kiemelkedő teljesítményű munkaerő volt.

Diszkriminatív mintázat

„Kétséget kizáróan igazolt a diszkriminatív mintázat az LMBTQ-témákban megszólaló oktatókkal kapcsolatban a Pázmányon” – állapította meg a Törvényszék. A tárgyalások során több tanú számolt be arról, hogy hátrány érte őket: volt, aki nem adhatta elő LMBTQ-témájú szakdolgozatát, mást arra köteleztek, hogy egyeztesse feletteseivel, kit hív meg vendégelőadónak.

Az egyetem vezetői tanúvallomásukban elismerték, hogy az LMBTQ-téma kutatására nem a Pázmány a legmegfelelőbb hely, forrásokat nem szeretnének erre fordítani. A bíróság szerint ez önmagában jogszerű lehet, de az egyetemnek kellene valamilyen iránymutatást adnia, hogy a katolikus szellemiség pontosan mit jelent.

– kérdezte a bíró. „Ez az önkényes joggyakorlásnak ágyaz meg, adott esetben megvonható azoktól a publikációktól a támogatás, amik nem tetszenek az egyetem vezetésének.”

A bíróság szerint az sem világos, mit találtak kifogásolhatónak Bognár Bulcsu tanulmányában. „Ez egy társadalomtudományi munka, ami egy értékszociológiai kutatás eredményét tartalmazza, és magát az LMBTQ tematikát teljesen tudományos oldalról közelíti meg. Senki erre választ nem tudott adni” – mondta a bírónő.

Kapcsolat a pszichológusok ügyével

A tárgyalások során többször szóba került a Pázmány – azóta felmondott – 3 pszichológus oktatójának esete, akikkel szemben etikai eljárást rendeltek el, miután cikkükben megírták: az empirikus kutatások szerint az azonos nemű szülők nevelési képességei nem rosszabbak a hagyományos családokénál. Az egyikük, Zsila Ágnes, szintén nem kapott juttatást LMBTQ-témájú publikáció után. A Pázmány tagadta az összefüggést a két ügy között.

Bognár: precedens értékű per

„Mi erre számítottunk, a Törvényszék minden vonatkozásban elfogadta a keresetünket” – értékelt Bognár Bulcsu. A docens azt mondta, kész visszatérni oktatóként a Pázmányra, ha az ítélet jogerőssé válik.

„Nemcsak a saját ügyem okán gondoltam, hogy ezt peres útra kell vinni, hanem azért, mert egy erősödő gyakorlatot érzékelek, ahol a kutatói szabadságot különböző ideológiai, politikai megfontolásokkal szűkíteni próbálják. Nemcsak a Pázmányon, hanem más felsőoktatási intézményekben is” – mondta Bognár Bulcsu, aki szerint a per precedens értékű.

A TASZ ügyvédje, Pető Márk szerint „nemcsak egy munkavállalót érintő döntés született ma, hanem a bíróság elvi éllel mondta ki, hogy még egy egyházi fenntartású egyetem sem bújhat ki az egyenlő bánásmód követelménye alól”.

Fotó: Mile Máté