A Magyar Természettudományi Múzeum jelenleg is több helyen működik, ezek mind Józsefvárosban vannak: a Ludovika mellett a Könyves Kálmán körúti Tündérpalotában található a növénytár, az állattár pedig a Baross utcában. Régi terv volt, hogy a szétszabdaltság helyett egy központi helyre költözzön a múzeum, és még a Boros-kormány alatt született meg a döntés, hogy ez a hely az egykori Ludovika katonai akadémia legyen. Ez több mint húsz éve történt, és emiatt sehol nem is történt felújítás, mert úgyis költözni fog a múzeum oda, ahogy egy része valóban oda is költözött. De jó ideje már nincs szó erről, ugyanis szimbolikus ügy lett abból, hogy a régi Ludovika helyén legyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Lapunk követte a múzeum költözésének fejleményeit. 2021 tavaszán pozitívnak tűnő hírek érkeztek, amikor a főváros is előállt a javaslataival, mely Józsefvárosban tartaná a múzeumot, az egykori pályaudvar területén. Azonban az RTL-nek az Innovációs és Technológiai Minisztérium úgy nyilatkozott akkor, hogy a Debrecenbe költözés már tény.

A legfrissebb hírek szerint 2021 decemberében a kormány és a város között már arról is született megállapodás, hogy előbbi forrást is biztosít Debrecennek a múzeum épületének előkészítésére, már alá is írták a támogatási szerződést. Arról pedig már korábban megszületett a döntés, hogy az egykori Oláh Gábor utcai stadion helyén épülhet fel az új intézmény.

A legjobb hírek, hogy nincsenek hírek

Tavaly tavasz óta nem nagyon jöttek tehát új hírek, és a mostaniakból sem derül ki túl sok konkrétum. Az MTM honlapján a múzeum 2021-2026-os intézményi stratégiájában ez olvasható:

„a fenntartói kommunikáció hiánya jelentős humánerő-fluktuációt és a munkafolyamatok lassulását eredményezte. Az MTM körüli bizonytalanságot tovább növelte, hogy 2021-ben az MTM Magyar Nemzeti Múzeumba integrálására miniszteri biztost neveztek ki.“

Ez a miniszteri biztos az az L. Simon László volt, aki épp tavaly nyáron került a Magyar Nemzeti Múzeum élére, melyet még érkezése előtt az év múzeumának választottak meg.

Az eredeti megbízás szerint 2021 áprilisa és 2022 áprilisa között kellett volna a múzeumi intézmények strukturális átalakításának és az új konstrukció kialakításának lehetőségeit megvizsgálni. A folyamatról azonban a kinevezése óta nincsenek hírek, és az sincs jelenleg napirenden, hogy az MTM a Magyar Nemzeti Múzeum alá integrálódjon. (Egyes szakmai pletykák szerint próbálkozott a beolvasztással, de a legfelső helyek nem hagyták jóvá.)

A honlapon található stratégiában a költözésre nemigen lehet következtetni, hiszen még 2022 utolsó negyedévére is új beltéri és kültéri állatparkot tervez a múzeum. Az egyetlen utalás annyi, hogy 2022 második negyedévében a Debreceni Egyetemmel és az MNM Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósággal együttműködést indítana az MTM a tervek szerint.

Lapunk megkereste Podani János biológus-akadémikust, aki rendszeresen szokott nyilatkozni a témában, 2020-ban ő fogalmazta meg kollégáival a kormánynak írt nyílt levelet az MTM költözésével kapcsolatban. Ő is csak a sajtóból hallotta az új híreket.

Azt meg tudta erősíteni, hogy a múzeum élén történt változások után kinevezett vezető „nem ágál semmiféle költöztetés meg egyéb rendelet ellen”. A jelenlegi főigazgató, Bernert Zsolt, a tudományos fokozat nélküli antropológus-régész korábban olyan hangulatot teremtett a múzeumban, hogy hanyatt-homlok menekültek az emberek, mondja Podani. Néhány fiatal maradt ott, illetve azok az idősek, akik már nem szívesen mozdulnának, és szívesen kibekkelnék már a hátralévő időt a nyugdíjig, esetleg olyannyira elkötelezettek a gyűjtemény iránt, hogy még ebben a hangulatban is vállalják, hogy ottmaradnak – és a legutóbbi információk szerint most nyugton hagyják az embereket.

Debrecen messze időben és térben

Még hosszú évek kellenek ahhoz, mire Debrecenben belevágnak az építkezésbe, és abban bízik a szakma, hogy az idő nekik dolgozik. Egy esetleges kormányváltás Podani szerint garancia is lenne arra, hogy nem lesz költözés. Azt egyébként mindenki támogatná, hogy amennyiben van pénz, akkor Debrecen is kapjon lehetőséget kiállításokra – a város ugyanis alapvetően ezt szeretné, és a szakma is megnyugodna.

A muzeológiai szakma ugyanis nemcsak kiállításokkal foglalkozik. Azt a tudományos munkát, amit a múzeumok elvégeznek, a nagyközönség sokszor nem is ismeri. „Lehet látni minden megnyilvánulásukban” – mondja Podani –, „hogy amikor Debrecen idegenforgalmi látványosságként gondol az új múzeumra, akkor kiállításokban gondolkodik, és a szakma is ki tudna egyezni ebben, ha a közgyűjteményeket és a tudományos munkát nem akarnák oda költöztetni”.

Nem biztos, hogy az egészet el kellene költöztetni, nyilatkozta L. Simon László is korábban az ATV-ben, most abban reménykedik mindenki, hogy születik valamilyen kompromisszum.

„Én annyit tudok, hogy ők se tudnak semmit, csak annyit, amennyi a médiában megjelent” – mondta el a neve elhallgatását kérő egykori munkatárs, aki a múzeum élén történő 2019 őszi vezetőváltás után felmondott és pályát módosított.

Új főigazgató, kriptahangulat

Amikor megváltozott a muzeológusok státusza, és elvesztették közalkalmazotti jogviszonyukat, leginkább a Magyar Természettudományi Múzeumot érintették a felmondások, kb. 20 százalékuk hagyta ott az intézményt. Annak, hogy az MTM-ből mentek el a legtöbben, részben a debreceni költözés miatti bizonytalanság volt az oka, másrészt viszont sokan nem tudtak azonosulni az új vezetéssel. 2019 februárjában írták ki az új főigazgatói pályázatot, melyet a sokak szerint politikai hátszéllel indult Bernert Zsolt nyert meg 2019 őszén. Az MTM antropológusként pályázó – néhány évvel korábban még életmód-tanácsadóként és csontkovácsként is működött – a Kurultáj Magyar Törzsi Gyűlésen is rendszeresen megjelenik, de a Magyarságkutató Intézettel is előszeretettel működik együtt.

A Magyar Hang tavaly írt arról, hogy a hangulat katasztrofális a múzeumban, „nem kell kirúgni az embert, hogy széthullva távozzon, meneküljön” – idézik egyik forrásukat. Folyamatos fluktuációról beszéltek a megszólalók, és akkora káoszról, hogy biológusokat osztanak be a marketingosztályra, vagy kurátori helyeket töltenek fel preparátorokkal.

A lapunknak nyilatkozó, egykor hosszú éveken át a múzeumban dolgozó forrásunk is hasonlókról számolt be, ő még kapcsolatban van néhány most is ott dolgozó régi kollégájával. Elmondta, hogy a gazdasági osztályon most is folyamatos a jövés-menés, ott ugyanis olyanok dolgoznak, akik más területen is állást tudnak keresni. Természettudományos muzeológusként viszont nemigen lehet elhelyezkedni, néhány kisebb vidéki múzeumban vannak ilyen álláslehetőségek, melyek sokkal korlátozottabb lehetőségekkel bírnak, olykor csupán egy-egy múzeum osztályán van ilyen pozíció. De a három nagy természettudományos gyűjtőkörrel rendelkező múzeum egybetartozik, a budapesti mellett a zirci Bakony Múzeum és a gyöngyösi Mátra Múzeum is ugyanannak az intézménynek a része.

Az MTM honlapján jelenleg is számos álláshirdetés van, január 10-ig öt osztályvezető pozícióra lehetett jelentkezni:

Az Embertani Tár, az Ásvány- és Kőzettár, az Őslénytani és Földtani Tár, az Állattár és a Központi Könyvtár is osztályvezetőjét keresi, de pályázati projektmenedzsert, személyi asszisztenst és jegypénztárost is vár az intézmény.

„Nulla érdekérvényesítő képességünk van”

A szakma hiába tiltakozik, nem veszik figyelembe az érveiket. Nagyon kicsi ez a szcéna, a természettudományos muzeológia a teljes muzeológián belül egy apró szelet, de maguk a muzeológusok is az összes közművelődési dolgozóval együtt is – amiben benne vannak a könyvtárak és a művelődési házak alkalmazottjai is – csak tizenötezren vannak.

Aki aláírta a szerződését és maradt, az nem nagyon akar eljönni, de „nem is nagyon fog ugrálni”, amikor tiltakozásról van szó. Sokan ezt a kevés kis állásukat is féltik. Akiknek már csak 5-10 évük van hátra a nyugdíjig, azok nem nagyon mocorognak már, inkább csendben reménykednek. Abban nem, hogy nagy tömegek állnának a helyben maradás mellett, a téma ugyanis nem olyan, amiért olyan sokan megmozdulnának, ráadásul a kommunikáció vidék-Budapest ellentétnek igyekszik mindezt beállítani, ami a megosztottságot növeli.

Debrecenben egyébként már megindult az általános muzeológusképzés az egyetemen – ami viszont nem természettudományos szakembereket képez.

Ez a legfőbb remény, hogy még mindig nem történt semmi, akkora pénzről és akkora logisztikai munkáról van szó, ami évekig eltartó folyamatot vetít előre. Debrecen pedig voltaképpen egy nagy kiállítást szeretne, de azzal nincsenek tisztában, hogy ezzel mekkora intézményt is kapnának mellé, mekkora munkával. Ők ettől az új múzeumtól várják, hogy fellendül majd a város idegenforgalma, de ez hiú ábránd, mert a 10 leglátogatottabb múzeumban most sem szerepelt az MTM, Debrecenbe költözve pedig még kevesebb esély lenne erre. Rengeteg pénzt kellene beleölteni, hogy olyan kiállítások szülessenek, amiktől az emberek Zalaegerszegről Debrecenbe utaznak – főleg amikor Bécs közelebb is van. Még Budapesten is komoly kihívást jelent mindez.

Nyitókép: Huszár Boglárka