„Az ország legforgalmasabb pályaudvarának műszaki felújításától azt várjuk, hogy csökken a meghibásodások száma és pontosabbá válik az innen induló vagy ide érkező vonatok közlekedése” – ez állt abban a Facebook-posztban, amelyben Hegyi Zsolt MÁV-vezérigazgató bejelentette, hogy határidőre végeztek a Keleti felújításával. Már másnapra kiderült, hogy sem a határidő tartása, sem a meghibásodások számának csökkenése nem jött össze a Magyar Államvasutaknak.

a magyar vasúti hálózat. Nyilván nagyon drága egy ekkora város vasúti csomópontjait rendbe rakni, de Prága is csinálja, Bécs az elmúlt 30–40 évben az új főpályaudvarral megcsinálta, nálunk erre készült el a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia, amelynek minden beruházását leállította Lázár János. Itt tényleg rémes állapotok vannak. Elég megnézni Rákost, Kőbánya felsőt vagy a Rákosrendezőről a Nyugatiba tartó vágányokat. Ezeken joggal vannak sebességkorlátozások. A Keleti előtti váltókon is számos helyen 20-as korlátozás van ma már” – mondta lapunknak Vitézy Dávid, miután kisiklott egy vonat a Keletiben.

A felújítást tehát valóban nem lehetett tovább halasztani. De valóban szükség volt-e arra, hogy egy hónapra, éppen iskolakezdéskor lezárjanak egy komplett főpályaudvart, amelyre minden hétköznap tömegével érkeznek a nemcsak a távolsági vonattal érkezők, de az ingázók, iskolába járók is? A válasz röviden: nem. Bővebben: a MÁV 2019 óta zárja le visszatérően a budapesti főpályaudvarokat felújításra hivatkozva, az eddigi tapasztalatok szerint azonban semmi olyan nem történt, amelyet ne lehetett volna részleges lezárással megoldani.

Nagyrészt változatlan viszonyok

A Keletit legutóbb 2019 májusában zárták le 2 hétre, akkor elvileg a biztosítóberendezések és a váltókörzetek felújítása is megtörtént. Ehhez képest a bevezető vágányokon továbbra is csak hússzal mehettek a vonatok, és 5 évvel később megtörtént a már említett baleset is, méghozzá egy váltó alkatrészének meghibásodása miatt. Az egy éve történt meghibásodás után ráadásul egyszer már nekiláttak a felújításnak. Aztán most megint.

Ahogy a Magyar Közlekedési Klub emlékeztet rá, máskor sem történtek olyan mértékű munkálatok, amelyek valóban szükségessé tennék a teljes lezárást. „Az eddigi kizárások során az utasforgalmi terek gyalogos felületeit a finoman szólva kétes minőségű aszfaltozáson kívül nem érintették a munkák, a minden pályaudvaron vállalhatatlanul alacsony peronszint emelése még egy-egy középperon esetében sem történt meg. Sem a Nyugatiban, sem a Déliben nem használták ki a rendelkezésre álló időt a rendkívül elavult, mechanikus váltóállítás (legalább részleges) cseréjére, holott a kizárások során számos kitérő cseréje megtörtént.” A civil szervezet szerint ilyen eredményekért

az utasokat villamosozásra és pótlóbuszozásra kényszeríteni. „Ugyanezt a színvonalat részleges kizárásokkal, vagy éjszakai/hétvégi munkavégzéssel is hozni lehetett volna” – állapítják meg.

A lezárás valódi oka – amellett, hogy úgy tűnik, mintha csinálnának is valamit – leginkább az, hogy így sokkal könnyebb megszervezni a felújítási munkálatokat, mintha részlegesen zárnák azt le. Az utasok pedig addig sincsenek útban, hiszen éppen a 37-es villamoson ülnek.

Óriási blamázs kerekedik

Bár Hegyi Zsolt MÁV-vezérigazgató szombat este bejelentette, hogy „az augusztus vége óta tartó, éjjel-nappal zajló munkákat határidőre befejezték” és másnap újra nyit a Keleti pályaudvar. Ám még hétfőn napközben sem sikerült teljesen visszaadni a pályaudvart a forgalomnak.

„Nyilván nem tartottak főpróbát, a vasúton

azért csak meg kéne mindent nézni, működik-e a rendszer (vagy nyakukon volt a kés, nincs több idő, indulni kell bármi áron), így fordulhatott elő, hogy a küldetés kudarccal járt, a diadaljelentés kommunikációs erőtere összeroskadt, és a napokban újabb ezrek fognak élcelődni a MÁV-csoport bénaságán” – írta az Indóház Online vasúti szaklap.

„Úgy tűnik, az egész áramellátási hiba csak kifogás volt, és az elejétől fogva tudni lehetett, hogy a fővárosi fejpályaudvart képtelenség időben visszaadni a forgalomnak. Az előírt erőértékek (hajtómű-állítóerő, rögzítőerő, visszamaradó, és így tovább) ötből négy váltónál most sem teljesülnek, ezek a váltók felmentvényt kaptak, vagyis a Keletiben pillanatnyilag nem kell megfelelniük az előírásoknak. Huszonvalahány váltót pedig kiszögeltek, azaz ezek csak az egyik irányban használhatók” – írták.

A VEKE információi szerint az „átadás utáni” összeomlásért is a váltók voltak a felelősek. „Szeptember 19-én, pénteken este konstatálták, hogy a váltók 80 százaléka nem működik megfelelően. Ez nem kis szám, mivel összesen 179 db váltó van a Keletiben.” A kritikával ők sem fukarkodtak. „A Keleti pályaudvar felújítása egyszerűen nem készült el. Jelenleg sincs kész, ideiglenes tákolások és papír felmentvények mellett megy a közlekedés. Persze le lesz szögezve, hogy minden biztonságos, az utasokat nem fenyegeti veszély… Itt mindenki hülyének van nézve. Ilyen az, amikor a marketing fontosabb a fizikánál. Pedig mindenki vésse az eszébe: a fizika mindig győz. Nem irigyeljük azokat, akik mindent megtettek, és nem rajtuk múlott.”

Hétfő estére – vasárnap reggel helyett – helyreállt a forgalom. Hogy valójában mikor fejeződnek be a munkák, mikortól fognak az előírásoknak is megfelelni a váltók, egyelőre nem tudni. Ahogy azt sem, hogy a decemberi menetrendváltás idejére elkészülnek-e és tényleg 40-60-80 kilométer per órával közlekedhetnek-e a vonatok, ahogy ígérték.

Nyitókép: Mile Máté