A címre adott válasz röviden: ne. Ne fektessünk kriptóba akkor se nagyon, ha értjük, ha meg nem értjük, akkor főleg ne. Tegyük fel magunknak a kérdést: tudjuk, mi az a blokklánc? Értjük, milyen elven működik? Meg tudjuk mondani, hogy miért esik és miért emelkedik az Ethereum árfolyama? Ha bármelyikre is nem a válasz, felejtsük el a kriptobefektetést. Egyszer azt mondta egy befektetési tanácsadó, hogy bármit is mondanak a guruk és a felkent szakik, ha nem értjük, mi az adott befektetés lényege,

Talán ez a legjobb tanács, amit egy kisbefektető kaphat.

A kripto persze nem szélhámosság. Csak nagyon kockázatos. A kockázata egyebek mellett abban áll, hogy nincs mögötte állami garancia és központi szabályozás. Ha megvásárlunk egy kötvényt, ami lehet vállalati vagy állami kibocsátású, egyértelműen meg van határozva, hogy mennyi lesz a hozama – hiszen éppen ezért vásároltuk meg. Az egyes papírok kockázata is ismert: egy uniós állam által kibocsátott kötvény, állampapír például teljesen biztonságos, egy instabil állam papírja már nem annyira, de legalább jól fizet. Ezt a nemzetközi hitelminősítők mérik, vizsgálják, ennek alapján dönthetünk.

A részvénypiac esetében, ahol az árfolyam változására játszanak a befektetők, már nem ennyire egyértelmű a helyzet, hiszen a várható nyerőt nem lehet előre meghatározni – vagy legalábbis sokkal nehezebb. A lassú nyerőre nagyobb biztonsággal lehet építeni, mint a gyors emelkedésre vagy gyors esésre, de ebben a befektetésben semmi sem garantált. Abban ugyanakkor biztosak lehetünk, hogy a szabályozási környezet adott, amit egy vállalat leír, az azért jellemzően úgy van – ha nincs úgy, akkor az bűncselekmény. Tehát ebben az esetben is szabályozott piacon kereskedhetünk. Ha valamire az van írva, hogy friss banán, akkor az nem romlott kecskesajt lesz – a kockázat abban rejlik, hogy most kell megtippelni, mennyit fog érni egy tonna friss banán egy év múlva.

Ehhez képest a ​kriptopiac

Nem tartozik a hivatalos tőzsdei kereskedelmi platformok alá, nincsenek hivatalos árjegyzők, nem tartoznak felelősséggel se az államoknak, se a jegybankoknak. Azt mondják, erre nincs is szükség, sőt a blokklánc lényege éppen az, hogy nem a megszokott állami és pénzügyi felügyeleti rendszer keretében működik. A kriptovaluták kibocsátását egy előre megmásíthatatlanul beprogramozott szoftver végzi, és azok nem a felhasználóknál vagy egy központi helyen vannak tárolva, hanem egy elosztott blokklánc hálózaton, több ezer számítógépen, tranzakciók formájában. Ezért kizárt a csalás, mondják a szakik.

A kriptopiac hívei azt mondják, semmi sem olyan megbízható hosszú távú befektetés, mint a Bitcoin, elég csak ránézni az árfolyamra: az esések dacára a Bitcoin kiigazított árfolyama folyamatosan emelkedik. Tegyük fel, hogy így van. Ebben az esetben is csak akkor tudunk nyerők lenni, ha nem rángatjuk a befektetésünket, hanem megvesszük és hagyjuk, hadd nőjön. Abban a pillanatban, ha azt gondoljuk, okosabbak vagyunk a piacnál és azoknál, akik napi 10 órát töltenek grafikonok nézegetésével – egy olyan piacról van szó, amelynek a működését, valljuk be, nem is igazán értjük –, sügérek leszünk és bukni fogunk. És akkor ez még csak a Bitcoin.

Több blokklánc is működik, ezekkel bárki létrehozhat újabb és újabb kriptovalutákat, amelyeket le is lehet jegyezni. Az árfolyama akár jelentősen is eltérhet a Bitcoin árfolyamától, de azért ezt úgy kell elképzelni, mintha a Jupiter holdjait néznénk: mindnek megvan az önálló pályája, de ha a bolygó felrobbanna, a holdak se maradnának a helyükön. A kulcs a kriptovaluták esetében a bizalom. Ha mindenki elhiszi, hogy aranyat ér, akkor arany lesz. Ha hirtelen sokan úgy érzik, hogy inkább trágya, akkor azzá válik. De vajon a mi választásunk melyik lesz?

A popsztárok, politikusok, nímandok által kibocsátott kriptók pont annyira megbízható befektetések, mintha ugyanezen személyek által épített autót, házat vagy tankhajót vennénk. Donald Trump támogatói a kampány alatt kibocsátottak egy Trump-kriptót, ami azóta esik. Tényleg szeretnénk így elégetni a pénzünket?

Sashegyi Emma

Fotó: freepik