Gondoljunk bele, hogy van egy térkép, ahol meg tudjuk nézni, pontosan hol, milyen zöldterületek vannak Budapesten. Egy másik szűrőn ugyanígy ott lesznek a vizek, patakok, tavak, ismét másikon pedig a légszennyezettség, sőt akár a talaj szennyezettsége, a kibocsátásért felelős ipari létesítmények elhelyezkedése. Az ősszel lesz ilyen térkép.
A Fővárosi Közgyűlés február 25-i, a választások előtti utolsó ülésen a kampányozás mellett született döntés az úgynevezett szennyezettségi térkép elkészítéséről is.
Erről akkor épp csak említés történt a nyilvánosságban, bővebben az előterjesztő tiszás képviselők, Gerzsenyi Gabriella és Orbán Árpád István tett róla említést a Facebookon.
Az előterjesztéshez kisebb botrány is társult, amiről a Tisza Párt Facebook-oldala így számolt be: „Rákkeltő anyagok kerültek a levegőbe, magzatkárosító anyag a vizeinkbe. És a Fidesz fővárosi frakciója szerdán megpróbálta levetetni napirendről Orbán Árpád képviselőnk előterjesztését egy budapesti szennyezettségi térkép megalkotásáról. A kormánypárti képviselők tegnapelőtti akciója felér egy beismeréssel.”
De miről is van szó, miért érdekes ez a szennyezettségi térkép?
Az előterjesztés kiindulása az volt, hogy a környezetkárosodás megelőzése, feltárása, elhárítása alapvetően állami feladat, a megelőző években azonban nem létezett „átfogó, proaktív és következetes megközelítés” az ipari szennyezések kezelésére, mert az állam csak akkor lépett, amikor már megtörtént a baj, valamilyen ügy vészhelyzetté fajult vagy nyilvánosságot kapott. (Az előző 16 évben nem volt a környezetvédelemnek önálló minisztériumi szintű képviselete.) „Ebben a helyzetben a Főváros nem maradhat passzív szemlélő. […] Budapest Szennyezettségi Térképének célja nem az állami feladatok átvállalása, hanem a kezdeményező, koordináló és lakosságvédelmi szerep felvállalása. A térkép lehetőséget teremt arra, hogy a Főváros
átfogó képet kapjon a területén fennálló környezeti kockázatokról,
rendszerezze a meglévő információkat, és azonosítsa a felelősségi viszonyokat […], hogy a döntéshozatal ne elszigetelt esetekre, hanem átlátható, fővárosi szintű tudásra épüljön [… , ami] a lakosság számára is érthető módon jeleníti meg a feltárt kockázatokat.”
A közgyűlés február 25-én határozatot hozott a térkép elkészítéséről. Eszerint a főpolgármesternek az áprilisi közgyűlésre pénzügyi becslést kell adnia a térkép költségeiről, be kell vonnia a munkába a kerületi önkormányzatokat és az illetékes hatóságokat, egyetemeket, kutatóhelyeket, majd a júniusi közgyűlésen be kell számolnia arról, miként halad a szennyezettségi térkép megvalósítása.
Áprilisban nem volt közgyűlés, a májusi közgyűlésen azonban napirenden volt a térkép ügye, amihez Karácsony Gergely tájékoztatót is beadott. Konkrét információkért megkerestük a Fővárosi Önkormányzatot, de csak ezt, az általunk már ismert tájékoztatót küldték meg.
Ebből az derül ki, hogy a térkép tervezett megjelenési határideje 2026. szeptember 30., és házon belül készítik el, így „külön költségvetési forrás biztosítását nem igényli”. Szándék szerint a munkát külső szakértők bevonása nélkül a Fővárosi Polgármesteri Hivatal szakfőosztályai és a „Budapest család gazdasági társaságai közül elsősorban” a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft., a Budapest Közút Zrt. és a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. végezné el.
A térkép a 2024-ben készült Budapest Környezeti Állapotértékelése (BKÁÉ) című, közel ötszáz oldalas kutatási tanulmányra épül, ami átfogóan tárja fel a város környezetszennyezési gondjait számadatokkal, táblázatokkal és térképekkel. A dokumentumot a közgyűlés 2025 decemberében fogadta el. A BKÁÉ frissült is 2026 elején, többek között új táj- és természetvédelmi, a zöldfelületi intenzitási, a vízbázisvédelmi, talajszennyezési adatokkal.
A térkép bővebb információt ad majd, mint egy szennyezésmonitorozó rendszer, amilyet Józsefváros Önkormányzata is felállított a Pázmány-beruházás porterhelésének figyelésére:
A szennyezettségi térkép „adatgyűjtési, rendszerezési és vizuális megjelenítési feladat, amelynek célja, hogy a különböző helyeken rendelkezésre álló információk egy közös, könnyen értelmezhető rendszerben váljanak elérhetővé”, írja a főpolgármesteri tájékoztató.
A szennyezettségi térképen például a levegő állapotáról „elsősorban az úgynevezett imissziós adatok jelennek meg, amelyek azt mutatják meg, hogy a város különböző pontjain […] milyen szennyezőanyag-koncentrációnak van kitéve a lakosság. Ezzel párhuzamosan megjelennek a jelentősebb kibocsátási források (emissziók) is, például nagyobb ipari létesítmények, azonban ezek esetében fontos hangsúlyozni, hogy a térkép nem a környezetszennyezés mértékét, hanem a források elhelyezkedését – a potenciális szennyezőket – mutatja.”
A közgyűlési határozat szerint a térképet nyilvánosan elérhetővé kell tenni – így remélhetőleg mindenki online tanulmányozhatja majd –, a webcímet egyelőre nem adták meg.
Fotó: Huszár Boglárka
