Molnár Ferenc az egyik legismertebb magyar író, aki egykor újságíró, és az I. világháború alatt haditudósító is volt.
A Józsefvárosban játszódó ifjúsági regénye mai napig számos országban népszerű olvasmány. Igaz, anyagilag sokat nem profitált ebből, mert a jogait ezer koronáért eladta. Persze az élet kárpótolta, a Broadway-en ünnepelt drámaíró lett és nagy vagyonra tett szert, a 20-as és 30-as években már egymillió dollárt keresett műveivel.
Németh Andor szerint
„Molnár a magyar irodalom előkelő idegene” volt.
Az első komoly nemzetközi sikert azonban nem az 1906-ban írt A Pál utcai fiúk, hanem az 1909-es Liliom című darabjával érte el. (A darab főhőse a ferencvárosi Liliom vendéglőről kapta nevét.) Érdekes módon Budapesten inkább bukásnak számított a darab, de 3 évvel később már Bécsben játszották, és sokat dobott a mű sikerén, hogy Fritz Lang készített belőle filmet 1934-ben.
A német-zsidó származású családból származó Molnár Ferenc gyerekként a József körút 68. alatt lakott, világhírű ifjúsági regényéhez az inspirációt innen gyűjtötte – igaz, a szomszédos kerületbe, a Lónyay utcai Református Gimnáziumba járt iskolába. Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy Nemecsek Ernő figuráját egy barátja ihlette, akivel együtt újságot szerkesztettek és előadásokat tartottak osztálytársaiknak:
Egyetemi évei alatt kezdett el írni a Pesti Hírlapba és a Budapesti Naplóba, színműveket fordított, és ekkor kezdte irodalmi pályafutását is. Első feltűnést keltő regénye az 1901-es szatirikus Az éhes város volt, 1902-ben pedig sikert aratott a Vígszínházban bemutatott A doktor úr című darabjával.
Mára már számos emlék őrzi A Pál utcai fiúk regényt a kerületünkben. A Grund nevű szórakozóhely mellett a Nemzeti Múzeum játszótere és a füvészkerti Nemecsek-szobor, melyből több is volt, készült homokból is emlékműve. Na és persze a legismertebb talán az einstandról megemlékező szoborcsoport a Práter utcában.
A Pál utcában az egykori grund helyén ma már beépített telkek vannak házakkal, ennek is utánajárt kollégánk múltfeltáró cikkében.
Aki kíváncsi A Pál utcai fiúk életérzésre, az városi sétán vehet részt, nemrég mutattunk be egy ilyet, ahol a regény és a történet minden részletéről alapos tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők.
Az évforduló különlegessége még, hogy 70 év után
szabadon felhasználhatóvá váltak Molnár Ferenc művei.
A szerzői jogi védelem ugyanis az alkotó halálától után 70 évig át ad lehetőséget a jogtulajdonosnak, hogy jogdíjat kérjen egy mű felhasználásáért. Ennek a hatálya a mai nappal jár le, innentől bárki felhasználhatja a Molnár-műveket, akár a Pál utcai fiúkat is, aminek 2002-ben született, az Orczy-kertben tizenéves fiúkkal előadott nyári előadásáról Vidovszky György emlékezett meg a magyar kultúra napján készült interjúnkban.
