Ha minden szabályt betartanának,
egyetlen gép sem repülne el sem Józsefváros,
sem más belső kerület felett. Az előírt leszállási és felszállási útvonalak épp csak megközelítik a Könyves Kálmán körút vonalát, mára mégis megszokottá vált, hogy a Tisztviselőtelep felett emelkednek a gépek nagy hangon, teljes gázzal kerepelve, de gyakori az Orczy- és Losoncinegyed felett elhúzó gép is, esetenként még a Kálvin teret is érintik. Erről többször írtunk részletesen, az előírt útvonalakról és a 24 órás megfigyelésekről is, amik igazolják az emberek panaszának megalapozottságát:
A most elfogadott felterjesztést Rádai Dániel alpolgármester és Gutjahr Zsuzsanna, Tisztviselőtelep önkormányzati képviselője jegyzi, aki Jámbor András országgyűlési képviselővel és a leginkább érintett tisztviselőtelepiekkel fogott össze:
Gutjahr és Jámbor számos alkalommal leült a repülésirányítás különféle felelőseivel, ezek a tárgyalások azonban nem hoztak kézzelfogható megoldást. Ezért döntöttek úgy, hogy felterjesztéssel fordulnak a kormányhoz, jogszabálymódosítással rendezze a város feletti repülés rendjét.
A felterjesztés az önkormányzatok különleges joga arra, hogy legfelsőbb szinten kezdeményezzen jogi megoldást problémás ügyekben, amire az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 101. paragrafusa ad felhatalmazást.
Ebben a felterjesztésben – a tisztviselőtelepi fórumokon folyt közös gondolkodásból elindulva –, szakmailag megalapozott, konkrét javaslatokat tesz az önkormányzat az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) ajánlásaival összhangban, itt teljes egészében elolvashatja az előterjesztést.
A december 11-i ülésen e napirend vitája előtt Gutjahr Zsuzsanna elmondta, hogy pilótákkal együttműködve olyan megoldást kerestek, ami – az eddigi ötletektől eltérően – nem tereli át a zaj problémáját más kerületekre. Ennek lényege, hogy
a repülési magasság gyorsabb elérését javasolják,
nem pedig útvonalterelést más kerületek felé.
A nemzetközi gyakorlatot hoznák be
A gyorsabb emelkedés – ami sok nyugat-európai városban előírás – a földi zajterhelés gyorsabb megszűnését eredményezi. Ez csak a légitársaságoknak jelent minimális többletköltséget, a meredekebb emelkedés néhány százalékos fogyasztásnövekedéssel jár. A budapesti szabályozás ma a legmegengedőbb Európában, mondta Gutjahr, ezért a zajmérés kiterjesztését is javasolják a VIII. és IX. kerületben, ahol jelenleg nincs ilyen. Fontos, hogy az itt mért adatokkal már a 2027-es EU-s felülvizsgálatoknál számolni lehessen. (Mi is írtunk arról, hogy jelenleg a zajmérés alapvetően a XIV. kerület feletti, egyébként is csendesebb leszállóútvonal mentén történik.)
További javaslat, hogy a passzív zajvédelmi intézkedések kiterjedjenek Józsefvárosra is. A Budapest Airport tájékoztatása szerint kétharmada kihasználatlan az arra szánt keretösszegnek, amit zajvédelemre fordíthatnának a lakók, mondta Gutjahr Zsuzsanna.
A zajcsökkentés mikéntjét a beterjesztés műszaki részletességgel taglalja.
A hatályos szabályok lehetővé teszik, hogy a repülőgépek kis magasságon – 1000 lábon, vagyis 300 méteren – gyorsítsanak és így a repülőtértől távolabbi területek felett is alacsonyabban repüljenek nagy felszálló teljesítménnyel (take-off power), ami a zajszennyezést is okozza. Az ICAO nemzetközi gyakorlatban alkalmazott szabálya csak magasabban – 3000 lábon, 900 méteren –, nagyobb vertikális szeparációval engedi a gépeknek a gyorsítást, ami miatt kisebb lesz a zajterhelés. A felterjesztés ennek a szabálynak, vagy még ennél is szigorúbbnak a bevezetését javasolja, és kitérnek a felszállási irányok kérdésére is. Így vizsgálandó az, hogy a 31-es pályairány használatakor – amikor a ferihegyi 31L pályáról Budapest felé szállnak fel – a jelenlegi 4 mérföldnél, azaz 7,4 kilométernél hamarabb kezdjék meg a repülőgépek a délnyugati fordulót. Amikor ez nem lehetséges, akkor pedig a Budapest feletti útvonalon, fordulóban a sebességet korlátozzák 220 csomóra (kb. 400 km/óra) vagy kevesebbre a város felé történő besodródás és a hangos gyorsítás megakadályozására.
Vita: repülni kell, vonatról ne beszéljünk
Tanulságos volt az előterjesztés vitája. Egry Attila Fidesz-frakcióvezető egyetért a beterjesztés céljával, de nem „ilyen ultimátumszerű” felterjesztéssel élne, hanem tárgyalást kezdeményezne a Budapest Airporttal és a minisztériummal. Camara-Bereczki Ferenc Miklós (MSZP) szerint fel kellene venni a kapcsolatot a Budapesti Önkormányzatok Szövetségével is, mert több kerületet is érint a kérdés. Rádai Dániel alpolgármester jelezte: voltak előzetes tárgyalások, ezek eredménye is a felterjesztés.
Sátly Balázs alpolgármester, közelebbről is ismerve a repülőtér történetét, megjegyezte, a szabályok annak idején úgy lettek kialakítva, hogy minél kevesebb költséget okozzanak a légitársaságoknak, azonban azzal, hogy azóta egy – állami – kézbe került a repülőtér, ez reményt kellene adjon arra is, hogy megoldás szülessen. Egyébként pedig jobb lenne a gyorsvasúti hálózatot kiépíteni, mint Lengyelországban. Erőss Gábor (Közösen Józsefvárosért) ezen a vágányon folytatta a Fidesz felelősségét emlegetve a magyar vasút sanyarú állapota miatt, míg Vörös Tamás (Fidesz) szerint, ahol fejlett a légi közlekedés, ott fejlett a vasút is, Ausztriát, Hollandiát, Japánt hozta fel példának, a magyar vasutat nem említette. Azt kifogásolta, hogy a felterjesztés 2. pontja vasútfejlesztésről szól, ezt itt feleslegesnek tartja, a pont megfogalmazása pedig olyan általános, hogy azt egy politikai válasszal el lehet intézni. Szerinte hatósági kérdés a repülés szabályozása, nem jogszabályi, ő is a tárgyalás mellett van, de Gutjahr tárgyalását az ÉKM-mel inkább csak „informális tudakolózásnak” tartja.
Gutjahr Zsuzsanna azt mondta, a mostani zajprobléma kifejezetten a VIII. és IX. kerületet (a József Attila lakótelepet) érinti, Ferencváros is élni fog felterjesztési jogával. Az pedig, hogy miért kell most nyomásgyakorlással élni, annak oka, hogy Lázár János bejelentette a ferihegyi harmadik leszállópálya építését, ami a repülőtér forgalmát a mostani 17 millió utasról 30 millióra bővítené. A megoldatlan zajterhelés miatt lakossági petíció is indult.
Juharos Róbert (Fidesz) szerint a kárpát-medencei magyarságnak alapvető érdeke, hogy olyan repülőtere legyen, ami felveszi a versenyt Schwechattal (Bécs), ez „érinti Józsefvárost is, nem reális, hogy jogalkotással korlátozzuk a repülőforgalmat a kerület fölött”.
Döntés előtt a Fidesz-frakció 2 perc gondolkodási időt kért (5-öt kaptak), javasolták, hogy a határozat 4 pontját ne egyben, hanem külön szavazzák meg. Így is történt, a képviselő-testület minden pontot elfogadott.
A határozat végleges szövege a jegyzőkönyv 17. oldalán olvasható. Összefoglalva:
- A Józsefvárosi Önkormányzat felterjesztéssel él a kormánynál, hogy az az itt élők érdekében intézkedjen a légi forgalom okozta zajterhelés csökkentése és a nem menetrend szerint közlekedő légi közlekedés szigorúbb korlátozása érdekében; gondoskodjon hitelesített zajterhelésmérő-hálózat létesítéséről; az érintett területen élők egyéni zajvédelmi beruházásait forrás elkülönítésével támogassa.
- Az önkormányzat a légi forgalom csökkentése érdekében üdvözli az Európai Bizottság nagy sebességű vasutak fejlesztésére vonatkozó tervét, amit a MÁV is támogatásáról biztosított, és felkéri a kormányt, intézkedjen a kisebb környezetterhelésű vasúti közlekedés népszerűsítése érdekében: támogassa az EU vasúti közlekedésfejlesztési kezdeményezéseit; intézkedjen, hogy a nemzetközi vonatok a magyarországi szakaszon érdemben rövidebb menetidővel közlekedjenek és a Budapestről elérhető népszerű repülős úti célok megfizethető áron közvetlen vasúti kapcsolattal elérhetők legyenek, a nemzetközi vasúti jegyvásárlás pedig legalább olyan felhasználóbarát legyen, mint a légi közlekedésé, s tegyen költségvetési javaslatot az Országgyűlésben az ezekhez elégséges forrás biztosítására.
- Az önkormányzat javasolja a Budapest Airport Zrt.-nek, hogy passzív akusztikai védelmi programját terjessze ki a VIII. kerület területére.
- A képviselő-testület felkéri a polgármestert az e határozatok szerinti kezdeményezés aláírására és „a kezdeményezésnek a hatáskör címzettjéhez történő eljuttatására két külön megkeresésben”.
Az eddigi felterjesztési kísérletek mind kudarcot vallottak, a kormány nem alkotott jogszabályt ezek alapján, de az ilyen akciók a köztudatban tartják a témát, ennyiben politikailag kifizetődőek.
Frissítés:
Gutjahr Zsuzsa pontosította a képviselő-testületi ülésen elhangzottakat. Ezek szerint ugyanannyi gép menne a kerület felett a javasolt eljárásrend mellett is, azonban magasabban, és ezért halkabban. Ami pedig a szakmai egyeztetéseket illeti, a légiirányítókkal „leveleztünk és tárgyaltunk, de főként informálisan”, ami nem volt eredménytelen, csupán „egyelőre nem hoztak kézzelfogható megoldást”.
Nyitókép: unsplash
