A nyugatra tartó gépek egy része esetenként a Hungária körút – Könyves Kálmán körút vonalánál kanyarodik el a Duna, a Lágymányosi híd irányába felszállás után. Ilyenkor még alacsonyan szállnak, 2000 méteren és fokozatosan emelkednek.

Az önkormányzatok is hiába reklamálnak

A Ganznegyed és a Tisztviselőtelep lakói szenvednek a hangtól a legtöbbet, ez évek óta téma a lakossági fórumokon is, így volt ez 2023 őszén is:

„Hogy menyire lehetetlen […] ez a helyzet, a szabad ég alatt tartott fórum két órája alatt személyesen is megtapasztaltuk. Hat és nyolc óra között legalább tíz gép szállt el felettünk olyan zajjal, hogy az elnyomta a mikrofonos, erősített beszédet, és időnként szinte semmit nem lehetett érteni. Hevenyészett mobilos mérésem szerint 80 dB környéki zaj keletkezett ilyenkor, ami a házak között visszaverődve még erősebbnek hangzik” – írtuk akkor.

Ez nem csak józsefvárosi gond, Óbudán, Újpesten talán még nagyobb, mert azok felett kijelölt útvonalak is vannak. Az önkormányzatok – a józsefvárosi is – folyamatosan próbálkoznak tárgyalást kezdeményezni a légiforgalom felelőseivel, ez azonban eddig nem vezetett eredményre. Jellemző a pestlőrinciek példája, ott petíciót nyújtott be annak idején Ughy Attila fideszes polgármester, azt kérve a légtérhasználatot irányító HungaroControltól, hogy „egyoldalúan ne vezessen be olyan rendelkezéseket, amelyek a repülőgépek zajkeltése, illetve károsanyag-kibocsátása révén

Ez a mondat világosan kimondja, mi is a probléma lényege.

2019-ben civil lakossági tüntetés is volt a zajterhelés ellen, azt követelték, hogy „a jelenlegi forgalom nagy részét vigyék el a főváros légteréből, a fapados és cargo gépek részére jelöljenek ki alternatív repülőteret a fővárostól jóval távolabb, az éjszakai reptérzárat pedig azonnal vezessék be”.

A helyzet rosszabbodását sokan 2018-tól számítják, akkor változtak meg úgy a le- és felszállási útvonalak, hogy végül is megnőtt a város egésze felett a zajterhelés. A repülőtér közelében élők talán még jobban szenvednek a megnőtt forgalomtól, de náluk ez úgymond történelmi helyzet az 1940-es évek óta, akkor kezdték a repülőteret építeni Ferihegyen.

Ferihegy akkor még elég messze volt a város sűrűn lakott részétől, de mára nemzetközi viszonylatban is túl közelinek számít a centrumhoz. A 2-es terminál építésének kezdetén általános vélemény volt még az urbanisták között, hogy messze a városon kívül kellene fejleszteni, ahogy ezt sok nyugati nagyváros is teszi. 2019-re ebből már csak enyhe óhaj maradt, annyira előrehaladtak a fejlesztések a Liszt Ferenc repülőtéren. Utolsó sóhajtásként, a 24.hu írt róla, politikusok és kormányzati potentátok kritizálták a repülőtéren uralkodó állapotokat, miszerint „megreguláznák az üzemeltetőt, sőt akad, aki az elviselhetetlen zaj miatt a fővárostól távolabb paterolná a légi forgalmat. Az ügyben példátlan nagykoalíció alakult: egy követ fúj a Guller Zoltán, a Fidesz-közeli vállalkozókat szépen kistafírozó Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, az akkori főpolgármester Tarlós István, az ellenzéki jelölt Karácsony Gergely és az általa az előválasztáson legyőzött szocialista Horváth Csaba. Utóbbi számot is mondott: 30-40 kilométerre tolná a légikikötőt Budapesttől.” A döntéshozók előtt is világos volt tehát, mi a probléma igazi oka, de úgy határoztak, a város szélén fejlesztenek tovább, az alternatívákról többé nem esett szó. A budapesti repülőtér a legfelsőbb politika ugye volt mindig, most különösen az.

A repülőtér túlzó zaj- és légszennyezéséről 2021-ben részletes tanulmány is született, ami szerint az „Európai Beruházási Bank által finanszírozott budapesti repülőtér-bővítés jó példa arra, hogyan használják a közpénzekből nyújtott támogatást a légi közlekedés fejlesztésére úgy, hogy közben

és megállapítja, hogy a repülőtér működése és bővítése egymillió embert érint, akik a repülőtér közelében laknak, ebből 500 ezer a repülőtér 9 kilométeres körzetében, ahol a mikroporszennyezés mértéke az átlagos szint 4–13-szorosa, s nagy probléma a zajszennyezés is.

A Palotanegyed, Magdolnanegyed, Losoncinegyed, Orczynegyed is szív már

Cikkünk apropóját az adta, hogy egy magdolnanegyedi olvasónk megkeresett minket, újabban elviselhetetlen zajt okoznak náluk is a repülők. Erről Facebook-bejegyzés is született a Magdolna és Orczy negyed – Én is itt lakom! csoportban ezzel a felütéssel: „Ma is 5-től húznak a repülők folyamatosan! Nincs jogom a csendhez? 23:30-kor is elhúzott még egy gép. Engem zavar csak?”

Volt 2022-ben is egy hasonló panasz a Csarnoknegyedből, írtunk is erről, a HungaroControl szerint a Csarnoknegyed felett nem repülnek gépek, további részletek itt:

De több (hangos) jelzés azóta nem jött belső negyedekből, az újabb panasz mégis azt jelzi, nem egyedi eset lehetett a csarnoknegyedi sem. Megint megkerestük a HungaroControlt, tanácsot kaptunk két repülési szakembertől is, és megpróbáltunk közvetlen bizonyítékokat találni, hogy ne csak egyvalaki szubjektív benyomására támaszkodjunk.

A HungaroControlnak írásban tettünk fel öt kérdést:

• Mi az oka annak, hogy ennyire a város közepe felé vezetik a gépeket?
• Mióta van ez így?
• Mennyire emelkedett meg a járatok sűrűsége az elmúlt időszakban, s ennek mi az oka?
• A debreceni repülőtér ideiglenes bezárása jelentős forgalomnövekedéssel járt-e, észlelhették-e ennek a hatását?
• Meddig tartják fent ezt a felszállási útvonalat, miért nem lehet a központtól távolabb vezetni?

Kaptunk választ, igaz többször újra elküldtük a kérdéseket és telefonon is sokszor kerestük őket, mert sokáig jelét sem adták annak, hogy megkapták a levelünket. A válasz erősen technikai jellegű volt (mint két éve is), kérdéseink többségére nem tértek ki:

„Mivel a repülések biztonságos végrehajtása érdekében az induló és az érkező forgalom kezelése lehetőség szerint szembeszélben történik, így többnyire

hogy a légi járművek Budapest vagy Vecsés/Üllő felé/felől hajtják végre az indulási és érkezési eljárásaikat. […] törekszünk arra, hogy a folyamatosan növekvő légi forgalom minél kisebb zajszennyezést okozzon a főváros lakosai számára, azonban a légi forgalom összetételére és volumenére nincs befolyásunk.”

A légiirányításban jártas repülési szakértőnk a HungaroControl állítását erősítve időjárási és forgalmi körülményekkel indokolta lapunknak, miért kell a város felett repülni: „Nem tudok róla, hogy változtak volna az indulási eljárások. 7000 láb alatt legalábbis tartani kell az eljárást, utána lehet kiforgatni őket. Ha az egyik pálya zárva van, a másikról szállnak fel, az útvonal egy kicsit odébb kerül, de nem abba az irányba, amit te mondasz… Most is megnézheted az FR24-en (Flightradar24) pl. a TVL5430-as járatot, a VIII. és X. kerület határán fordult”. Az FR24-en a repülőgépeket élőben lehet követni, böngészőből is használható és applikációként is letölthető.

A HungaroControl a VIII. kerület kapcsán azt írja még, hogy az „érkező és induló eljárások 2018 óta nem változtak, […] megfelelnek a nemzetközi és hazai előírásoknak, továbbá optimális üzemelést biztosítanak a légitársaságok számára”.

Van ebben két fontos állítás.

A cég hazai előírásokat követ: a HungaroControl 2022-től a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó, Pavlovics László vezette N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. tulajdona volt, felügyelete most augusztus 1-től Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter alá és állami tulajdonba kerül. Nagyon úgy tűnik, nem a légtérirányítónál kell tüntetni, változtatást követelni, hanem sokkal feljebb, de hogy hol, abban a mai napig bizonytalanság van, mert a cég státusza folyamatosan változott az utóbbi években.

Optimális üzemelés a légitársaságok számára: ez nyilván természetes feladata a légiirányításnak, de világossá teszi azt is, hogy kinek az érdeke fontosabb. Ez pedig a nemzetközi repülési üzletág, ami az egész világon kiemelt politikai ügy. A repülési iparnak a biztonság és a gazdaságosság fontos, a környezet és az emberek nyugalma leginkább PR-kérdés. Kinél is kell ezek után reklamálni?

Mit mutat a tapasztalat?

Ha a tiltakozás lehetőségei nem is rózsásak, fontos, hogy a tényekkel tisztában legyünk és valós adatokra tudjunk támaszkodni.

Ezért aztán az FR24 program GPS-alapú, valóságnak megfelelő repülési útvonalait összevethettük a HungaroControl által közzétett repülési útvonalakkal. Igencsak érdekes eredményre jutottunk.

A HungaroControl pályairány előrejelző oldalán óránkénti bontásban követhető, hogy melyik útvonalsémát használják le- és felszálláshoz. Két séma váltakozik, hogy melyik útvonalak érvényesek éppen, attól függ, hogy a futópályát milyen irányban használhatják a gépek, ennek okát fejtegette a HungaroControl válasza, és ezt magyarázták a szakértők is.

Minket ez azért érdekelhet, mert megtudhatjuk, mikor szállnak felénk vagy mikor kerülnek el a gépek.

A HungaroControl egyébként nem szűkölködik nyilvános információban, érdekes a Zajvédelem oldaluk és letölthetők a negyedéves Green Landing tájékozatók is, amik a pályairány választások indokait is tartalmazzák. A pályairány megváltoztatását például 2024. második negyedévében
legtöbbször zivatar kerülése, forgalmi torlódás okozta, néha pedig aktív (katonai) légtérhasználat vagy maga a hajózó személyzet.

A két ábra egyébként világossá teszi azt is, miért panaszkodnak Budapest egyes részein. Mivel a zaj nemcsak a gép vonalában hallható, hanem egy néhány kilométeres sávban, a zavaró hatás a főváros 23 kerületéből legalább 12-t érint, egyes körzeteket igen súlyosan. Ezek az útvonalak 7000 láb (2100 méter) alattiak többségükben. (Vannak a város felett nagy magasságban, 10 ezer méter közelében szálló gépek is, ezeknek a hangját már nem hallani.)

A Józsefvárost érintő útvonal az ábrán a VII. és VIII. kerület határán megy, az erre vonatkozó kérdésre a HungaroControl nem válaszolt, a szakértő pedig a VIII. és X. kerület határára tette ezt a vonalat, ennek valóságosságát igazolja a tisztviselőtelepiek sokéves tapasztalata is. Ugyanakkor mintha nem véletlen lenne, hogy mégis beljebb rajzolták, hiszen már a belső részeken is panaszkodnak.

A HungaroControlnak is van egy élő térképe, amin a gépek útvonalát lehet követni, a futópályák tengelyében pedig zajterhelést is mutat. Amikor ránéztünk, egy felszálló gép éppen a Tisztviselőtelep felett haladt át.

Laikusként is észre kell vennünk, hogy a leszálló gépek halkabbak, mint a teljes teljesítménnyel felszálló gépek, ezen a felszálló ágon mégsem mérnek.

Hogy mennyire problémás a repülőgépek zajmérése, arról egy 2019-es cikk számol be részletesen: „88,6 decibelt is mért a múlt héten a kőbányai Hang utca felett elszálló repülők zajterhelését figyelő, az önkormányzat által megbízott külső szakértő, jóval többet az egész napra megengedett 63 decibeles küszöbértéknél […] ennél is rosszabb a helyzet Rákoshegyen, ahol a lakók egyenesen halálsornak nevezték XVII. kerületi lakóhelyüket az elviselhetetlen zaj- és kerozinszennyezés miatt”. Ezzel egyidőben a Budapest Airport által megbízott szakértő pedig azt hozta ki, hogy a „stratégiai küszöbértéket meghaladó zajterhelésnek egész napra számolva mindössze 300 lakos van kitéve, a XVII. kerületben kétszáz, a XVIII. kerületben pedig száz”. Így nem meglepő, írta a lap, hogy a minisztérium honlapján elérhető

Az elején említettük, hogy mobilos applikációval mi is 80 dB körüli hangnyomást mértünk a Ganz-kolóniában tartott lakossági fórumon. Aki ismeri a hangnyomás értékszámait, az tudja, hogy 70–85 dB (decibel) közé esik a hangos beszédtől a kiabálásig tartó sáv, amikor az idegen hang elnyomja egy normál beszélgetés hangját. Tudni kell azt is, hogy 75 dB felett akár hallásromlás, fejfájás, álmatlanság, fülzúgás is lehet a következmény.

A repülők esetében szubjektíven is megbecsülhetjük a hangosságot, ha tudjuk, milyen zajszintet melyik szám jellemez:

• Levélsusogás: 10 dB
• Óraketyegés: 20 dB
• Halk rádiózás: 50 dB
• Társalgási beszéd: 60–70 dB
• Hangos beszéd: 70–85 dB
• Kiabálás: 80–100 dB
• Nyomdai szedőgép: 95 dB
• Légkalapács: 105 dB
• Négymotoros repülő 3 méterről: 120 dB
• Lökhajtásos repülő 3 méterről: 135–140 dB
• Fájdalomküszöb: 130 dB

A város felett szálló gépek zaja, bármennyire zavaró, nem tartós zaj, az átlagban 500 km/órával, felettünk 1000-2000 méteren haladó gépeket talán fél percig halljuk. Ez halláskárosodást nem okoz, de pszichésen megterhelő, a nyugalmat feltétlenül zavarja.

A megfigyelések egyike volt, hogy nyitott ablak mellett egy tőlünk 2-3 kilométerre elhaladó gépet mikor észlelünk és meddig. A Flightradar24-en követtünk a Losoncinegyedből a Tisztviselőtelep külső szélén 2000 méteres magasságban emelkedő gépeket. Nagyjából 5-6 légvonalban számított kilométernél jelent meg a hang, a legerősebb 2-3 kilométeres közelségben volt, majd újabb 5-6 kilométer után elhalt. Ilyen távolságból a hang nem volt túl zavaró, a beszédet nem nyomta el, mégis tolakodó volt legalább 20 másodpercen át, a teljes észlelés kb. egy percig tartott. Egészen más a helyzet, ha szinte felettünk húz át egy gép, de ez a megfigyelés világossá tette, bármilyen útvonalon is haladjon, sok kilométeres sávban zavarni fogja a városlakókat.

Az igazi probléma az, amikor viszonylag közel mennek át a gépek. A Flightradarral két nap forgalmát rögzítettük, az egyik az a július 23-a volt, amikor a magdolnanegyedi Facebook-hozzászólónak is teli lett a hócipője a zajos gépekkel.

FRISSÍTÉS (2024. augusztus 20.): Az FR24 forgalomrögzítési videóit és képeit kicseréltük a HungaroControl forgalomkövető alkalmazás rögzített adataira, ami a magyar légtér esetében sokkal jobban követhető adatokat ad, ráadásul magyar idő szerint. Az FR24 UTC alapján mutatja az időt, ami folyamatos utánaszámolást igényel (2 óra eltérés) és a gépek útvonalát sem rajzolja ki, a visszamenőleges adatok lekérdezése pedig csak előfizetéssel lehetséges. A következő mondatokat ezért új információkkal is ki tudjuk egészíteni.

Az augusztus 2. esti órákat is rögzítettük, vegyük ezt előre. Aznap ugyanis az Orczy-kertben jártunk este fél 9 és 11 óra között a WWF által szervezett lepke- és denevérlesen.

A program elején többször is haladt el felszálló gép viszonylag közel, a szokásos Tisztviselőtelepet érintő vonalon belül. Ezek hangja egy rövid ideig olyan erős volt, hogy az előadónak el kellett hallgatnia, és majdnem fél percig várnunk kellett. Ez már igen zavaró, nagyon idegesítő zavarás.

A július 23-i nap megfigyelése azonban meglepő és aggasztó eredményt hozott. A HungarControl oldalán rögzített adatokból kitűnik, hogy aznap 0–24 óra között összesen 119 gép repült át a VIII. kerület határain belül. Még számos gép halad el a Népliget vonalában, azokat nem számítottuk ide, bár jól hallhatóak a Tisztviselőtelepen is. A kerülethatáron belüli gépek nagy része érintette a Losoncinegyedet, néhány járat pedig egészen belül haladt át. A magdolnanegyediek nem a levegőbe beszéltek.

A 119 „behatoló” gép megoszlása napszak szerint:

• 0–8: 29 (éjfél és 2 között 3, 5 és 8 között 26)
• 8–20: 76
• 20–0: 14

Az egész napos rögzítés 100-szoros gyorsítással történt, ezért mindössze 14 perc alatt végig lehet nézni. Józsefváros nincs kiemelve, de a negyedek felirata alapján beazonosítható.

Megnéztük az előző nap forgalmát is, hogy lássuk, nem egyedi helyzetről van-e szó.

Azon a napon 105 gép haladt át a kerülethatáron belül, megoszlásuk napszak szerint:

• 0–8: 6 (éjfél és 2 között, utána 8-ig nem volt forgalom)
• 8–20: 79
• 20–0: 20

A kerület tehát egyáltalán nem mentes az átmenő repülőforgalomtól, és szinte minden részét érintik a gépek: a Magdolna- és Orczynegyedet, a Losoncinegyedet és persze a Ganznegyedet, Tisztviselőtelepet. De biztosan hallják a gépeket a Századosnegyedben is, mert az előírt leszállási útvonal alig egy kilométerre érinti azt a területet is.

Ez nincs így mindennap, sokszor szinte teljesen elkerülik a gépek Józsefvárost, olyankor alighanem a pályahasználat második sémája van érvényben.

Nyitókép: freepik