A per tárgya egy 2024. február 7-én a metropol.hu internetes portálon megjelent cikk volt, amelynek címe ez volt: „Pikó András elnézi az illegális lakásbizniszt? Kitálalt Józsefváros polgármesterének korábbi szakértője”.
A Metropol cikkében citált Budaházy Gusztáv – a VIII. kerületi önkormányzati lakásbérlők közössége Facebook-csoport adminisztrátora – szerint az állítólagos bennfentes információi között szerepelt, hogy az önkormányzat szándékosan manipulálja a bérlakások számára vonatkozó adatokat, eltűri az illegális albérletbe adást, egy konkrét esetben pedig azt állította, hogy egy szocialista képviselő személyes raktárként használ egy felújított önkormányzati bérlakást. Ezen túlmenően azt is sugallta, hogy a kerületbe újonnan beköltöztetett, a „Pikó András által felkarolt különféle szervezetek” által bevonzott hajléktalan emberek növelik a bűnözést.
Pikó András, szembesülve ezekkel a súlyos vádakkal, magánemberként jogi útra terelte az ügyet. Keresetében határozottan tagadta, hogy Budaházy valaha is hivatalos szakértői minőségben dolgozott volna neki vagy az önkormányzatnak, és helyreigazítást kért. A polgármester szerint soha nem kérte fel és nem bízta meg Budaházyt semmilyen szakértői feladattal. A helyreigazítás azonban nem történt meg, így Pikó sajtópert indított a Metropol kiadója ellen.
Ezt már nem tudta megtenni ugyanakkor a Hírnyolc kiadójával is – ami akkor még ugyanaz a Mediaworks volt, mint a Metropol kiadója –, akikre a Metropol cikke forrásként hivatkozott, mert időközben a lap megszűnt, a sajtónyilvántartásból is törölve lett. A most is működő hirnyolcextra.com oldal pedig, bár részben ugyanaz a józsefvárosi Fidesz-szervezethez köthető gárda készíti, már nem sajtótermék, hanem propagandablog, nem vonatkozik rá a sajtótörvény, azonban továbbra is muníciót tud szolgáltatni a kormányközeli sajtótermékeknek.
A bíróság első fokon március közepén helyt adott Pikó keresetének, megállapítva, hogy
a cikk valótlanul állította Budaházyt Pikó hivatalos szakértőjének.
A bíróság úgy ítélte meg: ez a téves állítás nem lényegtelen, mivel az olvasók másként értékelhetik egy hivatalos szakértő állításait, mint egy nem hivatalos forrásét, különösen olyan érzékeny témákban, mint a korrupció vagy a közpénzek kezelése. A sajtóper tárgyalására a Metropol Budaházy Gusztávot is beidézte tanúként, aki érveit elő is adta az ügyben eljáró bírónak.
Az alperes fellebbezett a döntés ellen, és két fő érvet hozott fel: egyrészt, hogy a „hivatalos szakértő” megnevezés lényegtelen a cikk fő mondanivalója szempontjából, másrészt pedig, hogy Budaházy de facto szakértői szerepet töltött be, még ha hivatalos megbízása nem is volt.
A Fővárosi Ítélőtábla elutasította a fellebbezést és helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság érvelésével, miszerint a „hivatalos szakértő” megnevezés releváns és potenciálisan félrevezető volt. Az ítélőtábla megállapította, hogy az alperes nem tudott új érveket vagy bizonyítékokat felhozni, amelyek megkérdőjeleznék az elsőfokú ítélet helyességét.
Az elsőfokú bíróság
kötelezte az alperest helyreigazítás közzétételére,
ezt most a Fővárosi Ítélőtábla is megerősítette, így 48 000 forintos illetéket kell fizessenek az államnak (első fokon ez még 36 ezer forint volt).
Az elsőfokú bíróság döntése értelmében az alperesnek közzé kell tennie a helyreigazítást. Előírta, hogy a helyreigazításnak két helyen kell megjelennie öt napon belül: egyrészt a metropol.hu internetes portál főoldalán kell elhelyezni, mégpedig olyan módon, hogy 24 órán át folyamatosan elérhető legyen a látogatók számára. (A bíróság külön kiemelte, hogy a helyreigazító szövegben olyan hivatkozást kell elhelyezni, ami a kifogásolt cikkre mutat, ezáltal biztosítva, hogy az olvasók könnyedén össze tudják vetni a helyreigazítást az eredeti tartalommal.)
A bíróság azt is elrendelte, hogy a helyreigazítást közvetlenül az eredeti cikk fölött is el kell helyezni, mégpedig úgy, hogy az mindaddig látható maradjon, amíg az eredeti cikk is elérhető az oldalon. A helyreigazításnak mindkét esetben a Helyreigazítás címet kellett viselnie, ezzel is egyértelműsítve annak jellegét az olvasók számára.
Kérdés persze, hogy a 48 000 forintos illeték kifizetése és a helyreigazítás mennyire visszatartó erejű retorzió ebben az esetben.
Az Átlátszó 2024-es áprilisi adatigényléséből kiderült, hogy a Mediaworks termékei (az ábrán szereplő Magyar Nemzet is ide sorolható) veszítették el 2023-ban is a legtöbb pert a bíróságon.
Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf
