Rendkívüli mértékben koncentrálódnak a hajléktalanokat érintő szolgáltatások a kerületben. Ez senkinek sem jó, terveznek-e tenni valamit ellene, és mit?

Teljesen egyetértek azzal, hogy nem lehet jó senkinek, ha a hajléktalanellátás egyetlen városrészre koncentrálódik és egy társadalmi csoport problémáját egyetlen kerületre hárítjuk. Ez nem hatékony, nem igazságos a lakók és a rászorulók szempontjából sem. Tény, hogy

a fővárosi intézményrendszerben ellátott emberek közel harmada egyszerre a VIII. kerületben jelenik meg. Ezen változtatni kell.

Egyrészt kezdeményezni fogom a hajléktalanellátó szolgáltatások igazságosabb, fővárosi szintű elosztását, hogy ne egy-két kerület vigye el a teljes terhet. Másrészt a hangsúlyt az intézményi koncentráció helyett a lakhatásba kivezető megoldásokra helyezem: a bérlakásprogramokra, a lakhatási támogatásra és az intenzív szociális munkára. Józsefváros nem lehet a főváros szociális zsákutcája. A célom az, hogy kevesebb ember kényszerüljön intézményekbe és több jusson valódi, tartós lakhatáshoz úgy, hogy közben a kerület élhetősége is javul.

A drogfogyasztás a többség szerint a legnagyobb probléma, gócpontnak számít a kerület, ennek a gyökere nyilván a szegénység, amit jó szociálpolitikával lehetne enyhíteni, kezelni, de ez hosszadalmas. Mi lenne a leggyorsabb beavatkozási módszer a herbálozás, biofüvezés visszaszorítására, akár tűzoltásszerűen is? És mi lenne a hosszú távú megoldás?

Ennek a problémának van objektív, mérhető dimenziója, ezért érdemes adatelemzésekből kiindulni. Budapesten nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő magasak a drogfogyasztás számai. A választópolgárok biztonsági, közösségi és egészségügyi dimenziókat is látnak a jelenségben, nem csak szociális háttérproblémát. 

A droghelyzetet nem lehet kizárólag egyetlen eszközzel kezelni. Azonnali,

látható fellépésre van szükség a közbiztonság erősítéséhez, amihez rendészeti és közösségi együttműködés kell, de párhuzamosan társadalmi és szociális alapon is kezelni kell a problémát

– főleg a fiatalok és a hátrányos helyzetűek körében. 

A második szabály azonban, hogy bármilyen megoldás csak akkor lesz hiteles, ha minden érintett hangja hallatszik. A kampány során meghallgatom a lakókat, a fiatalokat, a szakembereket, az érintetteket és a rendészetet is, mert aki csak egy csoportot hallgat meg, az nem megoldást, hanem újabb konfliktust termel. De nem akarom megkerülni a kérdést, már most is jól látszik, hogy gyors, tűzoltó jellegű beavatkozások is szükségesek. Szükség van a rendőri túlszolgálat finanszírozására és több térfigyelő kamera működtetésére, meg kell erősíteni a látható rendőri jelenlétet a problémás gócpontokon, és a rendőrségi intézkedések hatékonyságát felül kell vizsgálni, gyorsítani, ehhez a konkrét rendészeti beavatkozások részletes akciótervét kell szorgalmazni. 

Azonnal szükséges a képzett szociális munkás plusz rendőri közös jelenlét stratégia ott és olyan időben, ahol a probléma a legerősebb (pl. éjszaka, parkokban stb.). Ehhez gyorsreagálású jelzőrendszerre van szükség és alacsonyküszöbű szolgáltatásokra az utcán, ahol szociális munkás, egészségügyi szakember fokozott jelenléte segít elérni azokat, akik egyébként nem mennek el rendelőbe vagy nappali ellátásra.

Ezenkívül ingyenes tanácsadással, alapgyógyszerekkel, szűréssel, ártalomcsökkentéssel kell közvetlenül csökkenteni az utcai használatból adódó kockázatokat (pl. droghulladék, szennyezett injekciók, fertőzésveszély). Erősíteni kell a helyi addiktológiai ambulanciát, hogy ne csak formális beutalással legyen látogatható, hanem alacsonyabb belépési feltételekkel és rövidebb várakozással. 

Fontos lenne pszichiátriai gondozással integrált ellátást biztosítani, mert sok szerhasználó mögött pszichés nehézségek is vannak (pl. szorongás, depresszió), ami önmagában is kezelést igényel. Azonnali prevenciós programokra van szükség az iskolákban, közösségi terekben a fiatalok célzott bevonásával. Családoknak szóló tanácsadásra és támogatásra is szükség lesz, mert a függőség nemcsak az egyént érinti, hanem a környezetét is.

A kerületben két óriásberuházás is borzolja a kedélyeket, a Pázmány-projekt és az NKE-ügy (Diószegi utca és környéke), amiknél a legnagyobb probléma a helyiek véleményének figyelmen kívül hagyása, a hézagos kormányzati kommunikáció és a projektek túlzó, esetenként környezetszennyező, környezetet terhelő jellege. Hogyan vizsgálnák felül ezeket, hol, miképp avatkoznának be leggyorsabban és legelőször?

Jogos felvetés. Azonnal meg fogjuk szervezni a kerület legszélesebb körű társadalmi egyeztetését, amely közös tervezési műhelyek sorozata lesz. Ha a Tisza párt kétharmaddal nyer a választásokon, nem fogjuk hagyni, hogy Józsefváros lakóinak érdekeit figyelmen kívül hagyják és felülvizsgáljuk a Pázmány Campus és a Diószegi utcai beruházások terveit:

Nem csak beszélünk róla: gyorsan cselekszünk, módosítjuk a terveket ott, ahol túlterhelik a közterületeket, a környezetet, vagy rontják a helyiek életminőségét. Józsefvárosban a lakók érdeke az első, minden nagyberuházást ennek megfelelően alakítunk át, jogilag biztosított módon.

A roma közösség régi óhaja egy saját kulturális központ, szóba került már ez a Tisza Pártnál?

A válaszom határozott igen. Ennek részleteiről a kampány során fogok egyeztetni a roma közösségekkel, szervezetekkel és a roma kulturális élet kiemelkedő szereplőivel a kerületben. A Tisza társadalompolitikai stratégiájának integrált része a roma stratégia, amit a Tisza roma munkacsoportjai, tanácsadói és roma műhelyeinek, fórumainak szakemberei, civil szereplői alkottak meg, és a Tisza-kormány programjának részeként további társadalmi vitára fogjuk bocsátani.

Hogyan képzeli el a kerületi romák megszólítását? A Fidesznek kiépült kapcsolati hálója van, és ahogy sok kutatás kimutatta, a szegényebb, iskolázatlanabb rétegek mindig a hatalomhoz húznak. Hogyan lehetne őket meggyőzni a változás szükségességéről?

Úgy, hogy mi vagyunk a többség, tehát mi fogunk győzni. Na de mit értünk kapcsolati háló alatt? Országszerte szavazatvásárlásról suttognak… Aki szavazatot ad-vesz, az nemcsak törvényt sért, hanem megalázó módon és megbélyegzően jár el. A Tisza párt elutasít minden olyan politikát, ami kriminalizálja a roma közösséget és kényszerhelyzetbe hozza az embereket alamizsnával, fenyegetéssel vagy hamis ígéretekkel. Mi nem pénzt, krumplit vagy ígéreteket viszünk, hanem jogokat, tiszteletet és valódi lehetőségeket ajánlunk a győzelmünk esetén. 

A Tisza a roma képviselet valódiságát támogatja, és hosszú távon ez fog jóllétet is eredményezni.

Hogyan képzelem a roma lakosság megszólítását? A Tisza párt alapértéke a részvétel. A roma Tisza szigetek közösségeit, a roma kulturális élet szereplőit, a független roma és pro roma civil szervezeteket, a kisebbségi képviselőket és a roma lakosságot szemtől szembe, pártpolitikai szempontok nélkül szólítom meg. Az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a szociálpolitika ugyanis nem ideológiáktól függ, hanem szükségletekről és szakmákról szól. Minden közpolitikai döntésnek a roma közösség bevonásával kell megszületnie. A romák véleménye, tapasztalatai és ötletei nélkül nincs működő oktatás, kultúra, egészségügy, szociális ellátórendszer, hatékony idősellátás, drogpolitika vagy gyermekvédelem, és sorolhatnám.

Mit tenne az önkormányzatok erősítése érdekében, milyen jogköröket adna vissza nekik a Tisza? Növekednének a források is?

A Tisza párt másik fontos alapértéke, hogy a helyi szükségletekre helyben tudják az emberek a legjobb válaszokat és megoldásokat kialakítani.

Ezért vissza fogjuk adni az önkormányzatoknak a helyi döntések jogkörét a közterületek, oktatás, szociális programok és beruházások terén, hogy az önkormányzatok önállóan, a közösség bevonásával tudják megszervezni a helyi életet.

Ehhez a Tisza növeli a forrásokat, biztosítja az átlátható felhasználást, a szakmai monitoringot, és kötelezővé teszi, hogy a lakosság, civil szervezetek és helyi közösségek véleménye érvényesüljön. 

Bódis Krisztával 2023-ban a művészi és civil tevékenységéről beszélgettünk:

Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf