A 17 éves Vatai Robi 4-5 éves kora óta fotós szeretett volna lenni, komolyabban 15 évesen kezdett foglalkozni a fotózással. A kesztyűgyári tárlaton Robi kezekről készült fotóit lehet megnézni. Szerinte sok mindent elárul az emberről a keze: hány éves, mivel foglalkozik, milyen múltja van – és a kezeken keresztül a művészet sokszínűsége is bemutatható.

Robi zenészcsaládban nőtt fel, így adott volt, hogy a zene, mint művészeti ág is megjelenjen a képeken. „Olyan tevékenységet is szerettem volna bemutatni, amiről az embereknek nem ugrik be elsőre, hogy az művészet, mint például a hangszerkészítés.”

A fekete-fehér kézközelik mellett Sipos Olívia realisztikus portréi is megcsodálhatók. A fiatal művész elmondta, hogy nem feltétlenül az elismerésre törekszik, hanem arra, hogy a képei mindenkiben felébresszenek egy gondolatot vagy érzést, de a munkában rejlő üzenetet még keresi. „Szeretném, hogy a rajzaimnak legyen üzenete, de szerintem ahhoz még sokat kell fejlődnöm, hogy ez látható legyen. Ahhoz is idő kell, hogy el tudjam dönteni, mi legyen az üzenet.”

Nem csak a képek nyújtotta esztétikai élményt élvezhettük a megnyitón, ugyanis másik három tehetséges mentorált is bemutatkozott. Verset mondott Babindák Jázmin és Balogh Ádám Balázs, akinek húga, Balogh Liliána Margit pedig énektudását csillanthatta meg.

Csemer Patrícia, a Létra Egyesület elnöke elmondta, hogy a Létra közösségében hisznek abban, hogy minden fiatal tehetséges valamiben, éppen ezért az a feladatuk, hogy ezt felfedezzék, megerősítsék és segítsenek kibontakoztatni.

A kiállításmegnyitónak egy rövid kerekasztal-beszélgetés is része volt, ahol a gyerekek arról beszéltek, mit jelent számukra a művészet. Robi szerint a művészet nem a tökéletességben, hanem a természetességben rejlik.

Fotók: Huszár Boglárka