„2023 év végén, valamint 2024 év elején 18 fő 13–15 éves Deák Diák-os tanuló részére tartottunk önismeret alapú pályaválasztást a Hogyan csináld jobban?! komplex tehetséggondozó program keretében” – mondja Csemer Patrícia, az egyesület elnöke. A programot idén tavasszal ismét elindították, és 2026 júniusáig tervezik megvalósítani az asszertív kommunikációra, együttműködés-fejlesztésre, kritikakezelésre, konfliktuskezelésre, önismeretre, motivációra fókuszáló csoportos foglalkozásokat. De mit jelent a komplex tehetséggondozó program?
Stigmatizált tehetségek
Befejezetlen vagy összecsapott házi feladatok, kifogások sora, mások hibáztatása, rendszeres vitatkozás a tanárral, osztálybohóc szerepkör – ez mind-mind olyasmi, ami a legtöbbek szerint nem a tehetséges gyerek ismérve. „A sokszor hátrányos helyzetű, alulteljesítő, de tehetséges fiatalok gyakran előítéletességgel, stigmatizációval, kirekesztettséggel küzdenek nap mint nap. Ezeket a gyerekeket a többségi társadalom egyszerűen csak furának tartja, és nem tud velük mit kezdeni, ezért gyakran perifériára szorulnak az iskolában” – mondja Patrícia. Gyakori a kudarcélményük, ami önértékelési problémákkal és motivációvesztéssel is párosul. Az iskolák pedig nehezen tudják betölteni fejlesztő szerepüket, aminek oka a túlterheltség, a kapacitáshiány és a pedagógusok hiányos felkészültsége. Ezek együttes következménye a lemorzsolódás.
A Létra Egyesület szakemberei azért dolgoznak, hogy a tehetség felszínre kerüljön és megelőzzék a bajt.
Saját képességek, kreatív gondolatok
Az irodalomterápiás foglalkozáson az egyes szövegek alkalmasak a felnőtté válással, identitáskereséssel, pályaválasztással kapcsolatos érzések, problémák megvilágítására és megfogalmazására, a korosztályos és felnőtt kapcsolatok, kommunikációs helyzetek átgondolására és gyakorlására, az empátia fejlesztésére, az egymást meghallgatás képességének kialakítására. A Létránál szakemberek segítenek a szorongás és stressz megszüntetésében, a magabiztosság növelésében, s tisztábban látni, hogy mi érdekli a fiatalt, milyen foglalkozás illik a személyiségéhez; felismerni, ha tehetséges valamiben, és átgondolni, hogyan tudná azt fejleszteni. „A cél, hogy a gyerek bízzon a saját képességeiben, kreatív gondolataiban” – mondja Csemer Patrícia.
Még a felnőttek is hajlamosak sokszor minden negatív kritikát magukra venni, erre a gyerekek gyakran azonnal és rosszul reagálnak, amelyből kisebb-nagyobb konfliktusok alakulhatnak ki. A foglalkozásoknak az is a célja, hogy a tanulók képesek legyenek a kritika kezelésének konstruktív és destruktív reakcióit megkülönböztetni. Mindezek mellett olyan témák is előkerülnek, mint a digitális tartalmak hatékony szűrése, az etikus kommunikáció a digitális térben, a személyes adatok és a magánélet védelme, az egészség és a jólét.
Gyerek-szülő-pedagógus háromszög
Az egyesületnél létrehozták a Hogyan csináld jobban!? programot az alulteljesítő, hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok kompetencia-fejlesztésére. „Egyrészt cél, hogy olyan gyakorlati tudást szerezzenek a tréningen, amit a hétköznapi fejlesztő munka során könnyedén alkalmazni tudnak. Másrészt, hogy a kiégés közelében álló pedagógusok élményalapú gyakorlatok révén elmozduljanak a demotiváltságból, és megismerjék a bennük rejlő feszültség okait és kezelésének módját” – mondja Csemer Patrícia.
A szülők bevonása a gyerekek fejlesztésébe szintén megkerülhetetlen, főleg ha a jövőtervezésről van szó. Mit tehetünk azért, hogy a gyermeknek jobb legyen az élete? Hogy képzeljük el jövőjét? Miben és hogyan tudom segíteni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ közösen a szülők és a Létra szakemberei.
Fotók: Huszár Boglárka
