Hallgassa meg a beszélgetést:
Powered by RedCircle
2023 az LMBTQI emberek ellen irányuló kormánypropaganda éve is volt, amit a gyermekvédelminek nevezett törvénnyel alapoztak meg. Az LMBTQI+ emberek a népesség 5-7 százalékát teszik ki, Magyarországon legalább félmillió ilyen ember él – mondta el Gyémánt Ágnes –, így a hozzájuk kapcsolódó szülőkkel, testvérekkel, barátokkal együtt
legalább kétmillió magyar érintett.
Ágnes az ezernél több tagot számláló LMBTQI személyek szülei, hozzátartozói Facebook-csoport létrehozója, ahol az köti össze a tagokat, hogy gyerekük, rokonuk, barátjuk eltérő nemi identitású és itt találnak a legtöbb segítségre, tapasztalati tudásra. Velünk is megosztotta a tapasztalatait: Mi okból térhet el a gyerek, a magára ébredő fiatal nemi identitása az átlagtól? Van-e ebben szerepe a családnak, a traumáknak? Mivel kell megküzdenie a gyereknek, s ebben hogyan osztozik a szülő? Hogyan fordítható pozitív cselekvésbe a coming out utáni csalódás. És hogyan áll a kérdéshez az állam, milyen megkülönböztetésben van részük az érintetteknek, beleértve a családtagokat is.
Az ő életében a fordulópont az volt, amikor a szülők nevében nyilvánosan beszélt a Pride-on.
Gyémánt Ágnes arról is beszélt, hogy
a coming out feldolgozása egyfajta gyászfolyamat is,
amiben a szülőre vár az, hogy a gyermekéhez fűződő terveit el tudja engedni. De mint az ő példája is mutatja, ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek unokái az embernek.
Ágnes a beszélgetésben megmutatta, mit jelent a másság terhével élni, egyfajta titkos világba kaptunk meghívást. Korántsem sötét titkok, de néha fájdalmasak, és ezek a nehézségek mégsem különböznek attól, amivel mások is találkoznak a maguk életében, mondta lezárásként.
Bányay Géza podcastja.
Elérhető a Spotify, az Apple és a Google rendszerében is – iratkozzon fel rájuk.
Képek: Huszár Boglárka
