Mándy, „a Józsefváros írója” – de mi az, hogy Józsefváros?

Mátyás tér, Tisza Kálmán tér, Teleki tér – mindegyik egy külön világ! Mándy Iván, nyolcadik kerület és a titkok az író életében.

„– Hogy micsoda fickó voltam én a házasság előtt! Kezdtem a délutánt a Szimplicsek kávéházban. Ott már vártak a fiúk. Biliárd estig, aztán átmentünk a Pléhkoszorúba, remek kiskocsma a Mátyás téren, sehol nem kapni olyan kisüstit. A menyasszonyom végül valami józsefvárosi csehóban akadt rám. És mit gondol, kedves kisasszony, mit mondtam neki? – Eredj haza, drága gyöngyvirágom, eredj, aranybogaram, te pamutfejű, mert mindjárt hozzád vágok valamit! – Hát ilyen nagy legény voltam, de aztán… – Legyintett.” – ezt olvassuk Mándy Iván egyik leghíresebb novellájában, a Teleki térhez is kapcsolódó Kulikabátban, és máris lesz fogalmunk arról, milyen lehetett a hangulat a Szimplicsekben a két világháború között.

Engländert mindenki ismerte – zsidó élet Józsefvárosban a huszadik században

Mándy Iván, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar prózaírója a harmincas évek Józsefvárosáról is mesél a maga sajátos, néhol szürreális módján, de műveiben megjelenik a kerület hangulata, sőt konkrét részletei is egészen a nyolcvanas évekig. Szereplői gyakran a nyomorult, kallódó, veszteségben megkeményedett emberek, visszatérő motívum a gyilkosság, erőszak, mindez finom szerkesztéssel, óvatos utalásokkal.

Mándy prózája abszolút újító volt a maga idejében, állítja a szerző monográfusa, Darvasi Ferenc, és szövegei talán túl jók ahhoz, hogy a legszélesebb közönséghez eljusson, holott

„a második világháború utáni magyar próza egyik legmeghatározóbb alakja”.

Darvasi jegyzi meg azt is a Csakugyan legújabb adásában, hogy bár „sztereotípia, hogy Mándy a Józsefváros írója, de mi az, hogy Józsefváros? Életének legfontosabb terei gyökeresen eltérnek egymástól, egészen különböznek, és életszakaszonként is másképp mutatja be őket.”

Tapadtak rá a pesti nők, boldoggá is tette őket – ameddig kedve volt hozzá

Az adásból kiderül, hogy

hol lakott Mándy pontosabban a Tisza Kálmán téren, és milyen emlékei vannak a terekről, ahol mások otthontalanul és elveszve érzik magukat;
mit mondott az apja, amikor Mándy Iván hazament a középiskolából, és közölte, hogy befejezi a tanulást, és író lesz;
miért lehet igaz, hogy a második világháború tette íróvá Mándyt;
miért volt elképesztően újító, ahogy a bűnözés szélén álló, társadalom peremén élő emberekről írt;
milyen fajta kísérteteket látott Mándy, és miért kezdett el írni róluk;
melyik könyveivel ajánlatos kezdeni az ismerkedést az íróval;
hogyan írhatott szórakoztató kisprózát a Rákosi-korszakról;
miért unják a szerkesztők néha a nagyon jónak számító szövegeket is.