Powered by RedCircle

Kevéssé köztudott, de az 1910-es és 20-as években Józsefváros volt az a kerület, ahol Erzsébetváros és Terézváros után a legtöbb zsidó élt. Az 1920-as években a népszámlálás szerint 33.630-an éltek zsidók a nyolcadik kerületben, ami azt jelenti, hogy minden negyedik józsefvárosi polgár zsidó volt, magyarázza Fris E. Kata várostörténész, a Gláser Jakab Emlékalapítvány tagja, és az alapítvány által működtetett kutatás egyik vezetője a Csakugyan legújabb adásában. 

Bár zsidó negyed nem létezett, a Teleki téren és környékén gombaként kezdtek szaporodni a lakászsinagógák, a Fris E. Kata által vezetett kutatás során 50 imaházat tettek fel a térképre, amelyek talán nem egyszerre működtek, de minden valószínűség szerint az évszázad első évtizedeiben, sőt még az 50-es, 60-as években is működött 6-7 stíbel, ami azt jelenti, hogy 1945 után sem szűnt meg teljesen a zsidó élet a kerületben. 

„Amit a Teleki téren nem lehet megkapni, az nem is létezik”, mondták akkoriban, és valóban úgy tűnik, a zsibin vagy „tetűvásáron” asztallaptól kezdve kabáton át esetenként a kiváló lopott áruig minden megtalálható volt. A keresztény és zsidó kereskedők együttműködése pedig a praktikumot követve nyilvánult meg: akinek sabbatkor akadt dolga, azt kisegítette a másik, hiszen neki meg vasárnap akadt más dolga, mint a kereskedés.

A zsidóság jelenléte és élete a háború alatt nyilvánvalóan hatalmasat változott, a deportálások a Józsefvárosi pályaudvarról indultak, a zsidókat csillagos házakba zárták. 

magyarázza Fris E. Kata.

A józsefvárosi zsidóság egy különös sajátossága a „Kis Varsó” esete, ami egy szóbeli emlékezeten alapuló történet a kerületben megjelenő zsidó ellenállásról a nyilasok ellen. Az események szálai nehezen kibogozhatóak, de az interjúk és kutatás alapján úgy tűnik, valóban létezett valamilyen fajta ellenállás a nyilasokkal szemben, amiben főként zsidók, de nagy valószínűséggel keresztény lakók is részt vettek. Ennek részleteit meséli el vendégünk a beszélgetés során.

Hallgassa meg az adást, ha érdekli, hogy 

• mit lehetett megcsinálni Engländernél, a péknél, amit még Izraelben sem,
• hogyan működött az imaházak koncessziója,
• mi volt a Lujza utcában a század elején, 
• mit jelenthetett konkrétabban a zsidó ellenállás,
• hogyan jön az ellenálláshoz kapcsolódó kutatáshoz Washington,
• melyek a különösen megható botlatókövek a kerületben, s
• miért költöztették el végül a Teleki téri zsibit az Ecserire.

Ha pedig kíváncsi a Teleki tér történetére, ajánljuk korábbi podcastunkat is.

Iratkozzon fel csatornáinkra, hogy mindig értesüljön a legújabb beszélgetésekről! Megteheti a Spotifyon, az Apple Podcaston és a YouTube-on is.