A státusztörvény hatályba lépésekor, 2024 januárjától a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya megszűnik. Előtte nyilatkozniuk kell, elfogadják-e az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, 2024-től csak azok maradhatnak a pályán, akik aláírják az új jogviszonyt.

Mit tartalmaz a törvény?

• Megszűnik a közalkalmazotti jogviszony,
• a kormány új, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezet be,
• a tanév július 15-ig meghosszabbítható,
• egyes intézményeknek eltérő feladatellátási helyet jelölhet ki a fenntartó (pedagógusok és diákok átvezényelhetők másik iskolába) adott járáson belül, amit a pedagógusnak csak akkor áll jogában áll elutasítani, ha alsós vagy annál fiatalabb gyereke van,
• a pedagógiai programról, az SZMSZ elfogadásáról eddig a nevelőtestület döntött, mostantól csak a véleményüket kell kikérni és a döntést a fenntartó hozza meg,
• a pedagógusoknak több órában rendelhető el helyettesítés, mint eddig,
• teljesítményalapú bérezés jön, évente lesz teljesítményértékelés, ezáltal a jobban teljesítők magasabb fizetést vihetnek majd haza,
• hátrányos helyzetű gyermekkel, tanulóval foglalkozó pedagógusnak, illetve a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozóknak a jövőben 20 százalékkal magasabb illetmény jár,
• az eddigi 22–26 tanóra helyett heti 24 órában fixálják a pedagógusok óraszámát,
• a felmondási idő 2-ről 3 hónapra nő,
• ellenőrizhetők a tanárok laptopjai, eszközei és
• fegyelmi eljárás indulhat a tanárok ellen.

A pedagógusoknak írásban kell nyilatkozniuk, hogy elfogadják-e az új jogállást. Akik idén szeptember 15. és 29. között úgy nyilatkoznak, hogy nem fogadják el és 20 évnél kevesebb ideje vannak a pályán, azok egyhavi, 20–30 ledolgozott évet követően kéthavi, afölött háromhavi végkielégítést kaphatnak. Az új jogállás aláírását követően ezek az összegek magasabbak.

A szakszervezetek szerint a státusztörvény nem tartalmazza az eredeti sztrájkköveteléseiket, úgymint az azonnali nagymértékű fizetésemelést, a munkaterhek csökkentését. A szakszervezetek többek között azt is kifogásolják, hogy nem volt érdemi, szakmai egyeztetés a státusztörvény elfogadása előtt – ahogy a hvg.hu írta, 102 ezer beérkezett javaslatból csak 1500-at vizsgáltak érdemben.

„Nem új jogállási törvényre, benne az oktatásban dolgozók önállóságának csökkentésére, hanem széles társadalmi egyeztetésen alapuló oktatási reformokra van szükség”

– írta korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közleményében.

A kormány szerint pont hogy a pedagógusi hivatást kívánják erősíteni az új törvénnyel. Rétvári Bence az MTI-nek azt mondta: a cél, hogy a pedagógusoknak legyen önálló, a tevékenységükre szabott jogállása, ahogyan az orvosoknak, az ápolóknak is van. A másik cél a béremelés alapjainak megteremtése.

Több pedagógus is letétbe helyezte a felmondását a státusztörvény elfogadásának esetére, például Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalomban is aktív tanár. A Mozgalom szerint a lépés tovább növeli az amúgy is több tízezres tanárhiányt.

A Társaság a Szabadságjogokért a cikkében megjegyzi: „A státusztörvény célja nemcsak a problémák elfedése, hanem a tiltakozások ellehetetlenítése, a pedagógusok, diákok és szülők egymás ellen fordítása is.”

Dr. Erőss Gábor oktatással is foglalkozó józsefvárosi alpolgármester elmondta lapunknak, hogy már gyűlik egy nyilvános oldalon azoknak a tanároknak a neve, akik a státusztörvény, avagy „bosszútörvény” elleni tiltakozásul elhagyják a tanári pályát. Közöttük pedig sajnos számos Józsefvárosban tanító pedagógus is van. Erőss hozzátette, nemcsak az iskolákat, hanem az óvodákat is sújtja ez a törvény. Erőss szerint eddig is megkülönböztetett figyelemben részesültek az óvodák, és az ott dolgozók, mostantól az eddiginél is fokozottabban fognak figyelni rájuk, az önkormányzat igyekszik a védelmébe venni az említett intézményeket. Korábban a tankerülettel folytatott tárgyalásokon nyomatékosan kérte a Klebelsberg Központot és Marosi Beatrix Belső-Pesti tankerületi vezetőt, hogy lehetőleg hasson oda, hogy a státusztörvényt el se fogadják. Az alpolgármester hozzátette azt is, hogy Belső-Pesti Tankerületi Központ sajnos élen járt a polgári engedetlenségben részt vett pedagógusok elbocsátásában, megfélemlítésükben.

Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf