Budapesten egy átlagos családi ház kertje kb. 900 négyzetméteres, azaz 1-1,5 futballpályányi területtel gazdálkodhatnak a lakók. Összességében a főváros zöldfelületeinek egyötödét családi házak kertjei teszik ki, ami a társasházak kertjeivel együtt már összesen 29,3 százalék, vagyis a budapesti zöldfelületek közel harmada a városlakók közvetlen befolyása alatt áll.
Csak rajtunk múlik, kihasználjuk-e az ezen területekben rejlő potenciált. Vajon mekkora ez a lehetőség?
Segítenek, hogy ne süljünk meg
A városokban a hőterhelés igen magas, a természetes környezethez képest még a kisebb városokban is átlagosan 3-5 Celsius-fokkal, a nagyvárosokban pedig 12 Celsius-fokkal is melegebb lehet, tovább
súlyosbítva a nyári hőhullámokat.
Ám ha a kertünkbe fákat ültetünk, azzal akár 2-8 Celsius-fokkal is hűvösebbé tehetjük a környezetünket. Azaz a 37 Celsius-fokos hőségben is elviselhető, 30 fok alatti körülményeket is teremthetünk fák segítségével.
Nekünk nincs is kertünk
Akkor is sokat tehetünk lakóhelyünk hűtéséért, ha csak
a balkon, az erkély vagy a homlokzat
zöldítésére van lehetőségünk. Már 100-200 négyzetméternyi zöldfelület is képes lehet akár 3-4 Celsius-fokkal csökkenteni a környezetében a léghőmérsékletet.
A szomszédokkal összefogva egy átlagos panelház sok tucatnyi néhány négyzetméteres teraszát kihasználva több száz négyzetméternyi zöldet is telepíthetünk. Ha az épületek teraszaira – vagy a tetejére – fákat és egyéb növényeket ültetünk, az árnyékolásnak, párologtatásnak köszönhetően lakásaink belső tereiben 15 Celsius-fokos hőmérsékletcsökkenést is tapasztalhatunk.
Jobb, mint a rezsicsökkentés?
A növényeknek nemcsak hűtő, hanem – a téli időszakban – fűtő szerepük is van.
Egy átlagos, a kétezres évek előtt épült alacsony hőszigetelő-képességű épület esetében, ha csak egy egyszerű örökzöld kúszónövényt felfuttatunk a falra, máris 5-38 százalékos fűtésszámla-zuhanást érhetünk el.
Elég a portalanításból
A zöldítés a porszennyezés mérséklésében is elengedhetetlen. Egy fákkal sűrűn beültetett utcában harmadannyi porszennyezés mérhető, mint egy növényzet nélküli utcában. Egy pár négyzetméter nagyságú zöldfal a teraszon évente több tíz kiló szállóport is megköthet, ami azt is eredményezheti, hogy ritkábban kell portalanítanunk a lakásban. A kevesebb por a légúti panaszokat is enyhítheti, hiszen a növények levelei a porhoz tapadó szennyező anyagokat (nehézfémeket, kormot, olajszármazékokat, azbesztet stb.) is képesek kiszűrni a levegőből.
Csendet kérünk
Akkor is a zöldítést érdemes választani, ha az utca vagy az autóút zajait szeretnénk tompítani a lakásban. Egy háromszintes növényfal (pázsit, cserjék és fák) jobb védelmet nyújt a zaj ellen, mint egy téglafal. A levelek közötti légréteg szigetel és a levelek rugalmas ellenállásával párosulva hangtompítóként szolgál.
A növények elfedő zajt is keltenek.
A levelek susogásának pihentető hatása is van.
A csendes, tiszta, élhető hőmérsékletű, enyhébb rezsiköltségű otthonért érdemes belevágni a kert, a terasz, a tető vagy a házfal zöldítésébe, ehhez a „csináld magad” útmutató itt található.
Őri Ádám
Fotó: Huszár Boglárka
