A víz előbb támad alul

2024. szeptember 28.

Mit bírnak ki a Budapesti védművek?

Nem a mostani volt az évszázad árvize, fellélegezhetünk, de mit hozhat még a jövő? Újra víz alá kerülhet akár Józsefváros is? Mire kell számítanunk, ha jön az igazán nagy víz?

Levonult az ár a Dunán, az ijedtség nagy volt, a politikusok médiafelhajtása talán még nagyobb, az Index is ilyen címmel írt beszámolót: Orbán, Magyar és Gyurcsány csizmában versenyeznek. Az Ausztriában hirtelen leesett elképesztő mennyiségű csapadék, az elöntött alsó-ausztriai kisvárosok, a bécsi házak között húzódó

színültig telt Wiental Kanal látványa nem sok jót ígért.

Öt halott, 20 gátszakadás, 1400 evakuálás volt a következmény, a helyreállításra 1 milliárd eurós katasztrófaalapot kellett létrehozni.

Magyarország és Budapest megúszta, a víz szintje nem érte el a 2013-as 873 centiméteres magasságot, 830 centiméternél tetőzött Budapestnél, az árvízvédelem helyt tudott állni.

Az 1838-as nagy pesti árvízről már közöltünk egy részletes cikket, az akkor romba döntötte a várost:

Józsefváros is víz alá került, a mostani Palotanegyed helyén elmosta a házakat a víz, ami a Ludovika lépcsőjéig is elért.

Kerülhet újra víz alá Józsefváros?

Ez mindenkinek eszébe juthat, aki elmélázott már a Rókus-kápolna 1838-as árszintjelző táblájánál, ami még ma is vállmagasságban van. Elnézve a Keleti irányába, úgy látszik, odáig minden víz alá kerülhetne ismét, pedig azóta feltöltötték Budapestet, a templom lépcsői sem felfelé vezetnek a bejárathoz, hanem lefelé.

Rákóczi út, Rókus-kápolna: ha árvíz lenne, itt bizony ma is csónak kellene – Fotó: Bányay Géza

Kolundzsija Gábor urbanistát, településmérnököt kérdeztük arról, mit is bírnak ki a budapesti védművek, eláraszthatja-e Budapestet a víz. Ő ma a budapesti védművek egyik legjobb ismerője, A rakodópart kövei című, tudományos igénnyel megírt könyv szerzője, neki köszönhető, hogy a 19. század végén épült hatalmas rakpartrendszer világörökségi védelmet kapott.

Elmondta, hogy évszázadokig a legnagyobb jeges árvizek alapján határozták meg a védművek magasságát – az 1838-as is jeges árvíz volt –, így Budapesten az 1876-os árvíz 876 centiméteres magassága lett a mérce, ami az addigi legmagasabb vízszint volt. Tudni kell, hogy a vízmagasság mérőszáma mérőpontonként más, mert a mérce nullpontjától számítják, nem egy abszolút mérési ponttól. Ezért a vízállásjelentésben hozzátették, hogy az adott centiméter a meder telítettségének hány százaléka. (Budapesten 1943-ban egy méterrel lejjebb vitték a nullapontot, hogy ne legyen negatív értéke a telítettségnek.)

Az 1965-ös dunai és a 70-es nagy tiszai árvíz után az Országos Vízügyi Hivatal megbízta a VITUKI-t, a Vízgazdálkodási Kutató Intézetet új védelmi szintek meghatározására, mert már nem a jeges árvizekhez, hanem a csapadék okozta zöldárhoz kellet igazodni. Akkor ezt a 100 évenként előforduló jégmentes zöld árvizek alapján számolták ki, kivéve Budapestet és két folyóparti nagyvárost, Győrt és Szegedet, ahol 1000 évvel számoltak.

„Ma már az 1000 évet nem merik kiejteni a szájukon,

mert mindenki fölhorkanna, így a 100 éves maximum plusz egy méter a biztonságos magasság” – mondja Kolundzsija.

Víz alatt a Kálvin tér az 1838-as árvíz idején

A jogszabályban is rögzített biztonságos gátmagasság tehát a legmagasabb szint felett egy méterrel lett rögzítve, az említett három Duna menti nagyvárosnál pedig másfél méterrel. Budapestnél azonban végül megelégedtek 1,3 méterrel, hogy ne kelljen a kiépített rakpartok 10 méteres magasságához hozzányúlni. „Ahogy most is elöntötte a Duna az alsó rakpartot, az teljesen természetes, az ugyanis ártér”, magyarázza Kolundzsija, jelezve, nem a víz alá került alsó rakpart képei számítanak drámainak.

A víz nem felül támad

A felvetésemre, hogy mi lenne a várossal, ha egy igazán rendkívüli áradás meghaladná a 10 métert Budapestnél, Kolundzsija Gábor azt mondta:

már 9 méternél katasztrofális helyzettel szembesülnénk.

Emlékeztetett a 2013-as nagy árvízre, amikor majdnem 9 méteren volt a víz, és már komoly gondokat okozott. „A 890 centiméteres árvízmagasságnál 2013-ban följöttek a buzgárok, fakadó vizek. A Vízivárost nem hiába hívják Vízivárosnak, mindig azt öntötte el a Duna, a Fő utca környékét.”

A fakadó víz komoly gondot jelent, elárasztja a pincéket, kimossa az alapokat. És itt nem lehet homokzsákkal védekezni, mint a szántóföldek mellett.

„2013-ban a Vízivárosban el is árasztotta a Duna a pincéket.

És ilyenkor szigorúan tilos szivattyúzni,

mert kimossa a finom részecskéket a talajból, és megsüllyed a ház. A legjobb úgy hagyni, majd elmegy magától. Utána aztán takaríthatsz. Volt rá példa, hogy amikor feljött a buzgár, nekiálltak szivattyúzni, és csak még több jött” – figyelmeztet Kolundzsija vízivárosiként első kézből.

1965-ben sem kímélte a rakpartot az árvíz – Fotó: Herbály István / Fortepan

Tehát még mielőtt a víz áttörne a gát felett, már régen betör alul. Ez fizika, közlekedő edények, mondja. Azonban a fakadó vizet túlélné a város, néhány naptól néhány hétig lenne a házak alapja, pincéje, alagsora víz alatt. Az alsó lakásokból ki kellene költözni, kár érné a modern fűtési rendszereket, a föld alatti parkolókat, a baj nagy lenne így is.

Ha felül törne be a víz, a város nem dőlne romba, mint 1838-ban, Kolundzsija Gábor szerint

a 19. század végén épült házak is kibírnák a vizet.

A víz azonban nem állna meg a partok közelében. „A Nagykörút a valamikori Duna-ág helyén épült, oda akarta Reiter Ferenc a csatornát. Mélyen fekvő terület volt, és bármilyen furcsa, távolabb vagyunk a Dunától, most is alacsonyan fekvő terület. Ott van a főgyűjtőcsatorna, pont azért, mert mély fekvésű. A folyóparthoz képest a Nagykörúton tehát talán még több víz lenne.”

A már 150 éve száraz Józsefváros ismét víz alá kerülne. „De amíg 1838-ban 3-4 méteres volt a víz, és feljött az első emeletig, a feltöltés miatt ma nem lenne olyan magas.”

A fakadó víz ellen nem lehet hatásosan védekezni résfalakkal sem. „A HÉV alagútja bejön egészen a Batthyány térig, ami résfalas technológiával készült. Ezek a résfalak ötméteres mélységig lemennek, de a magas víz megkerülte ezeket, és hátul kijött. Ilyen a közlekedőedények törvénye.”

Az ivóvíz veszélyben lenne

Kolundzsija Gábor szerint nem sok szó esik arról, hogy „a vezetékes vizet adó víznyerő kutak túlnyomó része a Szentendrei-szigeten van. Ezekből a csápos kutakból jön a homokos kavics által megszűrt tiszta Duna-víz.” A kutakat kúp alakú terméskő burkolat védi, ami 9 méterig emelkedik ki a terepből. „De ha jön egy 9 méter fölötti árvíz, ne adj’ isten, akkor

rendkívüli helyzet lenne a városban amiatt is, hogy nem lenne víz.”

Tehát hiába van elvben tíz méterig megvédve a város, ha 9 méter felett több okból is rendkívüli állapotot kellene hirdetni Budapesten. Az időjárás változása miatt pedig – látva az ausztriai példát – bizonyára gyakrabban kell magas vízre számítanunk.

Hogy miért nem következett be most katasztrófa, két nem tervezett körülménnyel is magyarázza Kolundzsija Gábor. Az egyik a bősi tározó léte. „Utálom a bősi erőművet, de kétségtelen, hogy lefölözi valamelyest az árhullámot”, mondja – ő is részt vett 1988-ban a Duna-kör és a Védegylet tiltakozó akcióiban. „Ilyenkor megosztják, kiengedik a mosoni Duna felé a vizet.”

A másik csillapító ok szintén a (régi) pártállami időkből származik: „A brutális kotrások, a nyersanyag-kitermelés miatt mélyült a meder. A magyar és csehszlovák panel lakótelepeket a Duna homokos kavicsából építették. Most egy méterrel feljebb lenne a víz emiatt.” Egyik ok sem tudatos tervezés következménye, de ilyenkor mégis segít a védekezésben.

A rakparthoz nem kell nyúlni

A budapesti védművek hossza rendkívüli, 22 és fél kilométer csak az Árpád híd és a déli vasúti összekötő híd közötti részen, és

28 kilométer a kiépített rakodópart és partfal.

A nemrég elkészült rakpart a Fővám térnél 1893-körül – Fotó: Klösz György / Fortepan

„Kővel burkolt támfal, rézsű, lépcső. Közel a fele terméskő burkolatú rézsű.” A 19. század második felében indult építkezés még áthúzódott a 20. századra, amikor például az újpesti rakpart épült meg.

„Értékes, szép és védendő, a boldog békeidőkben épült. Azóta is megállja a helyét”, mondja Kolundzsija. De jó karban is kellene tartani, hogy betöltse a szerepét. 

Az 1941-es árvíz – Fotó: Kurutz Márton / Fortepan

A Jane Haining (régebben Belgrád) rakpart van a legrosszabb állapotban, „és minden lehetséges és lehetetlen alkalommal elmondom, hogy nem elég megnyitni a gyalogosok és kerékpárosok előtt, napozóágyakat, homokozókat kirakni, fákat ültetni, a rakpartot is rendbe kell hozni. A szerkezetet, a támfalat.”

Meg kell csinálni a védművet, ez fontosabb annál, hogy korzózni lehessen,

mondja, pedig maga is a rakpart autómentesítésének régi harcosa.

A budapesti védművek 10 méteres magassága Kolundzsija szerint teljesen megfelelő hosszabb távon is. „Más kérdés, hogy kilenc méter fölött már katasztrófahelyzet lenne a városban”, összegzi beszélgetésünk lényegét.

Megkerestük a Fővárosi Csatornázási Műveket is, ők ugyanis a budapesti árvízi védekezés gazdái. Bátori Marianna kommunikációs vezető nem ígért hamar választ a kérdéseinkre, mert a cég minden munkatársa, így ő is „a gáton” teljesített 24 órás szolgálatot az árhullám levonulásáig.

Nyitókép: Hegedüs Róbert / MTI

Kapcsolódó cikkek

2024. augusztus 19.
Petíciót indított a Város és Folyó Egyesület, hogy folyami uszoda épüljön a Dunán. Az egyesület mérései szerint 2024-ben a Duna vize az európai uniós és magyar jogszabályok alapján egész strandszezonban alkalmas fürdőzésre Budapest több pontján is.
2024. augusztus 02.
Így lehetne Velence Józsefvárosból. Egy lakossági ötlet, melyet szerkesztőségünk is támogat, további javaslatokkal fordulunk Pikó András dózséhoz.

További cikkek

2026. augusztus 29.
A világvége éjszakája után, K. I. fizikai dolgozó felébredt az ébresztőóra csörgésére. Bosszúsan kászálódott ki az ágyból; rosszul aludt, az éjszakai zajok miatt. Szidta is a sorsot, hogy pont vele babrál ki, mikor fél négykor kelt, hogy a munkahelyén legyen hatra, és este hatig kellett dolgoznia.
2026. augusztus 27.
Augusztusban és novemberben kapja meg majd 400 ezer gyerek az egyszeri, 50-50 ezer forint értékű beiskolázási támogatást. Kik kapják, mire lehet költeni? És hogyan lehet megúszni ezt az őrületet csőd nélkül?
2026. augusztus 26.
Közeleg az új egyetemi tanév, így az Utcáról Lakásba Egyesület nagy erőkkel keres új lakástulajdonos jelentkezőket a Megbízható Szobabérlet programba.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.