Idén 130 éves a Nagykörút, amelyet teljes hosszában 1896. augusztus 31-én adták át a fővárosnak a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódóan. A bő huszonöt évig tartó építkezések – az első tervek még 1842-ben születtek –, során az addig girbegurba utcákat kötötték össze egy ívbe, vagy helyezték arrébb a fő közlekedési útvonalat a korábbi házak, kertek, istállók és az egykori salétromgyár helyére. A XIX. század második felében ehhez mocsarakat kellett lecsapolni, tavakat és szennyes vízfolyásokat betemetni. A józsefvárosi szakasz új arculata akkor jelentős bontásokkal és a bérpaloták építésével járt.

A várhatóan 2028-ban induló újabb átalakulás a József körút környékén nem fogja ennyire felforgatni a kerületet, mégis jóval több lesz a menyasszony felcicomázásánál, hiszen a közterületek újraosztását és mai elvárásoknak való megfelelést fogja célozni. Már nem a tranzit autóforgalom kiszolgálása az alapvető szempont, hanem egy pezsgő, élhető városi központ létrehozása.

Rongyszőnyeg helyett

Egységes burkolatok és utcabútorok, gyalogos- és kerékpárosbarát infrastruktúra, több zöld fogja jellemezni a megújuló Nagykörutat a teljes pesti oldalon. Egyszer. A jelenlegi projekt a Nyugati pályaudvarnál véget ér, a Szent István körúti szakaszon érintett V. és XIII. kerületekkel is egyeztetni fog a Főváros és a BKK az egységes arculat megteremtése érdekében – árulta el a Józsefváros Újságnak Balogh Samu, a BKK közterület-fejlesztési programvezetője.

Az egységes arculat faltól falig értendő. „A Nagykörútnak az egységessége valójában a változatosságában rejlik. Ezeket az épületeket egy versengő logika hozta létre, ahol kifejezetten az volt a célja az építőknek, hogy lepipálják a mellettük lévő épületeket. A Nagykörút egy eklektikus kavalkád. Nem is az a probléma, hogy maguknak a házaknak ebben a formában nem egységes az arculata, hanem inkább a portálok rendezetlensége” – magyarázza Balogh Samu.

Visszatérő panasz, hogy a kereskedelem néhol egy európai nagyvároshoz nem méltó módon hívja fel magára a figyelmet, igénytelen vagy rikító cégérek, bezárt boltok elhanyagolt kirakatai érik egymást sorra. Ez azonban elsősorban szabályozási kérdés. A durva, a Nagykörút építészeti örökségét romboló egyéni beavatkozások jelenleg is jogszabályba ütköznek, és a kirívóan rossz példák elleni küzdelem érdekében a Főváros készített egy minden házra megfogalmazott, konkrét ajánlásokat tartalmazó dokumentumot, amely mindenki számára elérhető a budapest.hu/korut oldalon.

Kapcsolat Józsefvárossal

A Nagykörút megújítása érthető módon nem terjed ki a szomszédos utcákra és terekre, ám nem is élhet külön életet olyan, párhuzamosan zajló fejlesztésektől, mint amilyen a Népszínház utca „humanizálása”, és figyelemmel kell lennie más tervezett vagy már meglévő elemekre is. A Népszínház utcából a körútra kikanyarodó villamos ezért nem része a mostani terveknek – az a BKK egy másik, jövőbeni elképzelései között szerepel –, de a tervezőknek ügyelniük kell arra, hogy ennek lehetőségét ne építsék el. Ahogy Balogh Samu elmondta, a tervezés során számolnak azzal, hogy a Főváros és a kerület közötti megállapodás értelmében a buszvégállomás kikerül a Népszínház utcából.

Felmerül az a kérdés is, hogy a Rákóczi téren a József körúthoz közel – azaz a projekt területén – érdemes-e számolni a mobilitási pont – vagyis a Bubi-állomás – bővítésével, vagy inkább a metrókijárathoz közel lenne-e jobb helye. Balogh szerint itt egyszerre több szempontnak kell megfelelni: az egyik, a metróhoz való közelség, a másik viszont az, hogy a Bubi-állomást levegyék a járdáról és ne legyen konfliktus a gyalogosok és a kerékpárosok, rolleresek között. Ebben a kérdésben, a tervezés ezen szakaszában még nem született döntés.

Parkoljon úgy, mint a villám!

A projekt szerves része, hogy ne használják gépkocsik tárolására a Nagykörutat, ugyanakkor az is, hogy könnyebben lehessen parkolóhelyet találni. Ez csak látszólag ellentmondás, amire jó példa az úgynevezett villámparkolók létesítése. „A villámparkolóknak az a lényege, hogy 30 percig lehet használni azokat, ezzel elősegítve, hogy gyorsabb legyen az autók cserélődése, nagyobb eséllyel lehessen parkolóhelyet találni, ha valakinek rövid elintéznivalója van ott.”

Ezzel együtt akinek hosszabb elintéznivalója van, az ne a körúton, a felszínen álljon meg, hanem valamelyik környező utcában található mélygarázsban vagy parkolóházban. A körút 150-200 méteres körzetében több mint tízszer annyi parkolóhely van mélygarázsokban és parkolóházakban, mint amennyi parkolóhely jelenleg a körúton található. Ezek jelenlegi kihasználatlanságára utal Balogh szerint az, hogy az egyik ilyenben ma gokartpálya működik. A jobb kihasználás érdekében digitális táblákkal fogják jelezni a Nagykörúton, hol lehet parkolóhelyet találni, hol mennyi szabad hely áll rendelkezésre.

Emellett lesznek dedikált carsharing parkolóhelyek is. Felmerül a kérdés, hogy a mobiltelefonok és telefonos applikációk korában szükség van-e még a taxidrosztokra, azaz arra, hogy a taxik a Nagykörúton várakozzanak, amikor hívásra érkezve a villámparkolásnál is gyorsabban tudnának továbbállni, miután felvették az utasokat. Ennek biztosítására a Fővárosnak jelenleg is érvényben lévő kötelezettsége van, amelynek újraszabályozása túlnő a projekt keretein.

Rakodás és átterelődés

A parkolóhelyek száma ugyan csökkenni fog a Nagykörúton – pontos számokat a tervek véglegesítése után tudnak mondani –, de lesznek olyan szakaszok is, ahol ma egyáltalán nem lehet parkolni, a jövőben viszont igen. Ezek nem hosszú szakaszok, de a BKK igyekszik ott is lehetőséget biztosítani a megállásra, rakodásra, ahol eddig nem volt parkolósáv. „Azt gondoljuk, hogy hatékonyabban tud majd működni a körúton a parkolás, ha sokkal okosabban használjuk ki a felszínt, például sokkal több rakodóhely lesz, mint ami ma van” – mondja Balogh.

Mindezekkel együtt kicsi a valószínűsége annak, hogy a forgalom átterelődjön a szomszédos utcákba, aminek az az igen egyszerű oka, hogy nincs olyan párhuzamos utca, ami teljes hosszában lekövetné a Nagykörutat, és így alkalmas lenne surranópályának. Pontosan emiatt nem lehet párhuzamos utcákba vinni a kerékpárutat sem. A természetes adottságok sem kedveznek ennek a forgatókönyvnek, de a kerületi önkormányzatok által megvalósított forgalomcsökkentési beavatkozások még valószínűtlenebbé teszik, vagy egyenesen ellehetetlenítik ezt.

Annak érdekében, hogy a jobbra kanyarodó forgalom ne tartsa fel az egyenes forgalmat, mindenhol, ahol erre fizikai tér adódik, külön jobbra kanyarodó sávokat alakítanak ki. „Nyilván az egész körúti tervezés a folyamatos mérlegelésről szól, mert annyi funkció és igény van a Nagykörúton, hogyha kétszer ilyen széles lenne, akkor sem lehetne kielégíteni mindet” – mondta a BKK közterület-fejlesztési programvezetője.

Fotók: Mile Máté